Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-17 / 166. szám
MEGYEI KORKÉP 2015. JULIUS 17., PENTEK A sokak által Petőfinek tulajdonított csontok ma ismét földbe kerülhetnek A régész szerint nincs válasz Negyedszázad is elmúlott már azóta, hogy a burjátföldi Bar- guzinban Szabó Géza irányításával megtalálták azokat a maradványokat, amelyekről némelyek azt állítják, Petőfihez tartoztak. Mások ennek az ellenkezőjét. A tervek szerint ma Budapesten eltemetik a csontokat. Gyuricza Mihály A szekszárdi dr. Szabó Géza PhD régészként vett részt 1989-ben abban a szibériai, barguzini expedícióban, amely Petőfi Sándor sírját kereste. Azt vállalta, hogy régészeti módszerekkel meghatározza azoknak a meglévő történeti, néprajzi adatoknak a forrásértékét, amelyek egy bizonyos Alekszandr Sztyepano- vics Petrovics barguzini sírhelyére vonatkoznak. Gyakorlatilag ő irányította a régészeti feltárást, vezetésével találták meg azokat a csontokat, amelyeket először nagy költőnknek, aztán mások egy nőnek tulajdonítottak. Máig sok a tisztázatlan kérdés, pedig Szabó Géza szerint a mai módszerekkel nagyon rövid idő alatt választ lehetne rájuk adni. - Sajnos méltatlan viták kereszttüzébe került az egész ügy - mondja a régész. - Kutatóként mindig azt vallottam, hogy elsődleges a megismerés. Nem tudok mit kezdeni azzal, amikor valakit csak a tagadás irányít, sze-. rintem ezzel nem jut előre a világ. ’89-ben is, felmérve, hogy mit jelent egy ilyen kutatás, úgy indultam el, hogy mindent megteszek egy tisztességes vizsgálat érdekében. Az azóta eltelt negyedszázadban inkább a médiaérdeklődésnek megfelelően alakult az egész kérdés, és nem a tudományos érvek, ellenérvek mentén folyt a vita. Egyetlen tudományos konferencia sem volt ebben a témában, amelyen mindkét fél kifejthette volna az álláspontját.- Milyen viszonyban van Morvái Ferenccel?- Tény, hogy Morvái Ferenc nélkül nem kezdődött volna meg a kutatás, hiszen az elmúlt évtizedek alatt többen is megkeresték például az Akadémiát ilyen kezdeményezéssel, és nem történt semmi. Morgen nem a szakmaiság, hanem az indulatok vannak előtérben.- Ki „szabotálja” a dolgot?- Nem hiszem, hogy az én feladatom lenne erre választ adni. Sajnos alapdolgok nem történtek meg az elmúlt évtizedekben. Alapvető, hogy egy probléma, egy-egy kérMa lesz a temetés- Ott lesz? - kérdeztük Szabó Gézát. - Természetesen nem. Temetni akkor szoktak, ha megvan a holttest. Amíg nem történik meg a hiteles azonosítás, addig kérdéses, hogy kit is temetnek. Sót.. A sajtó azt irta, annak idején Kiszely István ismeretlen helyre vitte a csontokat. Ott voltam 1990-ben. amikor a csontokból kivettük és jegyzőkönyveztük a vizsgálati mintákat. Az amerikai vizsgálatok során elfe. lentmondások merültek is a combcsontból kifürészeltünk egy mintát a DNS-vizsgálathoz. Az amerikai jegyzőkönyvek pedig ügy kezdődnek, hogy ismeretlen személy felkarcsontjából kapták a mintát... Érdekes lenne tudni, hogy ki. mikor és miért cserélte ki a combcsontot a felkarcsontra. Hiteltelen a dolog. A téma tudományos. szakmai részét nem viszi előrébb. Én szakember vagyok, és ha szakmai problémáról lesz szó, természetesen rendelkezésre állok, de médiaháborúban fel. Barguzinban ugyan- nem veszek részt. nem tartana itt, illetve nem „itt” tartana a Petőfi-ügy - nyo- matékosítja a második „itt”-et a régész. Ez azt jelenti, hogy nélküle talán el sem kezdődött volna a feltárás, viszont a jelenlegi, rendkívül ellentmondásos helyzet kialakulásában mindenképpen szerepe van. Az állandó médiaszereplések, a tapasztalható stílus megnehezítette, folyamatosan megnehezíti a kutatás eredményes lezárását. Ebben a kérdésben már rédés felvetődésekor az érintetteknek le kell ülni, megbeszélni azt és megkeresni a megoldást. Engem például - bár az Ásatás Barguzinban címmel megjelent könyvemben régészként alapos dokumentálását adtam a feltárásnak - az elmúlt negyedszázad alatt senki nem keresett meg azzal, hogy egy szakmai érvrendszerben értékeljük a kutatás eredményeit. Legfeljebb mindenféle sajtóbeli üzengetések, szen- zációhajhászó híradások történtek. Pedig fontos lenne a részleteket is tisztázni, hiszen nemcsak a ’89-es barguzini ásatás régésze voltam, hanem részt vettem ’90- ben Burjátiában, illetve Moszkvában a közös magyar, szovjet, burját részvétellel történt vizsgálaton - akkor már az Akadémia felkérésére. Ez utóbbin, amelyen az előkerült csontváz azonosításával kapcsolatos részletek megvitatása volt a feladat, jelen voltak a Mega- morv Bizottság képviselői is. Az elmúlt időszakban az mindenesetre kiderült, hogy a költő segesvári halálára sincs konkrét bizonyíték. Csak azt lehet biztosan tudni, hogy Petőfi eltűnt. Azután választ kellene keresni arra is, hogy Szibériában miértjelennek meg róla adatok, miért éppen azon a területen, ahol az ásatás is volt, az ott állomásozó ezred részt vett-e a szabadságharc leverésében, a segesvári ütközetben. Rengeteg tisztázandó kérdés »van még, és szerintem a kutatóknak ezzel kellene foglalkozniuk, nem pedig vagdalkozni. A résztvevők véleménye szerint a rendezés maximálisan szolgálta a témát - Együtt ezer éve Kiválóan sikerült a honismereti akadémia A megyeszékhely adott otthon az elmúlt héten XLIII. Országos Honismereti Akadémiának. Az Együtt ezer éve - Nemzetalkotó népek és nemzetiségek a Kárpát-medencében címet viselő egyhetes rendezvény főszervezője a Honismereti Szövetség és a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület volt.- A Szekszárdon megrendezett idei honismereti akadémia fő témája a mai - és egykori - hazánkban (a Kárpát-medencében) együtt élő nemzetek és nemzetiségek történelme, kultúrája és sorsa volt. Belegondolva a különböző témákba úgy érzem azonban, hogy szinte minden akadémián sor került valamilyen formában a magyarság mellett a nemzetiségek „honismeretére” is, hiszen közös ez a hon immáron több mint ezer esztendeje, még ha nem is mindegyik nemzetiség érzi, vagy érzete egyformán hazájának, s a politika mezejére tévedve olykor még szétdarabolásában is részt vett. Az idei, XLIII. akadémián azonban nem ezek az indulatok kerültek napirendre, hanem azok az együttműködést szolgáló érzések és az a sokszínűség, amelytől gyarapodott az ország - foglalta össze az akadémia munkáját Halász Péter, örökös tiszteletbeli elnök. Elmondta azt is, hogy a rendezvény ideje alatt a hét eleji pokoli hőség ellenére érdeklődő és kitartó volt a hallgatóság, a szervezés pedig példamutatóan tökéletes. Nem volt semmi, amely fölösleges lehetett volna, Köszönet de minden megvolt, ami szükséges, kellemes és hasznos volt a programokhoz. Halász Péter számára talán az volt a leg- megkapóbb, hogy a házigazdákon nem látszott, nem érződött semmiféle erőltetett igyekezet, megfelelésre való görcsös törekvés. A kulturális műsorban fellépő táncosoktól kezdve az egész heti programot kézben tartó dr. Gesztesi Enikő elnökasszonyig mindenki mosolyogva, jókedvűen végezte a feladatát, láthatóan éppen olyan örömük telt benne, mint amennyire a résztvevőknek jól esett a kedves, kellemes légkör.- Mint a mozgalmat immár távolról, de aggódó szeretettel figyelő tiszteletbeli elnök, örömmel láttam, hogy a Tolna megyei egyesület és a Honismereti Szövetség ebben az akadémiában megnyilvánuló együttműködése kiváló eredményt hozott. Szívet-lelket gyönyörködtető volt az a több tucatnyi középiskolás diák, akik körülöttünk sü- rögve-forogva segítették a házigazda egyesület munkáját. Bárcsak valamennyi megyei egyesületünk hasonló ambícióval és eredménnyel szolgálná mozgalmunk célkitűzéseit - zárta értékelését Halász Péter. Mint azt a házigazda Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület elnöke, dr. Gesztesi Enikő elmondta, az akadémia a tervek szerint zajlott, minden rendezvényt megtartottak. A több mint 120, az ország minden részéből, illetve a határokon túlról érkezett, valamint a közel 30 megyei résztvevő számára tartalmas, változatos programot szerveztek. Többek között A szekszárdi honismereti akadémia programjainak megszervezésében és megrendezésében nagy szerepe volt Horváth End- rénének, a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület titkárának, az egyesület elnökségi tagjainak, a napi munkát végző önkéntes segítőknek, közöttük a Garay gimnázium diákjainak, akik egyben az egyesület diáktagozatának tagjai. Mindez nem valósulhatott volna meg a több mint ötven támogató cég, civil szervezet és magánszemély segítsége nélkül - emelte ki dr. Gesztesi Enikő. Az ország és a Kárpát-medence legnagyobb szabású honismereti programjának fővédnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Fűzik János, a Magyarországi Nemzetiségek Parlamenti Bizottságának elnöke voltak. Védnökei: Fehérvári Tamás, a megyei önkormányzat elnöke. Ács Rezső, Szekszárd polgármestere és Szabó Lorand, Dombóvár polgármestere. Szabadi Mihály koreográfiáin keresztül a Tolna megyei tán cok különbözőségeit ismerhették meg a vendégek, három darabból is láthattak részleteket a Deutsche Bühne repertoárjából és bejárhatták a megye legszebb tájait. A résztvevők visszajelzései alapján a téma nagyon hasznos volt, és a program maximálisan ennek szolgálatában állt. Venter Marianna
