Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-06-07 / 20. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. JÚNIUS 7., VASÁRNAP Korán meghalunk, tanulatlanok vagyunk, túl sok gyógyszert eszünk és rengeteg idót töltünk kórházakban egy friss nemzetközi tanulmány szerint. ✓ / HOL A JOBB TEUESITMENY? Siralmas képet fest rólunk egy friss OECD-tanulmány. A felmérés hazánk és a környező országok ezredforduló utáni állapotait értékelte 2012-ig, a gazdasági mutatóktól az egészségügyön át az oktatásig. Számos kategóriában a legrosz- szabbnak minősültünk. A felmérés hazánk, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, illetve Németország mutatóit hasonlította össze az OECD-átlaggal. Kozár Alexandra MAGYARORSZÁG A legkatasztro- fálisabb a helyzet az oktatás és az egészségügy területén. A tanulmány szerint a PISA-felmé- résekben rendre rosszul teljesítünk, a tanárok bére katasztrofálisan alacsony, az egy főre jutó oktatási költségek tekintetében is hátul kullogunk. Ráadásul szembetűnő a falusi és városi diákok teljesítménye közötti szakadék: a viszonyszám, ami ezt az eltérést mutatja, 2012-ben nálunk 54 százalék volt, míg a többi ország átlaga csupán 34. Nemcsak a falu-nagyváros különbség szembeötlő, de a tanulók szociokulturális hátterében megfigyelhető eltérések is. Magyarországon ez sokkal számottevőbb, mint a többi vizsgált országban. Az tehát, hogy a gyermek földrajzilag hova születik, nagyvárosba vagy tanyára és milyen a családi-társadalmi háttere, a teljesítménye szempontjából sokkal meghatározóbb, mint általában Nyugat-Európában. Siralmas fizetések Ezt a témát nem lehet elégszer sulykolni, és életpályamodell ide vagy oda, amíg a tanárok fizetése nem rendeződik, azaz nem lesz legalább kétszer annyi, mint most, nem várható, hogy javuljon az oktatás. Márpedig oktatás nélkül se gazdaságnövekedés, se munkaerő-piaci előrelépés nincs. A rosszul fizetett állással ráadásul párosul a zéró presztízs és a kontraszelekció, ami tovább rontja a helyzetet. Magyarországon az általános iskolai tanárok fizetése 2005 és 2012 között 30 százalékkal csökkent, a felső tagozaton tanító tanároké 35 százalékkal. A tanulmány megemlíti az részeként Születéskor várható élettartam (év) Magyarország Lengyelország Szlovénia 75.2 77 80.2 OECD 80,2 Középiskolai tanárok fizetése 2012-ben (2005.=100%) [-25% Magyarországi Lengyelország +20%| Szlovénia Csehország Ausztria OECD i *3% ■ *2% | +1% Egy főre jutó egészségügyi költés (2012., dollárból forintra átszámítva) 513 ezer 438 ezer 760 ezer OECD 1 395 ezer 993 ezer tervbe vett, 2017-ig átlagban 34 százalékos fizetésemelést, de olyan részletekbe nem bocsátkozik, hogy sok tanár esetében ez fizetéscsökkenést jelentett. Hiszen kivezették a túlórapénzt, aki tehát korábban így keresett többet, az most rosszabbul járhatott. Drága felsőoktatás Magyarországon sokáig lényegesen magasabb volt az érettségizők aránya, mint a közép-európai országokban, sőt még az OECD-országokhoz képest is. 2012-ben az esély, hogy egy diák befejezi a középiskolát, 92 százalék volt nálunk, a környező országokbeli 87-tel és az OECD-államok 84-ével szemben. Ez elméletileg kedvező adat, ám Radó Péter oktatás- kutató lapunknak azt mondta, nem valós a szám, mert csak a gimnáziumot és szakközépiskolát végzőket takarja, a szakiskolásokat, szakmunkásképzősöket nem. Márpedig ott a lemorzsolódás egyharmados. A felsőoktatás adatait vizsgálva a tanulmány arra jut, hogy az alapfokú (Bsc) diplomát 23 százalék szerzi meg, a mestert (Mse) már csak 8. Az OECD-átlag 37, illetve 11 százalék. Ráadásul nálunk ez a szám 2010 óta, a magas tandíjak miatt jelentősen csökkent. A tanulmány hangsúlyozza, fontos lenne a felsőoktatási intézményekbe belépő, az utóbbi években viszonylag stabil számú hallgatót a végzésükig ott tartani. Érdekes, hogy míg Lengyelországban 53 százalék fejezi be felsőfokú tanulmányait, Szlovákiában 45, nálunk mindössze 23 százalék szerzett diplomát az elmúlt évtizedre vetítve. Radó Péter szerint azonban az elmúlt években már kevesebb hallgató hagyta el az egyetemet, a korábbi statisztikai adatok nem megbízhatók. Az oktatáskutató elmondta, 2013 óta létezik naprakész magyar felső- oktatási információs rendszer, amely szerint a felsőoktatási lemorzsolódás 35 százalék, s bár még ez is magas, de nem kiugróan. Az eltérés oka többek között az, hogy a korábbi statisztikák nem voltak differenciáltak, például ha valaki abbahagyta történelem szakos tanulmányait, de beiratkozott magfizikára, akkor őt a rendszer intézményelhagyónak minősítette, pedig nem hagyta el a felsőoktatást. A fiatalok munkanélküliségéről is szó van a tanulmányban, az iskolai végzettség függvényében. Sajnos Magyarországon a válságot követő években, 2008 és 2010 között meredeken növekedett a fiatal munkanélküliek aránya, míg a többi országban csak enyhébben. Gyógyszer és halál A vizsgált országok között Magyarországon a legalacsonyabb a várható élettartam is. Ennek sok befolyásoló tényezője van, a lakókörnyezettől a rossz szokásokon (dohányzás, alkohol, mozgáshiányos életmód, elégtelen táplálkozás) át a légszennyezettségig. Ezenkívül számítanak az élet- és munkakörülmények, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás. Hazánkban 2012-ben a születéskor várható élettartam 75,2 év volt, ez 1 évvel elmarad a szlovák, 3 évvel a cseh és bő 5 évvel a szlovén, valamint az OECD-át- laghoz képest. Noha 2000 óta jelentősen (3,3) évvel nőtt a születéskor várható élettartam, mivel ez a környező országokban is nőtt, a különbség megmaradt. Szoros összefüggés van a születéskor várható élettartam és az egészségügyre fordított egy főre jutó költés között, ez is nálunk a legalacsonyabb. A tanulmány szerint célszerű lenne az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőséget, valamint a szolgáltatás minőségét és hatékonyságát növelni. És miközben az egy főre jutó egészségügyi ráfordításunk feleannyi volt, mint az OECD-országokban, ezen belül brutálisan sokat költünk gyógyszerre. Ráadásul a válság óta ez utóbbi- összeg lendületesen emelkedett, ahogy kórházban is jóval több napot töltünk, mint szomszédaink. A harmadik világ szintjén állunk „Sajnos a helyzet drámaibb, mint amit az OECD-tanui- mány mutat. Magyarországé Európa legszelektívebb oktatási rendszere, itt a hátrányos helyzetű és hátrányos térségben tanuló diákok leszakadása óriási. Az oktatásfinanszírozásunk a harmadik világ szintjén áll. Konkrét számokat nem lehet tudni, a költségvetésben egyetlen sorban szerepel az erre fordítható összeg, de mivel sokcsatornás a finanszírozás és EU-s pénz is van benne, nem tudni, ebből az összegből mire mennyi megy. .______________________________________________________ A felsőoktatás finanszírozása a felére esett vissza, a közép- és alapfokú oktatásról azonban becsléseink se lehetnek. A tanárok bérének kvázi rendezése csak egy szűk elitet, a mintegy ötezer, régóta a pályán lévő mestertanárt érinti. A széles pedagógusréteget nem. 2013-ban mindenkit visszasoroltak a legalacsonyabb, pedagógus 1 kategóriába, s csak ha feltölthette portfolióját és megadták neki az új elbírálás szerint a magasabb fokozatot, akkor járt jobban. Azok, akik a modell alapján még nem jogosultak a feltöltésre, illetve a mindezt megalázónak tartó, akadémiai és egyetemi fokozatokkal rendelkező kutató tanárok, akik visszautasították a procedúrát, ma is kevesebbet keresnek.” Radó Péter oktatáskutató Teendők az oktatásban, egészségügyben A beteg veszi a gyógyszert, a WC-papírt „Júliusban belső konferenciát tart a kormány, hogy az OECD prognózisa és a minisztériumok munkaterve alapján meghatároz-csúcsminiszter za a következő három év feladatait" - jelentette be Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint le kell vonni az elmúlt öt év kormányzati tevékenységének tanulságát, és tartalmi menetrendre, új programra van szükség, hogy növelni lehessen az ország versenyképességét. Az érintett tárcáknak június 30-ig kell akciótervet készíteniük arról, milyen teendőket látnak szükségesnek például az oktatásban, az egészségügyben, a bürokráciacsökkentésben, a versenyképességjavításában és az adóeljárásokban. AZ OECD - ŐK VIZSGÁLÓDTAK A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja. A 34 tagú szervezetben az Európai Unió legtöbb tagállama mellett többek között az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile, Dél-Ko- rea, Izrael, Mexikó, Kanada, Iz- land, Törökország és Japán képviselteti magát. „Egészség- ügyi ellátásunk valóban nem működik megfelelő hatékonysággal, de az állampolgárok felelőssége Dr. Sinkó Eszter is, hogy ilyen egészségügyi egészségügyi közgazdász állapotban vagyunk. Szerencsére a fiatalok már egészségtudatosahbak, többet sportolnak. Az elmúlt évtizedben Magyar- országról 8000 orvos vándorolt el, ez körülbelül az orvosok egynegyede. Iszonyatos pazarlás, ami humánerőforrás vonatkozásában az országban zajlik. Az egészségügy minden kormánynak mostohagyereke, a Gyur- csány-kabinetnek éppúgy, mint a második vagy harmadik Or- bán-kormánynak. Ezzel szemben Ausztriában hoztak egy törvényt, amely szerint minden évben 3,6 százalékponttal többet költenek egészségügyre. Ma Magyarországon a kórházakba a betegnek gyakran gyógyszert, kötszert és WC-papírt is magának kell vinnie. Bizonyos beavatkozásoknál pedig szinte kötelező a hálapénz, különben az ember hátrébb sorolódik. Igaz, egyre több feljelentés születik a betegek részéről az előre kért paraszolvencia ügyében. Az elmúlt évek egészség- politikájának legnagyobb vívmánya a nem dohányzók védelméről szóló törvény, ezért ki is tüntetett minket a WHO.” Lázár János, i l 1 4 9
