Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-20 / 168. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 20., HÉTFŐ HÍREK Huszadik kakaskodás PAKS Rekordszámú csapat nevezett a XX. Tűzkakas Or­szágos Strandfoci Bajnokság­ra. A Tolna Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság és a Paksi Önkéntes Tűzoltó Sport és Hagyományőrző Egyesület által közösen szervezett meg­mérettetésen ugyanis har­minchat, tűzoltókból és ka­tasztrófavédelmi dolgozók­ból álló csapat szállt harcba. A selejtezők csütörtökön kez­dődtek és vasárnap fejeződ­tek be Pakson, az ürgemezei strandon. A legjobb huszon­négy együttes augusztus ele­jén játszik a dobogós helye­kért. H. E. Ötvenen jelentkeztek SZEKSZÁRD Eredményesen zá­rult pénteken a „Három megye összefog’’ elnevezésű regioná­lis véradás Szekszárdon. Mint megtudtuk, ötvenen jelentkez­tek donornak, végül negyven­hármán voltak alkalmasak, köztük tizennégy új véradó. A véradókat egyébként virslivel, pogácsával vendégelték meg a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei szervezetének székhá­zában. H. E. A lopott gépeket visszaadták DUNASZENTGYÖRGY Szerszám­gépeket tulajdonított el egy duaszentgyörgyi telephely csarnokából egy akkor még ismeretlen elkövető január­ban. A Paksi Rendőrkapitány­ság munkatársai a nyomozás eredményeként jutottak el a huszonkilenc éves K. A. he­lyi lakoshoz, akit gyanúsított­ként hallgattak ki lopás bűn­tett elkövetésének megala­pozott gyanúja miatt. A gé­peket megtalálták, lefoglal­ták és visszaadták a sértett­nek. A nyomozás vádemelési javaslattal zárult - tájékozta­tott Molnár Ágnes a Tolna Me­gyei rendőr-főkapitányság saj­tószóvivője. B. L. Szembemegy az értéktelennel és sekélyessel A művész megmutat, emlékeztet, megment Könyv István János grafikus- művész, fesztiválvezető hatva­nadik életévét és munkásságá­nak negyvenedik évfordulóját ünnepli az idén. Ebből az alka­lomból a simontornyai várban szeptember közepéig látható jubileumi kiállítása. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu- A teljesség igényével fel sem lehet sorolni, mi mindennel fog­lalkozott, foglalkozik. A kenyér­kereső hivatásán kívül számos olyan nagyléptékű dologba - pél­dául fesztiválok, versenyek, be­mutatók szervezésébe - vág be­le, amelyek sokakat megfutamí­tanának. Mi az, am i erre sarkall­ja, készteti? - kérdeztük az ün­nepeltet.- A művészet, a tradíció, a tiszta forrásból merítő kultúra mára csaknem hiánycikké vált. A sekélyesség, a közömbösség, a gyökértelenség ellen pedig fel kell venni a harcot, mindenki­nek a maga módján. Jómagam ezt nemcsak a művészet eszkö­zeivel kívánom megtenni, ha­nem azzal is, hogy olyan prog­ramokat, rendezvényeket ho­zok létre, amelyek egy igénye­sebb, magasabb szintű alterna­tívát mutatnak a fiatalságnak - mondja Könyv István János. Számára ezek nem pusztán szavak, a Könyv családi alkotó­ház - amelyet feleségével, a bőr­műves népi iparművész Könyv- né Szabó Évával működtetnek - célja, hogy megmutassa, milyen értékek hordozói azok a létesít­mények, amelyek a tradicioná­lis népi kézművesség továbbörö­kítő helyei, az ott dolgozó mes­terek, alkotó közösségek pedig a megörökölt tudás képviselői és megújítói. Mindenkit szeretettel várnak a programjaikra, akik érdeklődnek a kézművesség, a hagyományok, a népi iparmű­vészet és a grafika iránt. A cél­juk az, hogy az ősi magyar mo­tívumkincset átadják a mai kor emberének, például mindennapi használati tárgyak, vagy éppen divatcikkek formájában. A kül­detés nem könnyű, és a mai, el­sősorban az anyagiasságra épü­lő világban nem is egyszerű.- A munkámban nagyon so­kat jelent a családom. A felesé­gemmel együtt dolgozunk, és mindig számíthatunk egymás­ra. Két nagyszerű lányunk van. Csodálatosak voltak gyermek­nek, és felnőttként büszkék lehe­tünk rájuk. Nagy örömünkre a családi kreativitást mindketten megörökölték, habár más-más területen kamatoztatják - moso- lyodik el az alkotó. S hogy mit tervez a követke­ző hatvan évre? Ugyanazt, amit eddig: alkotni és példát mutatni. Hitvallását pedig legjobban a ju­bileumi kiállítást megnyitó Ékes László szavai foglalják össze:- Nem eszme vagy idea, ha­nem érdek vezérelte napokat élünk. A siker mindent szente­sít. Ebbe a fejlődés által ledarált világba jött most megmutatkoz­ni, összegezni egy grafikus, egy nem önmagáért való művész. Ha elfogadjuk, hogy az embert a sa­ját történetei teszik azzá, ami, akkor Könyv Pista saját magát beszéli el a képekkel. Széchenyi szavaival „Hazafinak lenni ne­héz, de nem lehetetlen.” Könyv István János az értelmetlen vi­lágból az értelem felé lép, és még tovább, kinyit egy-egy ablakot a világra. Megmutat, emlékeztet, megment, elindítja a gondolko­dást, és ösztönöz az ismeretszer­zésre. Névjegy Könyv István János 1955-ben Nagykanizsán született. Érett­ségi után Budapesten a Kirakat- rendező és Dekoratőr iskolában tanult. 1974-től dolgozik, mint képgrafikus, tervező, reklámgra­fikus, dekoratőr, dizájner. Szá­mos nagy cégnek, országos ki­állításnak volt grafikai tervezője, kiállítás-rendezője. 1977 óta Si- montomyán él családjával. Felesége, Könyvné Szabó Éva bőrmüves népi iparművész. Két gyermekük van. Aratóné Könyv Ágnes egyéni fordító, két gyer­mek édesanyja és Könyv Kata festőművész, művésztanár. Ala­pító tagja a Szabad Képző- és Iparművészek Országos Szövet­ségének, a Tolna Megyei Kép- ző-és Iparművészek Egyesületé­nek. a Kanizsa Képző- és Iparmű­vészek Stúdiónak, a Tolna me­gyei Népművészeti Egyesület­nek, a Dekor Szövetségnek. 1976-ban grafikai tervezője volt a pákozdi 1848-as emlékmű köré tervezett Honvédelmi Park­nak. 1977 óta rendszeresen van­nak képgrafikai kiállításai. Közel száz önálló és számos csopor­tos kiállításon szerepelt. Munkái megtalálhatóak a Parlament­ben, közintézményekben és ma­gángyűjtőknél. 1990 és 2010 között Simontor- nya város önkormányzati-képvi­selője. az Oktatási, Kulturális és sport bizottság tagja majd elnö­ke. Emellett számos rendezvény, fesztivál, verseny kitalálója, szer­vezője és rendezője. A természetről, az úszásról, a kerékpározásról és a sulikezdésről szóltak a turnusok Az élménytábor a hobbijává vált BÖLCSKE Tavaly kettő volt, idén öt turnusa van a keresztény él­ménytábornak. Öt éve Soroncz Ferenc ösztönzésére indult el, egy éve, hogy a plébános nem szolgál már Bölcskén, a program azon­ban megy tovább. Tomolik János- né Zsuzsa kezdetektől szervezője a tábornak, szavai szerint hobbi­jává vált. Ilyenkor a családi vál­lalkozás, ahol a pénzügyeket inté­zi, nélkülözni kénytelen őt. A fel­adat nem idegen számára, sőt ki­fejezetten testhezálló, hiszen ere­detileg pedagógus, gyógypedagó­gus. A programok összeállításá­nál legfontosabb elv, hogy a gye­rekek jól érezzék magukat. Első­sorban olyan kisfiúk, kislányok vehetnek részt - jelképes hozzá­járulás ellenében - a programon, akik nagy családban, nehéz kö­rülmények között élnek, s nincs módjuk nyaralni menni. Ők fe­lejthetetlen élményekkel gazda­godnak a táborban. Az első tur­nust a természetnek, a túrázás­nak szentelték, kettő az úszás je­gyében telik, egyben a kerékpá­rozás kap főszerepet, míg augusz­tus végén az iskolára készülnek majd. Ezen a héten az úszás volt napirenden, ami azt jelenti, hogy mindennap átmentek Dunaföld- várra - a kicsik menetrendsze­rinti busszal, a nagyok kerékpár­ral - és a fürdőben kezdték a na­pot. Zsuzsa azt mondta, hogy a várossal is ismerkedtek a táboro­zok. A dunaföldvári polgármester A programok igen változatosak voltak, és természetközeliek jóvoltából két héten át ingyen jár­nak az uszodába. A tábort egyéb­ként a bölcskei önkormányzat is támogatja, illetve mindazok a pe­dagógusok, vagy éppen szakács­nők, akik saját szabadidejüket áldozzák a gyerekekért. - Nagy segítségem Keresztesné Katona Mária, akivel öt év óta együtt biz­tosítjuk a gyerekeknek a progra­mokat - hangsúlyozta Tomolik Já- nosné. Ezek a programok egyéb­ként igen változatosak, termé­szet közeliek, keresztény szelle­műek, azzal a nem titkolt céllal szervezik őket, hogy a gyerekek­ben építsék a közösségi szelle­met.‘Cél, hogy segítsék egymást, ismerjék meg a közös munka örö­mét. V. T. Vízbe fulladt a fiú FADD-DOMBORI Péntek délután érkezett a bejelentés a kataszt­rófavédelem főügyeletére, hogy Fadd-Domboriban a stran­don fürdőzés közben elmerült a vízben egy tizennyolc éves fiú. A helyszínre a rendőrök és mentők mellett a tolnai önkor­mányzati és a szekszárdi hiva­tásos tűzoltók, valamint Hortai Tamás és Miklós Gábor, a Ge­menc Önkéntes Mentőcsoport búvárai érkeztek. A parttól mintegy nyolcvan méterre, a három méter mély vízből azon­ban már csak a fiatal fiú holt­testét tudták kiemelni a búvá­rok - tájékoztatott a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság sajtóügyelete.

Next

/
Thumbnails
Contents