Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-22 / 144. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 22., HÉTFŐ A keltkalács jó hírét keltették TOLMA-MÖZS Ha az ember meg­hallja a szót: Kerwastrudl, sem­mi rosszra nem kell gondolnia. Sőt, az első hallásra nem túl biza­lomgerjesztő idegen kifejezés ki­mondottan pozitív jelentéssel bír. Mözsi sváb tájszólásban a kerwa élesztőt jelent, a kerwastrudl pe­dig élesztős rétest, „magyarán” keltkalácsot, ami Mözsön az egy­házi és családi ünnepek elenged­hetetlen kelléke. Ezen finomsá­goknak szentelt fesztivált szom­baton Tolna Város Német Nem­zetiségi Önkormányzata, hagyo­mányteremtő céllal. A Kerwastrudl Fesztivál a mö­zsi művelődési házban zajlott. Az épületen belül - civil szervezetek, oktatási-nevelési intézmények kö­zösségei által készített - legalább húszféle kelttészta kínálta magát, a klasszikus diós-mákos kalácstól a gőzgombócon át a szalonnás le­pényig. Az intézmény udvarán, a szabadtéri színpadon, Appelshof- fer Ágnes tolnai polgármester és Krémer György, a Magyarországi Németek Országos Önkormány­zata szekszárdi Irodavezetője kö­szöntője után a szórakoztató prog­ramok zajlottak, a mözsi Zöldkert óvoda, a mözsi I. István általános iskola, a Tolnai Német Nemzetisé­gi Baráti Kör kórusa, a Mözsi Né­met Nemzetiségi Klub énekkara, a mázai bányász fúvószenekar és a Németkéri Német Nemzetiségi Táncegyesület fellépésével. Koleszár Ferencné, a tolnai német önkormányzat elnöke el­mondta: évek óta tervezték már egy ilyen fesztivál megrendezé­sét, amelyet civil egyesületek, iskolai és óvodai német mun­kaközösségek közreműködésé­vel sikerült megvalósítaniuk. El­mondta azt is, hogy a fesztivál napján együttműködési megál­lapodást írtak alá a mázai német nemzetiségi egyesülettel, a Zöld­kert óvodával és a város óvodái­nak német nemzetiségi munka- közösségeivel. S. K. Sokféle finomságot kínáltak Életet menthet a csónakban a mellény, sokan mégsem viselik Veszélyes lehet a víz, ha óvatlanok vagyunk Még nem is volt igazán kániku­la, mégis már nem egy életet követeltek a vizek. Vagy inkább a körültekintés, az óvatosság hiánya? Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD Már az idén is sok víz- befúlásos baleset történt az or­szágban. A legnagyobb visszhan­got annak a 13 éves fiúnak a ha­lála váltotta ki, aki egy osztályki­ránduláson fulladt a Szent Anna tóba.- Elképesztő, hogy az emberek mennyire nincsenek tisztában saját úszni tudásukkal és álló- képességükkel - mondta Hortai Tamás, a katasztrófavédelem Ge­menc mentőcsoportjának a búvá­ra. Hozzátette, ezért vállalkoznak olyan őrültségekre, mint szabad vízi tavak átúszása, amely való­ban gyakorlott és edzett úszónak is a becsületére válna. Nem be­szélve arról, hogy az emberek a távolságokat is rosszul becsülik meg, és akkor még vissza is kelle­ne úszni a kiindulási helyre. Egy időben Horvátországban búváro­kon tesztelték, hogy milyen mesz- szire van a kempinggel szemben lévő sziget. Az újak, többnyire 1-3 kilométert mondtak, holott a távolság valójában 23 kilomé­ter volt. Tolna megyében is fulladtak már azért vízbe emberek Paks- nál, Domboriban, Bogyiszlónál, mert át akarták úszni a Dunát, il­letve a holtágat, holott valójában nem tudtak úszni, vagy csak az úgynevezett kutyaúszást ismer­ték. - Általában is gyenge az em­berek önértékelési képessége, ami jól látszik a tévés tehetség­kutató versenyeken. Egyes embe­rek azt képzelik, hogy állampol­gári jogon jár nekik az úszni tu­dás - fogalmazott Hortai Tamás. Mint mondta, általában azt szokták első szabályként mon­dani, hogy ne ugorjunk felhe- vült testtel a vízbe, ami helyes is, csakhogy a halálos balesetek ál­talában nem ebből következnek be. Tolna megyében szerencsére nincs sok vízbefúlásos baleset, s ebben része lehet annak is, hogy maga Hortai Tamás is két évti­zede folytat felvilágosító kam­pányt, oktatta a búvárokat, kü­lönféle programokon vesz részt a szekszárdi élményfürdőben, és Fejesugrás a halálba Szinte minden évben meghal valaki, mert fejest ugrik, és va­lamibe beveri a fejét. Már régeb­ben ugyan, de megyénkben is előfordult, hogy egy apuka meg akarta mutatni a gyerekeinek, miként kell fejest ugrani, és egy szikla volt a víz alatt. Meglepő, hogy mi minden található a víz alatt, láthatatlanul. Horgászta­vakban rengeteg a damil, a ho­rog, a homokbánya-tavakban vannak hordók, drótkötelek. Fo­lyóvizekben pedig mindig számí­tani lehet az uszadékra, olykor ágas-bogas fákra, amelyek még a jól úszókat is próbára teszik. elmegy minden iskolába előadást tartani, ahova hívják. Legutóbb azon képedt el, hogy ahol csak megkérdezte, hányán tudnak az osztályból úszni, alig néhányan tették fel a kezüket, holott a gye­Figyelni kell a kicsikre! Már az idén is megtörtént, hogy kerti medencébe fulladtak bele kisgyerekek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ilyen eset­ben egy pillanatra sem sza­bad egyedül hagyni a gyereket, mert ha megcsúszik, elesik ak­kor egy sekély vizű kerti tóba és a medencébe is percek alatt be­lefulladhatnak a kisgyerekek. Mindig oda kell figyelni rájuk, vonatkozik ez a sekély vízben a strandon játszó gyerekekre is. Sajnos gyakran látni, hogy a szülő olvas, beszélget, vagy ép­pen alszik, s valójában felügye­let nélkül hagyja a gyereket. rekek a testnevelésórák kereté­ben tanulnak ugyan, de úgy lát­szik nem tanulnak meg úszni. Ugyancsak megdöbbenve me­sélte, hogy csónakban sem visel­nek az emberek mentőmellényt, Tanuszodák épülnek Tavaly döntött arról a kormány, miszerint kiemelt célnak tekin­tik, hogy minden gyermek tanul­jon meg úszni, ezért nagyszabá­sú tanuszoda-építési programot indítottak. Amikor tanuszodá­kat, tornatermeket építünk, el­sősorban gyermekeinkre, a jövő generációira gondolunk. Az el­múlt időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy bevezettük a mindennapos testnevelést. Már több mint 600 ezer diák sportol rendszeresen a testnevelésórá­kon, számuk pedig évről évre nőni fog, mondta Simicskó Ist­ván sportért felelős államtitkár. pedig annak, aki nem tud úsz­ni, kötelező lenne, éppúgy, mint minden 18 év alattinak. Mint mondta, látott már apukát jets- kin, aki mellett ott ült a kisgye­reke, és még a gyereken sem volt mentőmellény.- Akinek papírja van a Jóisten­től, hogy nem érheti baj a vízben, az ne viseljen mentőmellényt, az összes többinek meg életkor­tól függetlenül kötelező. Sajnos azt is még mindig el kell monda­ni, hogy a strandon is veszélyes ittasan úszkálni, szabad vízen meg egyenesen életveszélyes, mert az alkohol jelentősen gyen­gíti a fizikai és az ítélőképessé­get, vészhelyzetben pedig a prob­léma-megoldó képességet. Alap­szabályként mondom el mindig a gyerekeknek, hogy ahova nincs kiírva, hogy fürdeni szabad, ott tilos. Jó lenne, ha az emberek tu­domásul vennék, hogy nincs ko- poltyújuk, ezért a víz alatt nem tudnak lélegezni - hangsúlyozta Hortai Tamás. Megyénk látta vendégül a VI. Országos Hagyományos Tűzoltóverseny hazai és határon túli csapatait Légvédelmi szirénától volt hangos a pálya SZEKSZÁRD Légvédelmi sziréna hangja süvített fel újra és újra a szekszárdi atlétikai pálya környé­kén, szombaton délután. De nem ez volt az egyetlen sajátos szurko­lói megnyilvánulás a VI. Országos Hagyományos Tűzoltóversenyen. Volt, aki légzőkészülék palackjá­ból kialakított dudával, más kere­kekre szerelt és kéklámpával ellá­tott légkürttel buzdította a társa­kat. A verseny, amelyen önkéntes, önkormányzati, illetve nem főál­lású létesítményi tűzoltókból álló csapatok indulhattak nem csupán a másik legyőzéséről szólt, hanem a jó kapcsolatok kialakításáról, erősítéséről és a csapatépítésről is. Az ország 17 megyéjéből, il­letve Románia és Szerbia ma­gyarlakta területeiről összesen 31 csapat érkezett Szekszárdra, hogy bizonyítsa szakmai ráter­mettségét. Két versenyszámban kellett bizonyítaniuk. Az egyik a kismotorfecskendő-szerelés volt, amikor a versenyzőknek minél rövidebb idő alatt tűzoltásra al­kalmas állapotba kellett össze­szerelniük a tömlőket és a su­gárcsövet. A másik versenyszám egy 8x50 méteres váltófutás volt, amely alatt különböző akadályo­kon - 6 méter hosszú gerenda, 1,6 méter magas palánk, 8 méter hosszú kúszócső - keresztül kel­lett eljutni a célba. Tolna megyét a Bölcske ÖTÉ férfi csapata képviselte. Mihá- lovics Lajos elnök elmondta: az­A váltóverseny során egy nyolcméteres csövön is át kellett kúszni óta vesznek részt CTF-versenye- ken (nemzetközi kategóriájú tűz­oltóverseny), amióta az hazánk­ban is megjelent. Az eddigi leg­jobb eredményük egy országos 4. helyezés volt. Most egy megfi­atalított csapattal vágtak neki a versenynek, miután egy hónap­ja megnyerték a megyei fordulót. Gergelics István, a Tolna Me­gyei Tűzoltószövetség elnöke el­árulta, hogy Árvái Imre tűzoltó alezredes fejében született meg a gondolat, hogy Tolna megye le­hetne az országos verseny házi­gazdája. Az elképzelés támoga­tásra talált, és a szervezést a szö­vetség a megyei katasztrófavé­delmi igazgatósággal együtt vál­lalta. Hanoi E. Bölcske 9. lett A szombat megnyitó és a vasár­napi díjátadó is a Béla király té­ren volt. Ide gyalogosan, zenei kí­sérettel vonultak fel a csapatok. A Magyar Tűzoltó Szövetség által 2006-ban alapított Domsik Já­nos Vándordíját a legjobb női és férfi csapat vihette haza. A nők­nél a Vértessomló ÖTÉ, a férfi­aknál a dorogi Richter Gedeon NyRt. létesítményi csapata bizo­nyult a legjobbnak. Mindkét gár­da Komárom-Esztergom megyé­ből érkezett. A Tolna megyét kép­viselő Bölcske ÖTÉ a 9. helyet szerezte meg az önkéntes tűzoltó egyesületek férfi kategóriájában. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents