Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-25 / 147. szám
2015. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD "J HÍREK Ponthatárok július 23-án BUDAPESTJúlius 9-ig lehet a hiányzó dokumentumokat pótolni, vagy az adatokat módosítani a felsőoktatási felvételihez. A ponthatárokat július 23- án közük. A jelentkezők a felvi. hu szerint ezen időpontig egy alkalommal a korábban megjelölt szakok sorrendjét is módosíthatják. A középiskolásoknak az e-felvételin minden olyan dokumentumot fel kell tölteniük, amelyet a jelentkezési határidő lejárta, február közepe óta kaptak meg: év végi bizonyítvány, új nyelvvizsgapapír, a többletpontokra jogosító végzettségek, vagy megváltozott adatokat is. (Hagyományos úton az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. postacímre lehet küldeni a papírokat.) MW Áfacsökkentés Romániában BUKAREST Megszavazta szerdán a román képviselőház, hogy januártól 19 százalékra csökkenjen az áfa 24 százalékról. Ezzel 12 milliárd lejjel (832,8 milliárd forint) kevesebb pénz folyik be az államkasszába, s magasabb hiány lesz, mint amekkorát vállaltak, de a deficit nem haladja mega bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Románia az év elején 1,83 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt nemzetközi hitelezőivel szemben. MW Több bébi született, de így is kevés Idén január volt a csúcs BUDAPEST Nőtt a természetes fogyás az év első négy hónapjában 2014 hasonló időszakához képest, mert a halálesetek száma 12 százalékkal ugrott meg 2014. január-áprilishoz képest - közölte a KSH. 29 184 gyermek született, 3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A születések száma mind a négy hónapban több volt, mint 2014-ben. Különösen a januári emelkedés volt jelentős, 5,3 százalékos. A halálozások száma 48 929 volt. Februárban 25 százalékkal többen haltak meg. Ebben közrejátszhat a tetőző influenzajárvány is. MTI Ötszáz forintos órabért javasolnak BUDAPEST A Közmunkás Szak- szervezet a belügyminiszternek azt javasolja, a napszámos, mezőgazdasági idénymunkás minimum órabér ne lehessen kevesebb, mint a közmunkás órabér közel kétszerese, mintegy 500 forint per óra. Arra reagáltak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a minap azt mondta, jelzést kaptak, sokan csak akkor vállalnak a gazdáknál idénymunkát, ha megtarthatják a státust a közmunkaprogramban, de felvehetik a közmunkabért is. MW Kerekasztal a migrációról, a déli határkerítésről A magyar-szerb határon létesítendő kerítést eltérően ítélik meg a szakértők - derült ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet által rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen szerdán. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu BUDAPEST „Nem hiszek abban, hogy a jogi és valódi kerítések ténylegesen megoldják a migráció problémáját - vetette fel Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a kerekasztal-beszélgetésen.- Amíg háborúk vannak, menekülni fognak az emberek.” Tálas Péter kiemelte, a menekültek hu- szada él Európában. „Érthetetlen, hogy Európát miért éri váratlanul a migráció problémája, lett volna ideje felkészülni az arab tavasz óta. Lemaradt a szíriai, iraki és ukrajnai eseményekről is”- magyarázta a szakember, aki szerint ha szociális rendszert kell fenntartani, akkor azt menekültekkel együtt is fenn kell tartani. Kiemelte, hogy nagyon fontos a menekültek, bevándorlók beilleszkedésének kérdése. „Már régen a bevándorlók integrációjának problémáival kellene foglalkozni. Másfél évtizede terrorizmussal foglalkozom, de nyugodtan kijelenthetem, hogy soha nem a bevándorló lesz a terrorista. Nincs helyismerete, kapcsolatrendszere.” A határ menti kerítés kérdésére visszatérve három érvet is felsorolt ellene. „Aki néhány ezer kilométert jön, azt nem állítja meg a határ. Másrészt menekült és szociális bevándorló között a kerítés nem tesz különbséget. Harmadrészt, aki európai értékrendet vall, annak kötelessége segíteni” - mondta. Tálas hozzátette, támogatja a magyarországi bevándorlási konferencia ötletét, nemzetközi kommunikációra óriási szükség lenne, a Dublin III. keddi felmondását viszont hibás döntésnek tartja. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász sem támogatta a déli határ menti kerítés ötletét, sőt azt is hangsúlyozta, hogy szabály- sértést követ el, aki illegális határátlépő, vagyis nem tekinthető bűncselekménynek. A Dublin III. keddi felmondását azért sem tartja jó ötletnek, mert ha a jogszabályokat betartják, akkor nem kell túl sok menekült visz- szaszállításától tartanunk. Nagy Boldizsár egy, a médiában eddig nem hangoztatott érvvel állt elő. „Ha egy menekült öt hónapig úgy tartózkodik a menekülési célországában, hogy nem észlelik a hatóságok, és igazolni tudja, hogy már öt hónapja ott van, akkor nem küldhető vissza abba az országba, ahol beadta a menekültkérelmét” - fejtette ki. A kutató pontokba szedve sorolta érveit a déli határ menti kerítés ellen, amelyből érdemes kiemelni azt, hogy akár egy évtizedig lehetne értelmesebben kezelni a migráció kérdését a kerítés költségéből, a határzár fenntartásáról nem is beszélve. A szakértő hozzátette még, hogy az irreguláris, vagyis nem szabályos (a köznyelvben illegális) bevándorlók 97-98 százalékát most is elfogják. A kerítés elleni legérdekesebb érve Nagy Boldizsárnak az volt, hogy egyoldalú határzár esetén a kerítés túloldala is magyar területnek számít, ott is érvényesül a magyar joghatóság. Hozzátette: az államnak kötelessége a menekültügyi törvény alkalmazása akkor is, ha valaki a kerítés túloldalán megszólítja a határőrt. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kiemelte, ő már a kormány hivatalos bejelentése előtt több mint egy héttel arról beszélt, hogy valamilyen határzárat kell felhúzni. Ezt az álláspontját még mindig fenntartja. Szerinte az első migrációs hullámot újabbak követik majd egyre növekvő menekültszámmal. Nehezíti a kérdésről való gondolkodást, hogy „a morál és a politika ütközik egymással”. Nógrádi szerint a háborúkat, amelyek elől most a migránsok menekülnek, Amerika kezdte el, viszont Európa fizeti meg az árát. Hangsúlyozta, fontos az integrációról beszélni. Fel is tette a kérdést: „Hogyan tudta Európa integrálni a bevándorlókat?” Majd megválaszolta: „Sehogy.” Példaként hozta fel, hogy Franciaországban a többgenerációs bevándorlók jelentős része mára már nyomorban él. A háttérbeszélgetés legerősebb vitatémája a multikulturalizmus kérdése volt. Míg Nógrádi arról beszélt, hogy megbukott Európa ezen a vizsgán, addig Tálas arról, hogy „nem egymás mellett, hanem egymással kellene élni. A vitákat végig kellene vinni, meg kellene élni a konfliktusokat.” Nagy Boldizsár a kulturális távolságokról gondolkodott, majd hozzátette, a nők és a férfiak közötti távolságot is át lehetett hidalni. Tálas a beszélgetés végén még megjegyezte, a magyar társadalom az egész történelme során befogadó társadalom volt. Szerinte a sikeres integráció tartja ösz- sze a társadalmakat. A szakértők abban nem tudtak megegyezni, hogy szükség van-e a kerítésre, abban viszont igen, hogy elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd a migráció témájában. Az öreg kontinens nagy árat fizet a felkészületlenségéért Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő A háborúkat, amelyek elől most Érthetetlen, hogy Európát a migránsok menekülnek, miért éri váratlanul a migráció Amerika kezdte el, viszont Eu- problémája, lett volna ideje fel- rópa fizeti meg az árát. készülni az arab tavasz óta. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász Egyoldalú határzár esetén a kerítés túloldala is magyar területnek számít, ott is érvényesül a magyar joghatóság. Nem függesztettük fel a dublini egyezményt, türelmet kérünk „Semmilyen uniós jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó”- hangoztatta tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A tárca közölte: Szijjártó Péter miniszter kedd este valóban tárgyalt telefonon Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel a dublini rendelettel kapcsolatban, de nem volt szó annak felfüggesztéséről. Szijjártó türelmet kért Ausztriától, mivel Magyarországra az idén eddig 61 ezer illegális bevándorló érkezett, ellátásuk komoly technikai nehézségeket jelent. Magyarország minden erejével azon van, hogy ezt a súlyos technikai, kapacitásbeli problémát a lehető leghamarabb orvosolja, és a bevándorlással kapcsolatos összes uniós szempontnak megfeleljen. Kedden a Die Presse írt arról Pe- rényi János bécsi nagykövetre hivatkozva, hogy a magyar kormány ideiglenesen felfüggeszti a Dublin lll.-at. Kovács Zoltán kormányszóvivő megerősítette a hírt. Kurz elfogadhatatlannak nevezte ezt, amit Ausztria nem tűrhet el, Magyarország eljárása negatív következményekkel járhat, mondta. A bécsi nagykövetet bekérették az osztrák külügybe (a KKM tegnap cáfolta, hogy bekérették volna az ügyben a berlini magyar nagykövetet is a németek). A kormánypárti szocdemek felháborodásuknak adtak hangot, a szélsőjobboldali Osztrák TUDTA? A dublini rendelet (Dublin III.) az EU egyik menekültügyi jogszabálya, amelynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az EU területére. E menedékkérők ügyében csak az adott ország hatóságai illetékesek, ezért a többi tagállamból visz- szaküldhetik a menedékkérőt az adott tagállamba. Szabadságpárt és az EU-szkep- tikus Stronach Csapata párt az osztrák-magyar határellenőrzés újbóli bevezetését követelte. Az Európai Bizottság (EB) arra kéri Magyarországot, haladéktalanul tisztázza, milyen problémáról van szó, mennyire súlyos a helyzet, és közölje, milyen lépéseket tesz a megoldására. Trócsányi László igazságügyi miniszter Frans Timmermansnak, az EB első alelnökének tegnap azt írta, június 23-tól ideiglenes hatállyal nem tudjuk fogadni az át- vagy visszaadni kívánt menekülteket. Egy tegnapi kormány- határozat szerint Magyarország nem mondta fel a dublini rendeletet, de nem ért egyet vele, ezért egyeztetést kezdeményez az EU-val. Ellenzik, hogy gazdasági bevándorlókat küldenek visz- sza Magyarországra. Ők Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket. Csehország Szlovákia Aas2tria Moldova Románia Bosznia^ Montenegró Törökország Határzárra 6,5 milliárd forint Oroszország Az illegális migráció Magyarországot érintő főbb útvonalai, 2015 •' „A magyar-szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez 6.5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kormány” - jelentette be tegnap Szijjártó Péter a kormányülés szünetében. A külügyminiszter közölte: az a célunk, hogy az állam maga építse meg az ideiglenes biztonsági határzárat. a kivitelezésre a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a honvédelmi tárca képviselőiből munkacsoport jön létre. „Minden határszakaszon, ahol a törvénysértő bevándorlás megakadályozására nincsen más hatékony mód. ott az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogjuk alkalmazni” - hangoztatta Szijjártó. „El kell kerülni az olyan falakhoz való visszatérést Európában, mint amilyen például a magyar-szerb határon épülne” - mondta tegnap Matteo Renzi olasz kormányfő.
