Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-27 / 149. szám

X MEGYEI KÖRKÉP 2015. JUNIUS 27., SZOMBAT Göröngyös út vezetett a siker felé: huszonöt éves az OKTEL Kft. Bizalomra épülő kapcsolat Figyelik a monitorokat az OKTEL munkatársai a távfelügyeleti központban. Ide futnak be a jelzések A program célja, hogy a szülőföldön maradjanak Augusztusban indul teljes lét­számmal a Kárpát-meden­ce szórvány magyarságának megerősítését célzó Petőfi Sán- dor-program - mondta a Minisz­terelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nemrég a fő­városi Magyarság Házában ren­dezett, a Szerbia és a szerbek, anyaország és a régió című nem­zetközi konferencián. Potápi Ár­pád János rámutatott: a Körösi Csorna Sándor-prpgram mintá­jára indított program az egyko­ri monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlové­niát, Ausztriát, Szlovákiát, Cseh­országot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelor- szágot. Ötven magyar fiatalt kül­denek ki, a cél a szórványterü­leteken fogyásban lévő magyar­ság identitásának megerősítése, a közösségi hálózatok kiépítésé­nek segítése. Nemzetpolitikára 2015-ben 17,62 milliárd forint jut Potápi Árpád János hangsú­lyozta: a szülőföldön maradás alapvető feltétele a társadal­mi és gazdasági státus megerő­södése, ezért a program célja a gazdaságpolitikai szemléletmód erősítése. Ennek keretében hosz- szú távú koncepciókat támogat­nak minden külhoni magyar ré­gióban (tanműhelyek felszere­lését, tangazdaságok létrehozá­sát). Átjárhatósági ösztöndíj in­dul, ami egy hónapos gyakorla­ti lehetőséget jelent külhoni diá­kok számára magyarországi in­tézményben, valamint tovább­képzések valósulnak meg az in­novációs és vállalkozói képessé­gek erősítése érdekében. A nemzetpolitikára fordítan­dó összeg 2015-ben 17,62 milli­árd forint - tette hozzá. B. K. Egy vállalkozás elindításánál talán csak az a nehezebb fel­adat Magyarországon, hogy hosszú távon életben marad­jon. Sok harc és kudarc árán kell megtanulni a túlélést, hogy a végső egyenlegben a si­ker legyen túlsúlyban. A szek­szárdi OKTEL Kft. 25 éve in­dult, és a szakterületén a város és a megye egyik meghatározó cége lett. Árki Lászlóval, a cég egyik ügyvezető-tulajdonosá­val beszélgettünk. Munkatársunktól SZEKSZÄRD - Huszonöt éve ala­pítottuk a céget néhány korábbi kollégámmal, akikkel egy szek­szárdi híradástechnikai vállalat­nál együtt dolgoztunk - emléke­zik a kezdetekre az ügyvezető. - Egyszerű célt tűztünk magunk elé, abból szándékoztunk meg­élni, amihez értettünk. Ez pedig az elektronika és az informatika. Hosszú, rögös utat jártunk be a kezdetek óta, az első évek na­gyon nehezek voltak. Egy kis la­kást béreltünk az egyik lakótele­pen, az volt a telephelyünk. Ké­sőbb az Augusz Imre utcába köl­töztünk, abba az épületbe, amely korábban pártszékház volt, az­tán a rendszerváltás után vállal­kozók házaként volt ismert Szek- szárdon, ma bíróság működik ott. Ebben az épületében bérel­tünk - már jóval nagyobb alap­területen - irodákat és műhelyt. Óriási lépés volt a cég életében, amikor saját tulajdonú telep­helyet tudtunk vásárolni 2001- ben. Ez a volt Titán kereskedel­mi vállalat épülete volt a Kese- lyűsi úton, a fölújítást követően 2003-ban költöztünk be ide. Kezdetben csak telefon- és táv­közléstechnikával, műszergyár­tással foglalkozott a kft., de új utakat is kellett keresni, mert az gyorsan kiderült, hogy ez a terü­let önmagában nem tudja bizto­sítani a cég fejlődését. Az idő iga­zolta: nagyon jó választás volt az, hogy a vagyonvédelem felé for­dult az OKTEL. Érzékelték a nö­vekvő keresletet a lakosság ré­széről, jó két évtizede még na­gyon kevés lakásban volt riasztó- berendezés. Elkezdték az elekt­ronikus vagyonvédelmi rendsze­rek telepítését, rengeteg lakásba szereltek riasztót, ehhez távfel­ügyeletet hoztak létre. A korsze­rű tűzjelző rendszerek, informa­tikai rendszerek tervezése és ki­vitelezése is fejlődésnek indult. Az idő előrehaladtával a lakos­sági igények ellátása mellett az OKTEL életében az intézmények és cégek számára végzett munka lett nagyobb súlyú.- Az elmúlt 25 év alatt több ezer céggel és intézménnyel si­került tartós kapcsolatot kiépí­tenünk, munkánk döntő hánya­dát ma már ezen kapcsolatok ad­ják - folytatta Árki László. - Üz­leti kapcsolatainkat a kölcsönös bizalomra alapozzuk. Partne­reink tudják, hogy álljuk a sza­vunkat, a megrendelt munkát pontosan és jó minőségben vé­gezzük el. Ez a bizalmi tőke az, amelyre a jövőnket is építhet­jük. Kölcsönösen előnyös mun­kakapcsolatot építettünk ki né­hány építőipari és villanyszere­lő céggel, amelyekkel közösen eredményesen tudtuk nagyobb munkákban is részt venni. A sikerek mellett persze prob­lémák is mindig adódnak egy cég életében. Mint az ügyveze­tő elmondta, az elmúlt két év­ben ők is megérezték az építő­ipart sújtó nehézségeket, a cégek beruházási kedvének visszaesé- I sét. Nagy felelősség negyven em­ber munkájáról, negyven család | megélhetéséről gondoskodni, és időnként gondot okoz a hullám- | zó megrendelésállomány. Hol ke- | vés a munka a negyven dolgozó | folyamatos foglalkoztatásához, 5 hol meg túl sok, ami miatt aztán csak hosszú várakozási idővel tudják az ügyfeleket kiszolgál­ni. A szakemberhiány is gondot okoz. Nehezen találnak megfele­lő képzettséggel rendelkező szak­embereket. A fölvett új kollégák sokszor csak többéves belső kép­zést követően válnak alkalmassá önálló munkavégzésre.- De egy cég élete ilyen! - mondja Árki László. - Folya­matosan újabb és újabb prob­lémák, akadályok adódnak, amelyeket meg kell oldanunk. A fontos az, hogy a sikereink legyenek túlsúlyban. És ezt el­értük! Sikereink mögött a hű­séges megrendelőink és a part­nercégekkel fönnálló kapcsola­tokon túl elsősorban a cégünk kollektívájának kiváló munká­ja áll. A jeles évforduló alkal­mából megköszönöm kollégá­im kiváló munkáját, és persze az ügyfeleinknek, partnercége­inknek és alvállalkozóinknak is azt, hogy megrendeléseik­kel vagy sokéves együttműkö­désükkel hozzájárultak az OK­TEL sikereihez. Szakmai portállá alakult az OKTEL Kft. honlapja Sokrétű tájékoztatást kap­hat a cég tevékenységéről az, aki meglátogatja a honlapjukat ( www.oktel.hu ). Sőt, az oldal már portálszerüen üzemel, telefonon, tableten éppúgy lehet böngészni, mint számítógépen. A szakmai le­írások mellett friss híreket is ad­nak, sőt a humor sem hiányzik a színvonalas honlapról. A szerkesz­tők korszerűségre és egyszerű­ségre törekednek, fontos szem­pont a jó olvashatóság, a könnyű eligazodás. A tartalmat folyama­tosan fejlesztik, nemcsak meglé­vő a szakmai cikkeket aktualizál­ják. hanem újakat is írnak. Sok fo­tót készítenek, nemcsak a mun­káikról, hanem a társadalmi ese­ményekről vagy éppen a céges bulikról, ezek is rendre fölkerül­nek a honlapra. - Remélem, hogy az OKTEL honlapját böngészve so­kan örülnek a friss híreknek és a folyamatosan bővülő tartalomnak - fűzte hozzá Árki László. Árki László ügyvezető-tulajdonos A zarándokút állomásává válhatnak TOLNA Csatlakozik a Mária Út Közhasznú Egyesülethez a tolnai önkormányzat - döntöttek csü­törtöki ülésükön a helyi képvise­lők. A Mária Út Közép-Európa za­rándokúba, kelet-nyugati tenge­lye Mariazell-től (Ausztria) Csík- somlyóig, míg az észak-déli ten­gely Czestochowa-tól (Lengyel- ország) Medjugorje-ig (Bosznia) tart. Ez utóbbi ág Tolnát is érint­hetné, az útvonal még hiány­zó szakaszainak kijelölése folya­matban van. A Mária Úthoz való csatlakozásról a Tolna környéki települések önkormányzataival, egyházi és civil szervezetek, va­lamint az egyesület képviselőivel több egyeztetés is zajlott a közel­múltban. Ezek nyomán úgy tű­nik, Tolna is felkerülhet a Mária Út térképére, a Gerjen-Fadd-Tol- na-Szekszárd szakasz részeként. A Mária Úthoz való csatlakozás közvetett előnyökkel (pl. helyi, illetve települések közötti össze­fogás erősödése) járhat. A vallá­si turizmus fellendülése feltehe­tően legfeljebb évek múlva lesz érzékelhető. A tolnai vallásos kö­zösségek egyébként jelenleg is részt vesznek különböző zarán­doklatokon. S. K. Kilencvennégy és fél milliárd forint érkezett Tolna megyébe 2014 végéig Turizmus, kultúra, ivóvíz, útburkolat Beérkezett és támogatott NSRK-pályázatok Megyei adatok: Országos (megyei) átlag Beérkezett pályázatok száma 3 289 6 623,1 Igényelt támogatási összeg 212 213 103 335 Ft 772 947 664 524 Ft Támogatott pályázatok száma 1851 3 503,6 Megítélt támogatási összeg 120 610 479 218 Ft 458 095 006 090 Ft Leszerződött pályázatok száma 1823 3 435,2 Szerződéssel lekötött összeg 118 320 704 328 Ft 436 028 919 575 Ft Megkezdett kifizetések száma(pályázat) 1729 3 297,1 Kifizetett támogatási összeg 94 505 516 053 Ft 358 359 599 165 Ft Megvalósult projektek száma 1326 2 605,2 Megvalósult projekteknek kifizetett összeg 53 034 302 592 Ft 146 440 700 610 Ft Hazánk a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok közül a második leghatékonyabb az uni­ós források felhasználásában, a KPMG könyvvizsgáló - adóta­nácsadó „EU Funds in Central and Eastern Europe” című, 2015- ös kiadása szerint - tájékoztatta lapunkat Hirt Ferenc, a Minisz­terelnökség miniszteri biztosa. A 2007-2013-as uniós támogatá­si ciklus forrásainak 87 százalé­ka eljutott már a pályázókhoz Ma­gyarországon, ami 25 százalék- pontos növekedést jelent a 2013- as kifizetési arányhoz képest. 2014 végéig 21,7 milliárd eurót, azaz 6 500 milliárd forintot tudott felhasználni Magyarország, ma pedig 7 700 müliárdnál tartunk a 8 200 milliárdos teljes keret­ből. A KPMG jelentése szerint, re­gionális összehasonlításban Ma­gyarország kiváló helyen szerepel a 87 százalékos „eredménnyel”, a 2004-ben és 2007-ben csatla­kozott EU-tagországok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvát­ország, Lettország, Litvánia, Len­gyelország, Magyarország, Romá­nia, Szlovákia és Szlovénia) között a második helyen van, csak Litvá­nia van előrébb nálunk, 88 száza­Hirt Ferenc miniszteri biztos lékos teljesítménnyel. A regioná­lis átlag 77 százalék. Hirt Ferenc kiemelte, az ered­mény jelentős részben a pályázati rendszer 2014-ben lezajlott átala­kításának tudható be. Ennek kö­szönhetően a kifizetések üteme 2014 második felében ugrássze­rűen megnőtt. A gyorsulás legin­kább a közlekedéshez, valamint a környezethez és energiához kap­csolódó pályázatokat érintette. ­A KPMG tanulmánya szerint „si­kerül lehívnunk a maradék 3,2 milliárd eurót év végéig”, vagyis megvalósulhat a 100 százalékos forráslehívás, ami 2010 óta a kor­mány deklarált célja - fogalma­zott a miniszteri biztos, aki em­lékeztetett rá, hogy az NFÜ meg­szüntetését követően, 2014. janu­ár 1-én a Miniszterelnökség vet­te át az irányító, központi koordi­nációs szerepet, ezzel párhuzamo­san az irányító hatóságok átkerül­tek a szaktárcákhoz. Tolna megyében az említett időszakban 3289 pályázatot nyúj­tottak be 212 milliárd forintot igé­nyelve, a megítélt támogatás 120, a szerződésben lekötött 118 milli­árd forint, amelyből 94,5 milliár­dot már kifizettek. 1326 projekt valósult meg az év végéig. Milli- árdok érkeztek a megyébe megfe­lelő minőségű ivóvíz biztosításá­ra, szennyvíz rendszerek fejlesz­tésére, útépítésre, közösségi te­rek bővítésére. A legjelentősebb kiemelt projektek közé tartozik Szekszárd történelmi városmag­jának funkcióbővítő fejlesztése, amelyhez 1,8 milliárd forintot nyert a város, az ozorai Pipo vár­kastély és környezetének turisz­tikai fejlesztése a második legna­gyobb támogatást nyert projekt, 1,7 milliárd forinttal. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által megvalósított Szekszárd-simon- tornyai összekötő út szilárd bur­kolattal történő kiépítése beruhá­zás áll 1,3 milliárd forint támoga­tást nyert el. Szekszárd 4 milli­árd forintot kapott a KEOP keret­ből az ivóvízellátás biztonságá­nak javítására, 3,3 müliárd forint érkezett a megyeszékhelyre a Ba­lassa János Kórház struktúravál­tó infrastrukturális fejlesztésére. A Dombóvár térségi szennyvíz- rendszer fejlesztéséhez 2,7 mil­liárd forintot ítéltek meg, ugyan­ennek a térségnek az ivóvízmi­nőség-javító programjára 2,4 mil- liárdot. A dombóvári Szent Lu­kács Kórház infrastruktúra fej­lesztése közel kétmilliárdos tétel a listán. Legtöbb forrás, 38,5 mil­liárd forint Dél-Dunántúli Opera­tív Programon keresztül érkezett a megyébe. Vida T.

Next

/
Thumbnails
Contents