Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-06-14 / 21. szám

4 A HÉT TÉMÁJA

2015. JÚNIUS 14., VASÁRNAP

Többen vannak a menekültek, mint eddig. Többségük az év elején Koszovóból érkezett, de már Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból is jönnek.

Menekülés a menekültektől

Rekordokat dönt a menekültek száma: idén már tízszer annyian kértek menedéket, mint tavaly egész évben. Közben dúl a plakátháború, csúcson az idegen- ellenesség és a kormány szigorítana az eljárásokon annak érdekében, hogy megakadályozza: tömegekről kelljen gondoskodnia. De valójában tényleg annyira súlyos a helyzet, amekkora az indulatokból következtethető? A fontosabb kérdésekre kerestünk választ.

Ezrével küldik vissza őket hozzánk?

IÜEIUI \z uniós szalui II till hozás szerint a menekülteket és a beván dórinkat abban az országban kell ellátni, amelynek határát átlépve az 11 terülő téré érkeztek. Akit tehát itt nienedé k kérő kén t regiszt- ráltak, az hiába ment tovább Ausztriába vagy Németországba, ott már nem jogosult inem-dékjogot szerezni. 1:1 vileg. Ezt ugyanis a gyakorlatúm felülírhatja az a dublini rendelet, amely szerint a bevándoroló családokat nem lehet szétszakítani, tehát az eljárást ott kell lefolytatni, ahol a rokonok él

nek. Magyarország továbbra is tranzitország, amelyet alátámaszt az is, hogy a me nekültügyi hatóság a kérelmek nagyobb hányadában eljárást megszüntető vég zést hoz azért, mert a menedékként időközben ismeretien helyre távozott.

Sőt, az som ritka, hogy a már védelemben részesült személy az integrációs támogatás ellenére is el hagyja az országot, l av ah mintegy 30 ezer menedékkérő hagyta el .Magyarországot és ment Nyugatra, még mielőtt döntés szii letett volna a kérelmük ről. Tavaly 1699 esetben kezdeményezett barma dik uniós ország visszaüt iont olást, de csak 707 emberi tudtak visszaküldeni, és két éve is hasonló volt az arány, valamint a létszám is. Idén eddig 786 esetben kezdeményezték és 400 ember került vissza hoz zánk, vagyis időarányosan csak kicsivel többen, mint tavaly.

A koszovóiak esetében a legtöbb tagállam azt a módszert alkalmazta, hogy egyenesen Koszovóba küldte a menekülteket.

Fábos Erika

Valóban elveszik a munkánkat?

ISIEM x tava,y a ki

IvElvl adott nuinka- vállalási papírok alapján kevesebb, mint II ezer külföldi kapott engedélyt Magyarországon. Közülük négyezren uniós országitól érkeztek, 1672 nem szomszédos európai országitól, ! 143 an szomszédos országitól és 29<M) t*n nem európai országból, közülük a Ic-gtöb ben kínaiak. \ nálunk letelepedő külföldiek egyébként a magyar lakosságnál nagyobb arányban végeznek munkát és fizetnek adót, magasabban is kvalifikállak. \ I ag v a Mtrszágon most is c sak 140 o/t-r letelepedett külföldi állampolgár él, ok a teljes lakosság 1,4 százalékát teszik ki. Nagy rés/iik határon túli, magyar dnvanyelv ú magyar.

Tényleg lényegesen többen érkeznek hozzánk, mint a korábbi esztendőkben?

|A>EM A Bevándorlá- IVI Iá 1v si és Állampolgársági Hivatal idén 54 700 menedékjog iránti kérelmet regisztrált, és becslések szerint az év végére ez a szám elérheti a százezret. A tavalyi év azonos időszakában

4505 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz. A határrendészet több mint 52 ezer illegális határátlépést regisztrált, tavaly egész évben 43 ezret, de 2010-ben még csak 2370- en voltak egész évben. Az év elején jellemzően Koszovóból érkezett a legtöbb menedékkérő, az utóbbi hónapokban megváltozott ez a tendencia, és a menedékjogot kérők többsége Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezik. A hazánkban tapasztalható növekedés hátterében nemcsak a fenyegető arab világbeli konfliktusok és a Dél-Európában romló életfeltételek állnak, hanem az is, hogy a schengeni-övezet, Ausztria és Németország a legkönnyebben Magyarországon keresztül érhető el.

Terroristák is vannak közöttük?

MÉM A feltevést a ja IvElvl nuári Charlie llobdo merénylet váltotta ki. Fontos azonban tudni, hogy a gyilkos Kouachi fivérek nem bevándorlók vol tak, hanem egykori beván dorlők leszármazottai, akik már francia állampolgár ként születtek és nevelkedtek. A merénylet után több szakértő is figyelmeztetett arra, hogy nein szabad egyenlőségjelet tenni a bevándorlók és a terroristák, illetve az iszlám és a terrorizmus közé.

Egyes hírek szerint az is/ lám .Állam úgy juttat uniós országokba terroristákat,

hogy menekülteknek ál rázzák magukat, igaz, ezzel kapcsolatos bizony! lék vagy konkrét információ eveidig nem merült fel. A szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a migránsokat automatikusan vizsgálja a terrorelhárítás. Hajdú János, a TEK parancsnoka azt mondta: „Nem tudunk min den migráns mellett ott áll ni, de mindent megteszünk, amit a jogszabályok mögen gednek. (...) Ha egy mene kiilt veszélyes, nem enged jük tovább. Ha később derül ki, hogy terrorcselekményt akar elkövetni, megtaláljuk."

Egész Európát ellepik az „idegenek”?

1/tpLI Az ENSZ ada- lUCIl tai szerint Európában 1990-ben 50, most 72 millió migráns él, és a bevándorlók száma évente nagyjából egymillió emberrel nő, ami nincs egészen 2 százalékos növekedés, és ez megegyezik a többi kontinensen tapasztalatéval. A növekedés ugyanakkor 2000 és 2010 között volt eddig a legnagyobb. Igaz ugyanakkor az is, hogy az egymilliós adat Európa esetében abból adódik, hogy évente nagyjából 3 millió bevándorló érkezik Európába, miközben 2 millióan elvándorolnak innen. Ez az oka annak, hogy nemcsak hazánkban, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is dolgoznak a bevándorlásra vonatkozó szabályok szigorításán, Nagy-Bri- tannia még az uniós állampolgárok esetében is erre készül. Árnyalja a képet az is, hogy egy 2011-es tanulmány szerint manapság a fejlődő országok egymás közti migrációja jelentősebb, mint a fejlett világba való bevándorlás.

Menekült vagy gazdasági bevándorló?

|f%EM A menekültek IIXEll fele 24 órát tartózkodik nálunk és átlagosan 72 óránál több időt is csak húsz százalékuk tölt Magyarországon. A genfi konvenció és az európai uniós norma pontosan meghatározza azokat a kritériumokat, hogy ki ismerhető el menekültként. Jeney Orsolya, az Amnesty International magyarországi igazgatója szerint a gazdasági menekült nem létező jogi kategória. Menekültekről akkor beszélünk, ha valaki faji, vallási, nemzeti hovatartozása, politikai nézete vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt megalapozottan tart az üldöztetéstől. Mindenkinek alapvető emberi joga menedéket kérni, persze meg kell vizsgálni, hogy megalapozott-e a félelme. Ugyanakkor a nálunk menekültkérelmet beadók 77 százaléka koszovói albán - rájuk lehet azt mondani, hogy nem az életüket mentették azzal, hogy elhagyták hazájukat, de ők inkább Németországba, Ausztriába igyekeznek munkáért.

Sokba kerülhet nekünk az ellátás?

MÉM Egy menekült ItiElvi egy napi ellátása 4300 forintba kerül a Bevándorlási és Állampolgár sági Hivatalnak.

A menedékkérők a befogadó intézményekben ellátásban részesülnek, havonta tisztasági csomagot kapnak, továbbá napi háromszori étkezést, egészség- ügyi ellátást süt., és a második hónaptól szabad felhasználású költőpénzt adnak nekik. Kiskorú esetében c-zc-ii túlmenően biztosítják az oktatáshoz való hozzáférést.

A tavalyi esztendőben a h ivatal menedék kérők re,

menekültekre fordított kiadása mintegy 2,6 milliárd forint volt. Ugyancsak tavaly ugyanakkor az uniótól összesen csak nemi 4,9 milli árd forintot kapott Magyar ország határőrizeti feladatok, menekültügyi feladatok ellátására és az ezzel kapcsolatos feladatokat el látói ntéz- niények fejlesztésére.

Sokan maradnak nálunk közülük?

MEM A menedékjo I vElvl gi eljárásoknak csak 24 százalékát tudják lefolytatni nálunk. Míg Eli répábaii átlagosan minden harmadik menekült kap valamilyen védelmet, nálunk c sak minden 12. próbálkozó.

Tavaly 31 146 an kértek menekültslátust, közülük 139-c-n kaptak 10 évre szó ló menekültslátust, 90-en 5 évre szóló oltalmazotti státust, 3 an egyéves In-foga dotti státust. A magyar le- telepedési gyakorlat is s/i guru. A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet legalább 3 év jogszerű és megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás után lehet előterjeszteni. Csak azok maradhatnak ill, akik nem terhelik a szociá lis ellátórendszert, van pénzük, bizonyítottan vau hol lakniuk és van egészségbiztosításuk.

Betartják az itteni törvényeket?

I^EM 2013 júliusá- IVIElv tói létezik Magyarországon a menekült- ügyi őrizet. Ezt akkor lehet elrendelni, ha a menedékkérő veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy nem hajlandó együttműködni a menekültügyi hatósággal. Az őrizet 72 órára rendelhető el, amelyet a bíróság 60 nappal, majd két alkalommal újabb 60 nappal meghosszabbíthat, de hat hónapnál tovább nem tarthat. Ezt az intézkedést a magyar hatóságok alkalmazzák is. Tavaly a 42 777 migráns közül 4829 ember került menekültügyi őrizetbe.

Idegen ellenesek a magyarok?

ipPiy A Tárki má- IVIElv jusban publikált felmérése szerint minden korábbinál erősebb Magyarországon az idegenel- lenesség. A válaszadók 46 százaléka nevezhető idegen- ellenesnek és csak 9 százalék barátságos. A többiek, 45 százalék, nem utasít el eleve mindenkit, de az arabokat 94 százalékúk nem szereti, és 70 százalék feletti a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasított- sága is. Ausztriában és Németországban is növekedett az idegenellenesség.

j