Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-02 / 153. szám

MEGYEI KORKÉP 2015. JULIUS 2., CSÜTÖRTÖK Indul a NAV nyári ellenőrző akciója TOLNA MEGYE A Nemzeti Adó és Vámhivatal munkatársai idén nyáron is ellenőrzik az idegen- forgalmi területeket, a szórako­zóhelyeket, a nyári rendezvé­nyeket. Az állandó és idősza­kos vásárokon, piacokon is fo­lyamatos lesz a revizori jelen­lét, tájékoztatta lapunkat Mó- zsik Szilvia, a NAV megyei szóvivője. A társhatóságokkal együtt is végeznek ellenőrzé­seket, melyek elsősorban a bi­zonylat adási fegyelemre, a szi­gorú számadású nyilvántar­tásra, a pénztárgéphasználat­ra, továbbá a foglalkoztatásra és az árukészlet eredetére irá­nyulnak. Tavaly nyáron 393 ellenőr­zést végzett a megye opera­tív osztálya Tolna valamennyi idegenforgalmi szezonban for­galmas strandján, piacán, ven­déglátóhelyén és fesztiválján. A 393-ból 40 során tártak fel valamilyen hiányosságot (10,2 százalék), összesen 8,5 millió forint mulasztási bírságot szab­tak ki. M. I. Garan Gergő elvitte a vándor kupát FÜRGÉD A XI. Kettes- és Póni fogathajtó versenyt szervez­te meg a Fürgedi Lovas Bará­ti Kör. Liszka Lászlóné, a szer­vezet elnöke elmondta, a 36 in­dulóból 8 volt póni fogat. So­kan évek óta visszajárnak, de mindig akad új induló is, a ver­senyzők most Tolna megyéből, Bács-Kiskunból és Fejérből ér­keztek. Az eredmények: CANC-2: 1. Nagy János (Simontornya), 2. ifj. Semjén Attila, 3. Cson­tos Gyula (mindkettő Mezőszi- las). SzLV: 1. Nagy István (Ozo- ra), 2. Farkas Géza (Döbrököz), 3. Metzger Zsolt (Paks), 4. Lisz­ka László (Fürgéd), 5. Nemes György (Szekszárd), 6. Szabó János (Alsónyék). Póni SzLV: 1. Garan Gergő (Udvari), 2. Végi Gábor (Solt), 3. Smidth Zoltán (Udvari). A vándor kupát Garan Gergő végleg elvitte, hiszen ka­tegóriájában harmadszor nyert. A Bödő István emlékhajtáson elért eredmények a nagyoknál: 1. Nagy Péter (Ozora), 2. Sem­jén Attila, 3. ifj. Semjén Attila (mindkettő Mezőszilas). B. K. A patinás borvidék névadó vá­rosában, Tokajban kis túlzással minden második házban bort mérnek, és minden negyedik­ben szállást kínálnak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOKAJ Ha az ember Tokajba lá­togat, ha akarja, ha nem, ösz- szehasonlítja a két tájegysé­get, azaz Tokaj-Hegyalját és a Szekszárdi Borvidéket. Fél­reértés ne essék, az összeha­sonlítás nem a borokra vo­natkozik és nem a természe­ti környezetre, inkább a bor és a borvidék „eladásában” lé­vő különbségekről érdemes szót ejteni. A nagy borásza­tok mellett rengeteg a kister­melő és a termelői borkimé­rés, poharazó, vinotéka, még­pedig egy nagyjából egy négy­zetkilométernyi területen be­lül. Ugyanakkor - és ez nem saját vélemény, hanem a helyi­eké - ezek között a kimérések között nem egy olyan akad, amelynek a bora nem üti meg azt a szintet, amely a világhír­nevét hozta a vidéknek. .Irigylésre méltó a város pin­cesora, amely viszonylag új ke­letű, nem egészen húszéves. Itt található a Benkő Borház is, a családi borászatot 1991-ben alapították. Mint a tulajdonos elmondta, mindent saját erő­ből, rengeteg munkával hoz­tak létre, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiváló minő­ségű borokat készítsenek az it­teni jellegzetes fajtákból. Mind a Szekszárdi Borvidéket, mind az itteni borászokat jól ismerik. A sikerhez hozzájárul a kör­nyezet és a programok. Renge­teg embert vonzanak a különfé­le fesztiválok, és azok sem csa­lódnak, akik kirándulni, spor­tolni szeretnek. Látnivalókban sincs hiány, elég csak megem­líteni a történelmi belvárost, a múzeumot, a kilátót. Nemrégi­ben pedig elkezdődött a Bodrog folyó partján álló egykori Rákó- czi-vár feltárása. A sok jó mellett meg kell em­líteni azt is, ami szemet szúr a látogatónak. Például a legnép­szerűbb, legforgalmasabb ré­szén a városnak - a Tisza és a Bodrog összefolyásánál lé­vő híd mellett - egyetlen lejá­ró sincs a vízhez. A töltés, ame­lyen elvileg végig lehetne sé­tálni a Bodrog mentén, nincs gondozva, alig járható. Kevés­sé gondozott területek forgal­mas helyeken is előfordulnak. Különleges a természeti környezet A Tokaj-Hegyaljai Borvidék vagy ahogy arrafelé hívják, Hegyalja a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Terü­lete 6202 hektár. Az UNESCO Vi­lágörökség Bizottsága mint kul- túrtájat 2002-ben felvette a vi- lágörökségi listára. A borvidék 87 kilométer hosszúságban és 3-4 kilométer szélességben fog­lal helyet 5500 hektárnyi terü­leten, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaúj­helyi Sátor-hegy, valamint a to­kaji Kopasz-hegy közötti három­szögben, 28 település határá­ban. Kontinentális éghajlatú, az ásványi anyagokban gazdag vul­káni kőzeten testes, erős sav­gerinccel bíró minerális jegyek­kel rendelkező borok készíthe­tők. A löszösebb talajú részek, mint például a Kopasz-hegy az alacsonyabb savtartalom miatt a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasab­bak illatosabb fajták termeszté­sére. Az aszúsodást vagyis ne­mes rothadást előidéző Botry­tis cinerea penészgomba nem­csak Tokaj-Hegyaljára jellemző, azonban a termőhely, a különle­ges mikroklíma, a környező fo­lyók és a megfelelő szőlőfajták egymásra találásának eredmé­nyeképpen itt évről évre bekö­vetkezik az aszúsodás. (Forrás: wikipédia) A városban sok az eladó ház, a tulajdonosok magasan tartják az árat, várják a konjunktúrát. Az ingatlan állagát megőrizni, környezetét gondozni azonban olykor elfelejtik. Mindezekkel együtt azonban nem csalódik, aki ellátogat To­kajba és a környező települé­sekre, például a szomszédos Tarcalra, amelynek hegyolda­lában közel tízméteres Krisz­tus-szobrot állítottak fel. Aki egyszer járt Hegyalján, az egé­szen biztos, hogy vissza is fog térni. Szerelmi pincesor A Szerelmi pincesort a honfog­lalás millecentenáriumának tiszteletére hozták létre, jelen­leg tizenhárom borászat kép­viseli ott magát. Az impozáns borházak mögött nemespenész- szel borított pincék nyúlnak mé­lyen a hegyoldalba. Ezek a ki­váló klímával rendelkező pin­cék optimális környezetet bizto­sítanak az aszúk és szamorod­nik érleléséhez. A pincesor mö­götti hegyoldalban - amely ép­pen szemben van a vasútállo­mással - régebben is vájtak já­ratokat, igaz, azokat nem ilyen szívvídító céllal hozták létre. A második világháború idején a löszös hegyoldalba vájt pincék voltak a település óvóhelyei. Korszerűbb, olcsóbb és zöldebb fűtés TOLNA Korszerűsítenék, egyben jóval olcsóbbá tennék a Bartók utcai iskola és a mellette levő városi sportcsarnok fűtését. Az ingatlanokat jelenleg ellátó gáz­kazánok elavultak, mindenkép­pen szükséges a cseréjük. A vá­ros vezetése azonban új gázka­zánok helyett az automata, kör­nyezetbarát faaprítékos és pel- letkazán által biztosított fűté­si szolgáltatás mellett tette le a voksot. Az ilyen kazánokban rostaalj, napraforgóhéj, faaprí- ték, fadarálék, mezőgazdasági melléktermékek, héjak, mag­vak, hasábfa, szecskázott nö­vényi szárak, szecskázott nád, szecskázott szőlővenyige, fapel- letek és egyéb biomassza egy­aránt elégethető. A beruházás becsült értéke mintegy 13 millió forint, míg gázkazán esetében a fejlesz­tés költsége hozzávetőleg 21 millió forint lenne, azaz az el­kerülhetetlen fejlesztés így 8 millió forinttal kevesebbe ke­rül. Ugyanakkor az üzemelte­tés során nagyjából ugyanazt a megtakarítást (kb. 25-30 szá­zalék) lehet elérni a faaprítékos kazánnal, mint egy új gázka­zánnal. Minden intézmény fűtésrendszerét átvizsgáltatták A tolnai képviselő-testü­let legutóbbi ülésén megbízta a gazdasági bizottságot, hogy a kivitelező és az új rendszert üzemeltető szolgáltató kiválasz­tása érdekében bonyolítson le meghívásos eljárást. Az önkormányzat egyébként évek óta fokozott figyelmet for­dít a közintézmények fenntar­tási költségeinek csökkentésé­re. Az elmúlt időszakban több fűtéskorszerűsítési beruhá­zás készült el, illetve jelenleg is folyamatban vannak külön­féle rezsicsökkentő fejleszté­sek. Elkészítették az összes vá­rosi intézmény fűtésrendszeré­nek állapotvizsgálatát is, csak­úgy, mint ezek hozzávetőleges költségbecslését. Az alternatív energiaforrások alkalmazásá­nak lehetőségét szintén folya­matosan napirenden tartják. Tolnán már működik a fentihez némileg hasonló, apríték tüze­lésű fűtésrendszer. Két éve az Aprajafalva óvodában alakítot­tak ki ilyet. S. K. A neves oktatókat még a pécsi évekből ismeri a szekszárdi táncművészeti tagozat vezetője Megdolgoztatják a lányokat a nyári táborban SZEKSZÁRD A földhasználatot ta­nítja a lányoknak Czár Gergely, és azt, miként bánjanak a gravi­tációval és a saját súlyukkal. A fiatalember - aki a Szegedi Kor­társ Balett próbavezetője, ko­reográfus asszisztense és nem mellesleg táncművész - elmond­ta: a kivételes nyárnak, azaz a szokásosnál kicsit több szabad­idejének és nem utolsó sorban Daczó Eszterékkel való jó kap­csolatának köszönhetően tanít a PTE IGYK Gyakorlóiskola AMI és Gyakorlóóvoda Táncművésze­ti tagozatának nyári táborában. Délután fél-, egyperces koreog­ráfiát is tanulnak tőle a nagy­lányok úgynevezett worksho- pon. Sok alapelemet sajátítanak el, és Czár Gergely apró trükkö­ket, szakmai fogásokat mutat ne­kik, továbbá azt a stílust, mely a szegedi balettre jellemző. A tánc­művész elmondta, még Pécsről ismeri Valkainé Daczó Esztert, a szekszárdi táncművészeti ta­gozat vezetőjét és Valkai Csaba Csanádot, a tagozat koreográfu­sát, tanárát. Szintén a pécsi éveknek kö­szönhető az ismeretség Szige­ti Oktáviával, a Táncművésze­ti Főiskola adjunktusával, a Pé­csi Művészeti Szakközépiskola jazz- és moderntánc tanárával, aki ezen a héten szintén kezelés­be veszi a szekszárdi növendéke­ket. A Pilates technikával azért ismerteti meg a lányokat, mert És „jazz kéz”... A lányok három korcsoportban dolgoznak, az egyikkel Szigeti Oktávia foglalkozik éppen segít a testtudat kialakításában, de az alaptechnikákat és kreatív improvizációt is tanít a táborban. Daczó Esztertől megtudtuk, a már említett oktatók mellett ő és kolléganője, Táborfi-Rónai Nóra, továbbá Spala Korinna, a Táncművészeti Főiskola docen­se is foglalkozik a gyerekekkel. Utóbbi egy moderntánc techni­kát, az úgynevezett Limón tech­nikát gyakoroltatja. Frank Ildi­kó, a Német Színház igazgató­ja, színművésze pedig dráma foglalkozást tart. A napközis tá­borban több mint hetven kis- és nagylány vesz részt, van közöt­tük óvodás, de gimnazista is, többségük nagyobbacska, tíz év feletti növendék. Budavári K.

Next

/
Thumbnails
Contents