Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-20 / 168. szám
14 SPORT 2015. JÚLIUS 20., HÉTFŐ Becker titkos kézjelekkel üzen Djokovicsnak, aki gyakran néz a páholy felé Nyerő a megkétszerezett erő A zabolátlan Boris Becker a magánéletben lenyugodott. Novak Ojokovics edzőjeként viszont olyan, mint egy tigris. L. Pap István kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu WIMBLEDON Még 2013 végén bejelentették, hogy a következő év januárjától az 1999-es visszavonulása óta legfeljebb televíziós szakkommentátorként dolgozó Boris Becker váltja az akkor már hét éve Novak Djokovics edzői stábjának élén dolgozó Marian Vajdát. Akkor ritka konszenzus volt abban, hogy a kapcsolat jó esetben is fél évig tart. Djokovics 2006- ban tehetséges, ám meglehetősen gyengécske 19 éves srác volt, amikor belépett az életébe Vajda, és tanítványa az évet már az ATP-lista ló. helyén zárta. 2009 októbere óta pedig egyszer sem adta a 3. alá. Tavalyi wimbledoni sikere óta folyamatosan világelső, és ezt a pozícióját még jó darabig nem fenyegeti senki. Továbbá még harminc sincs, neki nem kell a kora miatt optimalizálnia a mozgását, mint a 34. évében járó Roger Federer- nek. A svájci már rendre lerövidíti a labdameneteket, és ki más is segíthetné ebben hatékonyabban, mint a szerva-röpte egykori királya, Stefan Ed- berg... Becker viszont nem játékelemeket vagy stílust ad védencének, hanem erőt. A Federer és Rafael Nadal árnyékából népszerűségben hasztalan kitörni akaró szerbet Becker karizmája magával vonta a reflektor- fénybe. Nadal kiégőben, Federer megöregedett - erős túlzások, de ez is kellett ahhoz, hogy Eddig hét Grand Slam-tor- nán irányította Becker Djokovi- csot. Djokovics végre az őt megillető pódiumra helyezze magát. Meg egy új edző. Aki titkos kézjelekkel operál, Djokovics pedig folyamatosan figyeli a Becker-páholyt, ahonnan elképesztő bizalom árad felé. Kérdezhetnénk, mi a fészkes fenének aggódik a világelső, hiszen elég, ha ránéz az ATP-lis- tára, aggódjanak az ellenfelek. Ráadásul a novemberben 48 éves Becker korábban sohasem dolgozott edzőként, mégsem kell messzire mennie, amikor viselkedési mintákat keres. Az ő első mesterét Ion Tiriac- nak hívták, aki a teniszben ösz- szegyűjtött dollárjaiból a rendszerváltást követően magánbankot alapított, tavaly Románia leggazdagabb embere volt, vagyonát 1,3 milliárd euróra becsülik. A román mentor megmutatta, miként kell egy tanítványból kihozni a maximumot. Amikor Becker az 1985-ös wimbledoni negyeddöntőben Tim Mayotte ellen l:2-es játszmaállásnál azon volt, hogy bokasérülése miatt feladja a mécsesét, Tiriac lement a pályára, és kikövetelte a folytatást - a német öt szettben nyert. Szabálytalan volt, amit Tiriac tett, az etikettre sokat adó Wimbledonban már-már felháborító, de nyilvánvalóan hatékony. És négy nappal később a 17 éves Becker wimbledoni bajnok lett. Minden németek bálványa, az ország első wimbledoni férfi bajnoka, a német kereskedelmi televíziózás egyik első arca egy évvel fiatalabb Edbergnél, mégis legalább öttel többnek néz ki. Sohasem élt visszafogott életet, első, viharosan záruló házassá: Becker (balr *5 | játékéi« [Tagy stílust ad Djokov a) nem smeket icsnak, í Sfij B jHjiaru 3m erőt ga Barbara Feltusszal (két Becker fiú, Noah és Elias édesanyja), méltatlan harcai a német adóhatósággal és főleg a londoni Nobu étterem hátsó lépcsőjén - természetesen házasságon kívül - fogant lánya, Anna mind-mind rombolta a mítoszt, amit a pályán felépített. Ráadásul elég ránézni, hogy tudjuk, ez az ember nem dobozos tejet iszik esténként. Az egykor vadságával és nyers viselkedésével tüntető Becker azonban mára lényegében teljesen lenyugodott. Ezt bizonyítja, hogy 2009 óta boldog házasságban él második Bajnokok ligája 2014 januárja óta Boris Becker hét Grand Slam-tornán irányította Novak Djokovi- csot. Ebből a hétből ötször döntőt játszott, az elmúlt két Wimbledont és az idei Australian Opent megnyerte, a Roland Garroson 2014-ben Rafael Nadal, az idén Stanislas Wawrinka volt jobb nála. A tavalyi US Openen Nisiko- ri Kei az elődöntőben, a tavalyi ausztrál bajnokságon - Bec- kerrel való együttműködésének első GS-tornáján - a későbbi bajnok Wawrinka a nyolc között búcsúztatta. Djokovics 2014 végén Roger Federer ellen megnyerte az év végi ATP World Tour-döntőt is. A Becker- rel együtt töltött másfél évben további kilenc ATP-tornán győzött és több mint 24 millió dollárral gyarapította bankszámláját. hitvesével, Sharlely Kerssen- berg holland modellel, akitől 2010-ben negyedik gyermeke, Amadeus született. Ki hitte volna akár csak néhány éve, hogy Boris példás családapa lesz? És mégis. Ahogyan a korlátra támaszkodva, állva szuggerálta Djoko- vicsba a győztes labdameneteket, olyan volt, mint egy tigris. Ezekben a pillanatokban Nole szinte párost játszott, megduplázódott amúgy sem kicsi játékereje. Ritka, hogy két ennyire erős egyéniség ilyen harmóniában dolgozzon együtt. A megjósolt fél évig is, nemhogy másfélig. És még ki tudja, meddig. Kétszázmillió eurós bérköltség alatt nem is igazán érdemes reménykedni az arany megszerzésében Ennyibe kerülhet egy Bajnokok Ligája-elsőség Ha ritkán is, de vannak kivételek í • / ANDREA SARTORI, A KPMG AUDITORCÉG SPORTRÉSZLEGÉNEK VEZETŐJE „Nem egyedülálló M? eset, hogy kétszáz- millió euró alatti éves fizetésköltséggel bajnokságot nyerjen egy csapat az öt legerősebb liga valamelyikében, láttunk ilyenre példát a Montpellier-től, a Borussia Dortmundtól és az Atlético Madridtól is. Ami meglepő, hogy a Juventus rendszeresen teszi ezt, 2012 óta első Olaszországban. Kutatásaink alapján azonban kijelenthető, hogy a Bajnokok Ligájában a kétszázmillió euró alatti szint jelentős kockázatot jelent a sikerre nézve.' EURÓPA Ha van kétszázmillió eu- ród játékosfizetésekre, csinálhatsz Bajnokok Ligája-győztes csapatot. De lehet, hogy a kétszázmillió euró is kevés lesz hozzá. Körülbelül így lehet összefoglalni a tanulságát annak a pénzügyi elemzésnek, amelyet a KPMG nemzetközi könyv- vizsgáló cég tett közzé Football Benchmark néven szerkesztett adatbázisának internetes oldalán. Ha a legutóbbi négy idény statisztikáit nézzük, egyértelműen látszik, hogy a BL-arany- érmes klub a „lélektani” határ felett, a második pedig alatta volt: a Barcelona a 2014-2015-ös szezonban 248 millió eurót költött az alkalmazottak, vagyis a játékosok, az edzők és a stáb bérére (ellenfele, a Juventus csak 184 millió eurót), a 2013-2014- es kiírásban a Real Madrid 270 millió eurót (az Atlético Madrid 113 millió eurót), a 2012-2013- as idényben a Bayern München 204 millió eurót (a Borussia Dortmund 106 millió eurót), a 2011-2012-es sorozatban a Chelsea 205 millió eurót (a Bayern München 167 millió eurót). Mégsem vehető garanciának a diadalra a kétszázmillió euró, a legutóbbi évadban például a négy elődöntősből háromnál magasabb volt a vonatkozó összeg. A fizetésekre fordított klubköltség BL-győzelem esetén valószínűleg megtérül, de mi van ak- 1 kor, ha a csapatnak szerényebb tervei vannak? Mivel az egyesületek egészséges pénzügyi működtetésének alapvető feltétele, hogy a bérekre fordított pénz ne eméssze fel a teljes bevételt, érdemes megvizsgálni az európai top- futball résztvévői közül azokat, amelyeknél még ez sem teljesül. Noha a folyamat kedvező irányba halad, hiszen 2011 és 2014 között az öt nagy bajnokságban (angol, német, spanyol, olasz, francia) csökkent azoknak a csapatoknak a száma, amelyeknek a fizetési költsége a bejövő hozamuk nyolcvan százaléka felett van, fekete bárányból is kószál néhány a zöld gyepen. A legutóbbi szezon adatait még nem dolgozták fel, a korábbi három, a 2011-2012-es, a 2012-2013- as és a 2013-2014-es során azonban túlnyújtózkodott a takaróján az Auxerre (115 százalék), a Lille (105 százalék), a Siena (104 százalék), a Queens Park Rangers (129 százalék), a Genoa (123 százalék), a Getafe (159 százalék), a Parma (103 százalék) és a Sampdoria, utóbbi kétszer is (111, 102 százalék). Aki többet fizet bérekre, mint ameny- nyit keres - főként ha huzamosabb ideig terheli így a klubkasszát -, előbb-utóbb csúnyán ráfarag. Az érintett egyesületek közül a Siena és a Parma ellen nemrégiben csődeljárást kezdeményeztek, a Genoa pénzügyi hiányosságai miatt nem kapta meg az indulási jogot a következő Eu- rópa-liga-idényre, a Queens Park Rangers és az Auxerre kiesett az élvonalból, a Getafe pedig csak azért nem, mert az elnök kifizette a klub hatalmas tartozásának egy részét a spanyol adóhatóságnak. Bár a felmérők nem a magyarországi közegben vagy az ahhoz hasonló dimenziókban vizsgálódtak, a lényegre nálunk is érdemes figyelni: túlköltekezni lehet, de hosszú távon biztosan nem éri meg. Csillag Péter » f i i
