Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-21 / 169. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 21., KEDD HÍREK Paksra ért az idei Duna túra- S Ismét kikötöttek Pak­son a Nemzetközi Duna Túra résztvevői. A város nevében Barnabás István alpolgár­mester köszöntötte a mintegy 120 résztvevőt, akiket az ön- kormányzat vacsorával ven­dégelt meg. A túra a németor­szági Ingolstadttól a bulgáriai Szilisztrán keresztül a Feke­te-tengerig tart 2455 folyam­kilométeren. A teljes ideje kö­zel két és fél hónap, de bárhol lehet csatlakozni a csapathoz tetszőleges táv megtételével. A résztvevők bekapcsolódtak a Csámpai Nosztalgia Találko­zó programjaiba. Figyelemmel kísérték a színpadi produkci­ókat, a vállalkozó szelleműek együtt mulattak a bálózókkal. V.T. Pénzt lopott az ismerősétől KALAZNC Készpénzt lopott el ismerőse kalaznói házából egy iregszemcsei férfi, aki el­len a Tamási Rendőrkapitány­ság indított eljárást emiatt. Az eddig rendelkezésre álló ada­tok szerint a gyanúsított júli­us 17-én dél és július 18-án 8 óra között vitte el a pénzt. A 2-9 éves férfi a bűncselek­mény elkövetését beismerte, közölte Molnár Ágnes, a me­gyei rendőr-főkapitányság saj­tószóvivője. 1.1. Cserkeszőlőn fürdőztek FÁCÁNKERT Cserkeszőlőn jár­tak a fácánkerti nyugdíjas klub tagjai, ott, ahol 1942- 43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhid­rogén-kutatása során kiváló minőségű gyógyvizet találtak. Kovács Dénesné klubtag el­mondta, hogy kitűnően érez­ték magukat az egész napos fürdőzés alatt, számtalan él­ménymedence állt rendelke­zésükre a hatalmas területű fürdőben. Utazásukhoz az ön- kormányzat is hozzájárult. H. E. Nem mindegy, milyen élelmiszert termelünk és fogyasztunk Nem a kukactól lesz bio A világ kilencvenöt országában folyik biogazdálkodás. A hazai 130 ezer hektárnyi terület el­törpül más országokéhoz ké­pest, és ennek is a 35 száza­léka gyep, ahol szürkemarhát, birkát nevelnek. Tolna megyé­ből 9 termelő tagja a biokultú­ra egyesületnek. A hazai piac azonban minden igyekezet elle­nére elég szűk. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya a bio­gazdálkodásnak. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdál­kodnak ezzel a módszerrel. Czel- ler Gábor családjával Tamásiban él, 1992 óta ellenőrzött biogazda­ságban dolgoznak, és ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, il­letve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. A szántóikon gabona, kukorica, napraforgó, bor­só terem, a kertészetükben min­denféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. Lekvárokat készítenek, aszalnak. - A kertészet terménye­it a budapesti Ökopiacon értékesít­jük, de háztól is árusítunk igény szerint, illetve sokat szállítunk a külföldi kereskedőkhöz is. Az idén a kajszi nem sikerült a legjobban, de erről a tavaszi fagyos idősjárás tehet - mondta a termelő. A bio nem jelenti azt, hogy a ter­mény kukacos. Ma már ezen a té- rületen is elvárás a szép küllem. Vannak készítmények, például a rezes, kénes permetszerek, illet­ve a baktériumtrágya, amit a bio­gazdálkodó Is használhat. A bio- kontroll listáján pontosan szere­pelnek a használható készítmé­nyek, mondta Czeller Gábor. Aki úgy dönt, hogy mostantól bioter­mékeket állít elő, az a bejelen­tést követő 24. hónap után elve­tett növények termését értékesít­heti bioként. A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig 4 év után lehet csak bioként árusí­tani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja. Czeller Gábor hozzátette, ezen a gazdálkodási területen is sok a kókler. A vásárló ezt úgy tudja kivédeni, ha kéri a tanúsítványt a termelőtől. Ha nem tudja be­mutatni, akkor csalást követ el, ami az új jogszabály szerint bün­tetendő cselekmény, nem csupán szimpla szabálysértési ügy. Komáromi János nagydorogi termelő szerint megéri ma ha­zánkban ökotermékeket előállí­tani. - Én szántóföldi növénye­ket, kölest, tönkölybúzát, őszi bú­zát (Bánkúti 1201-es) és úritököt termesztek a Biokontroll Kft. ál­tal ellenőrzött körülmények kö­zött - ismertette kérdésünkre. Mint mondta, csakis a kapás nö­vényekre igaz a munkaigényes­A növénytermesztés alapvetően évezredeken keresztül biogazdál­kodásként zajlott. Ez akkor válto­zott meg, amikor jött az ipari for­radalom, és mindent nagy tétel­ben kezdtek termelni. A gyom­növények, illetve különféle kár­tevők irtása ekkor már igen ne­héz, embert próbáló feladatnak bizonyult, így alternatív megol­dásként kezdték alkalmazni a vegyszereket. így helyettesítették az emberek által végzett mun­kát, könnyedén, gyorsan halad­tak, a kemikáliák azonban nem tűntek el nyomtalanul a zöldsé­gekből, gyümölcsökből, így a fo­gyasztás során bekerültek az em­ség. A termesztési körülmény­ből következik, hogy jelentősen kevesebb terem egy területi egy­ségen, mint a hagyományos ter­mesztési módszer esetében. Ez­zel szemben jóval kevesebb a rá­fordított költség, mivel nem vá­sárol műtrágyát, gyomirtó szert. Csak nagyon ritkán kell alkal­maznia egyéb ökológiai termesz­tésben engedélyezett növényvé­delmi szereket, mert a növényei a természetes körülmények kö­berek szervezetébe. Ennek kö­vetkezményeként számos beteg­ség ütötte fel a fejét, melyeket a vegyszerhasználatra vezettek vissza, ezért a 20. század elejétől már több gazdaságban megpró­bálták kiküszöbölni ezt, és arra törekedtek, hogy semmiféle ve­gyi anyagot ne használjanak fel. Az ökológiai termelés nagy elő­nye, hogy nem szennyezi a talajt, a vizeket, a növények nem tar­talmaznak szintetikus permete­zőszer-maradványt. A biotermé­kek feldolgozásában az engedé­lyezett adalékanyagok száma - a húszezerből - alig haladja meg a százat. zött sokkal ellenállóbbak. Sze­rinte téves az a feltevés, hogy a vásárló nem értékeli az ökoter­ményeket. - Amit megtermel­tem, mindig eladtam, és az ér­te kapott ár jóval fölötte volt a szokványos termények árának. Az igaz, hogy az eladott termé­nyeim általában tőlem egyene­sen Németországba indultak - mesélte Komáromi János. Azt is elmondta, hogy Sárszentlőrin- cen egy malmot szeretnének mi­előbb üzemeltetni, ahol teljes ki­őrlésű biolisztet őrölnének, eh­hez azonban még anyagi támo­gatásra van szükségük. Az ökogazdákat egyébiránt szi­gorúan ellenőrzik, ilyenkor kérik a gazdálkodási naplót, a készlet­nyilvántartást, a beszerzett anya­gokat, vagyis mindent, ami össze­függésbe hozható a termesztés­sel. Az ellenőrök évente vagy két­évente cserélődnek, hogy elkerül­jék az esetleges összebeszélést. Súlyos betegségek után pártolnak át A bioételek egészséges voltá­ról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik nem is fogyaszta­nak mást, és esküdni merné­nek. hogy a bio megváltoztat­ta az életüket. A másik tábor pe­dig úgy véli, igenis szükség van vegyszerre ahhoz, hogy megvéd­jék a növényeket a betegségek­től, és ez nincs hatással az em­beri szervezetre. A biora való át­térés hátterében általában két­féle ok áll, az egyik a súlyos be­tegség miatti életmódváltás, a másik a tudatos választás. Ez utóbbinak az egyik akadá­lya, hogy a biotermékek drágáb­bak. Az azonban tény, hogy a ve­gyi anyagok mellőzése követkéz tében jóval időigényesebb a ter­mesztés, ezt a pluszmunkát pe­dig meg kell fizetni: a bioételek ezért drágábbak, mint a hagyo­mányos módon készített élelmi­szerek. Sokakat az ár riaszt el, azonban van még egy fontos do­log, amit érdemes tudni, még­pedig az, hogy a szintetikus vé­dőszerek mellőzésével számos olyan baktérium szaporodhat el, amely komoly betegséget okoz­hat. Ilyen baktérium például az Escherichia coli, amely 2011- ben a németországi hasmenés­járvány kitörésekor 35 halálos áldozatot követelt. Bioként indult, de jöttek a gyomok Nagy érdeklődés és megérdemelt közönségsiker kísérte az immár tizennegyedik községi lovasnapot Regölyben ápolják a falu lovas hagyományait REGÖIY A faluban a lótartásnak hagyománya van, amelynek az előzményei a 19. századra nyúl­nak vissza, amikor a majsai ura­dalom híressé vált angol félvér tenyészetéről. Fedeztető állo­mást hoztak létre, és a faluban volt a Tolnatamási tájfajta te­nyésztési központja. A 2012-ben megújult Regölyi Lovassport Egyesület tovább ápolja a tele­pülés lovas hagyományait, ki­tűzött célja, hogy minden évben színvonalas versenyt láthassa­nak az érdeklődők. így volt ez most is, a hétvégén megtartott Regölyi Lovasnapon. Mint azt Lukácsné Koncz Bernadettől, az egyesület elnökségi tagjától megtudtuk, az idei már a XIV. volt a nagy népszerűségnek ör­vendő rendezvények sorában. A szombati verseny helyszíne a re­gölyi sportpálya volt, ahol 5 ka­tegóriában mérték össze tudá­sukat a hajtők, a programot pe­dig csikós bemutató színesítette ebédidőben és a nap zárásaként is. A fogatosok igen szép szám­mal jelentek meg, az öt kategó­riában összesen 45 induló volt. Az időjárás igen forró volt, de ez sem befolyásolta a rendezvényt. A versenyben az alábbi ered­mények születtek. CAN-2 (nem­zeti C-kategóriás bajnokság) akadályhajtás: 1. Fritz József, 2. Nagy Péter, 3. Nagy János, 4. Hatala Roland, 5. Oszkó János, 6. Berecz Viktor. Kettes Fogat Sza­A Regölyi Lovasnapok minden évben közönségsikert aratnak a lovas hagyományaira büszke településen badidős Lovas Verseny (SZLV) Kategória: 1. Somkert Ferenc, 2. Cimmer János, 3. Metzger Zsolt, 4. Nemes György, 5. Nagy István, ó. Czigler Károly. Póni SZLV: 1. Ifj. Végi Tibor, 2. Kiss Mónika, 3. Schmidt Zoltán, 4. Végi Boglárka, 5. Takács Dávid, 6. Czechmeister László. Pont­gyűjtő Kettesfogat: 1. Berecz Viktor, 2. Farkas Géza, 3. Oszkó Zsolt, 4. Rodenbücher A ndrás, 5. Varga Péter, ó. Nesz Károly. Pó­ni Pontgyűjtő: 1. Ifj. Végi Tibor, 2. Takács Dávid. A Póni SZLV vándorserle­get ifj. Végi Tibor, a Kettes Fo­gat SZLV vándorserleget pedig Somkert Ferenc vitte el. Venter M. > 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents