Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ ■ Komoly bírságot kaphatnak Az európai uniós szabályok szerint szigorítják majd a vállalatok jelenlétét az alternatív fogyasztóvédelmi vitarendezésben. A jövőben 15 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatok azok a kis- és középvállalkozások (kkv), amelyek nem jelennek meg a békéltető testület előtt, a multik esetében pedig az éves bevétel 2 százalékáig terjedhet a bírság. Az új rendszerben elkerülhető az, hogy évente 3 ezer vásárló azért ne orvosolhassa rövid és olcsó úton a panaszát, mert a másik fél ebben nem partner. A békéltető testületek működtetése évi 360 millió forintba kerül, de ez megtérül azáltal, hogy 9 ezer fogyasztói panasz nem kerül a bíróságok elé. Érdemi válaszadási kötelezett­ség előírása, a fogyasztók szá­mára egyszerűbb igényérvénye­sítési eszközök megteremté­se, a békéltető testületek ha­tékonyságának növelése - töb­bek között ezeket tartalmazza a fogyasztóvédelmi törvény kö­zeli jövőbeni módosítása. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A fogyasztók elvárják a jogsér­tő vállalkozásokkal szembeni határozott hatósági fellépést, de az egyedi sérelmeik orvoslását is. EU-s irányelvnek köszönhe­tően hamarosan megszületik a parlamenti döntés a fogyasztó- védelmi törvény módosításáról. Az új szabályok még idén élet­be lépnek.- A jogszabály parlament előtt lévő módosító javaslata a pana­szosokkal való aktív kommuni­kációra kötelezi a cégeket, mivel előírja, hogy a vállalkozás a fo­gyasztó által benyújtott panasz­ra köteles írásbeli választ külde­ni - mondta el lapunknak Má­tyás Tibor, a Tolna Megyei Bé­kéltető Testület elnöke. - Egyút­tal felhívja a figyelmet a békél­tető testületek, mint vitarende­ző fórumok igénybevételének a lehetőségére is. A vállalkozás­nak emellett - a békéltető testü­leti meghallgatáson - biztosíta­nia kell az egyezség létrehoza­talára feljogosított személy rész­vételét. Ha a szervezet megsér­ti ezt az együttműködési kötele­zettséget, nem válaszol írásban, és nem jelenik meg az egyezte­tő meghallgatáson - a törvény alapján a Fogyasztóvédelmi Ha­tóság - bírságot szabhat ki rá. Egyszerűbb ügyekben egye­dül eljáró tanácsot jelöl ki a BT-elnök, aki csak jogi végzett­séggel rendelkező ember lehet. A bonyolult ügyeket háromtagú tanács tárgyalja, tanácselnökkel és két taggal. Az elnök elmond­ta, csak törvényben előírt dön­tést hozhatnak. Mindig töreked­nek arra, hogy az ingyenes, egy­szerű és gyors eljárást a jogviták megoldására 90 napon belül le­zárják. (Tolna megyében 60 na­pon belül lezárul az ügyek nagy része.) Ez az éveken át tartó bí­rósági eljárásokhoz képest nagy változást jelent. A cél minden esetben egyezség kötése. Ha el­utasítják egy fogyasztó beadvá­nyát, az nem zárja ki azt, hogy a panaszos igaza bizonyítása ér­dekében bírósághoz forduljon. Mátyás Tibor kiemelte: a leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek nem tekintik szerződésnek a vásárlást, nem őrzik meg a vásárláskor kapott bizonylatot, blokkot. Jellemző az is, hogy a szolgáltatóktól nem kérnek számlát, pedig a szerző­déskötést csak ezzel lehet iga­zolni. Jellemzően a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségi jogvitákból van a leg­több, ezek általában a kereske­delemben vásárolt termékek. De előfordulnak közüzemi szolgál­tatásokkal, utazásokkal és par­kolási ügyekkel szembeni pa­naszok is. Hozzátette: a testület szakértőket nem vonhat be, nem vizsgálnak, a rendelkezésre álló iratok alapján hoznak döntést. A BT elnöke hangsúlyozta, sok­szor a fogalmakkal sincsenek tisztában a fogyasztók. A szava-, tosság két év, ennek első hat hó­napjában a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a fo­gyasztó magatartása miatt ke­letkezett. Ezután fordul meg a bizonyítási kényszer. A jótállás tartós fogyasztási cikkekre ter­jed ki, egy év a kötelező időtarta­ma. Ebben az esetben a teljes jót­állási időszak alatt az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék hibáját a fogyasztó okozta. Tízezernél több reklamáció 16 éve működnek békéltető tes­tületek a fővárosi, megyei keres­kedelmi és iparkamarák mellett. A testületek iránti bizalom nő: amíg 2006-ban 3542 üggyel for­dultak azokhoz az állampolgá­rok, 2014-ben már több mint 10 ezer reklamációt kezeltek. Ta­valy a vállalkozások 75 százalé­ka együttműködött a békéltető testületek előtti vitarendezési el­járásban. A módosítás célja az, hogy még több vállalkozás kapcsolódjon be az alternatív ügymenetbe. A javaslat előírja azt is, hogy az on line adásvételi vagy online szol­gáltatási szerződéssel összefüg­gő, határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizá­rólag a fővárosi békéltető testü­let illetékes. MEGYEI KO A belső ember Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A magántulajdon ellenségei az irigy­ség és a lustaság A károsult szekszárdi férfinek áramot kellett volna vezet­nie a kerítésbe, mint ahogy a kesznyéteni uborkásgazda, Szoboszlai Barna tette. Vagy valami hasonlót cselekednie, mint a vácszentlászlói férfinek, aki fagyállót tett a meggyborá­ba. A „belső ember” a Duna-Dráva Nemzeti Park taplósi részéről harminc méhkaptárt tulajdonított el tele repcemézzel. A szakem­ber válogatott is, hiszen csak azokat vitte el, amelynek a méztál­cája csordultig volt nektárral. A többmilliós károkozással a tol­vaj egy család megélhetését sodorta veszélybe. Az 500 ezer forin­tos nyomravezetői díj talán va­lamelyik daloló madárnak ta­lán kinyitja majd a száját. Az­zal nincs semmi baj, ha vala­ki meg akar szerezni sok mil­lió forintot, egy kiló uborkát, vagy egy rúd téliszalámit némi edámi sajttal. De nagyon nagy különbséget kell tennünk azok között, akik egyszerűen nem is akarnak semmit elérni, és azok között, akik akarnak, de nem tudnak. Vagyis a semmittevők és a hétköznapi dolgos emberek között. A fogyasztói társadalomban respektje van a magántulaj­donnak. A magántulajdon legádázabb ellenségei az irigység és a lustaság egy jogállamban. Mert a fogyasztói társadalom mellett olyanban is szeretnénk élni. Háromféle ember van. Az első, aki tudja mi a törvény és az erkölcs. A második áthág minden szabályt, de azért igyekszik a törvény be­tűivel megfogalmazott határon belül maradni. A harmadik nem néz se Istent, se embert. Nem tud semmit morálról, jogszabályokról. Ha a tolvaj az utolsó kategóriába tartozó ember volt, biztosan nem szólal meg nála a lelkiismeret, hiszen olyan nincs neki. Lesújtó volt látni a kilátástalanságot ViSK A segítőszándék megvan, de a törvényes utat kell meg kell keresni, hogy hogyan juttathat­ja el a paksi önkormányzat Kár­pátaljára hárommillió forint­nyi adományt. így Teli Edit al­polgármester csupán a hírét vit­te el Viskre annak, hogy az ön- kormányzat egy a közelmúlt­ban tartott szép akció nyomán ennyi támogatást nyújt a hábo­rú és infláció miatt egyre nehe­zebb helyzetben lévő testvérte­lepülésre. Tárgyalt Szajkó Ká­roly polgármesterrel és a város többi vezetőjével, az Iskola és az egyház képviselőivel, hogy meg­találják a módját az adomány átadásának. Együttesen abban maradtak, hogy az összeg felét az önkormányzathoz juttatják el, a másik felén a magyar isko­la és a református egyház osz­tozik. Jenei Károly lelkész azt mondta, hogy már nagy a féle­lem az emberekben a tél miatt, így elsősorban tüzelőre, gáz és villanyszámlára szeretnének a pénzből támogatást adni a viski embereknek. A pénz értéke har­madára esett, viszont most je­lentették be, hogy a gáz árát 600 százalékkal emelik, vázolta a helyzetet. Azt mondta, mégsem ez nyomasztja legjobban a Vis- ken élőket, hanem a behívó ér­kezésétől való félelem. Ha nem is masíroznak, de jelen vannak a katonák a háborús vidéktől szerencsére messze fekvő, fő­ként magyarok lakta városban, mondta el Jenei Károly. Azt is el­árulta, hogy a férfiak többsége a munkalehetőségek hiánya mi­att egyébként sincs otthon, távol keresi a boldogulást, de a behí­vók postázásának hírére elnép­telenednek az utcák. Teli Edit alpolgármestert le­sújtotta az a kilátástalanság, amit megérzett Kárpátalján. - Talán az utolsó éveit, időszakát éli ez a nép itt Kárpátalján. Fé­lelmetes a gyerekek bágyadtsá- ga, enerváltsága - fogalmazott. Mint mondta, a hárommillió forint végtelenül kevés, de né­hány viski családnak a túlélés­hez elég lesz. Felosztásáról azok fognak dönteni, akik tudják, kik a legrászorultabbak - mondta. V.T. Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek meg a hősökről Hungária anya siratja elveszett fiait SZEKSZÁRD Az I. és a II. világhábo­rús emlékművet is megkoszorúz­ták szombaton az önkormányzat, a kormányhivatal, a honvédség, a Vitézi rend, a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület, a Nemzet­őrség és a Szent György Lovag­rend képviselői a Magyar Hősök Emléknapja alkalmából. A nem­zet a jövő nemzedék okulására, és a hősi halottainak dicsőségére minden esztendő május hónapjá­nak utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja, idézte fel beszé­dében az 1924-es törvényt dr. Má­té István önkormányzati képvise­lő. Majd szólt történelmünk hő­seiről és áldozatairól. Az egyko­ri Ludovika akadémia előtt álló emlékmű feliratával foglalta ösz­A hősökre Szekszárdon ünnepséggel, koszorúzással emlékeztek sze az emléknap lényegét: Hun­gária anya siratja elveszett fiait. Ma azon kell munkálkodnunk, hogy további életünkben a terem­tő, és ne a pusztító erő legyen je­len, mondta a képviselő. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkipásztor a történelmi egyházak nevében emlékezett meg elődeinkről, köz­tük nagyapjáról, aki 27 éves ko­rában esett el a keleti fronton. Ké­sőbb megtalált naplójában így imádkozott: én Krisztusom se­gíts meg, hogy együtt tudjak még örülni az életnek fiammal és fe­leségemmel. Az ő imádságának örököse vagyok. Feladatunk, amit elődeink értünk építettek, továbbadjuk utódainknak, fogal­mazott a lelkész. 1.1. BOGYISZLÓ Minden korosztálynak kínáltak programot a pénteken és szombaton megtartott Orbán-napi falunapok. A sok esemény között volt bor- és főzőverseny, motoros találkozó, felléptek profi és ama­tőr együttesek, énekeltek és táncoltak. A megnyitóval megkezdődött a „Borok-Vizek-Kúriák” Zöldút című program nyitó rendezvénye is. A programot természetesen bál zárta. I.

Next

/
Thumbnails
Contents