Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-11 / 135. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Polgármustra: arcképek a Tolnai járásból TOLNAI JÁRÁS Elkészült a Polgár­mustra, 115 arcképvázlat a Tol­nai járásból című kötet, Wes­sely Gábor munkája. A Ki ki- csoda?-szerű kiadványhoz ha­sonló korábban megjelent már Szekszárdon, Bonyhádon és Dombóváron is. Szerepelnek benne orvosok, ügyvédek, ta­nárok, sportolók, művészek, vállalkozók, lelkészek, iparo­sok és más közéleti személyisé­gek, egyfajta keresztmetszet­ként a most itt élőkről az utó­kor számára. Minden településről egy-egy régi arc is bekerült, bővebb élet­rajzzal, külön fejezetbe, a könyv végére. Bezerédj Pál a selyem­gyár alapítója (Tolna - szer­ző Steinbach Ferenc), ifj. Bar- tal György földbirtokos (Fadd - szerző Cserna Anna), Kesse- rü Lajos református lelkész (Bo- gyiszló - szerző Farkas Sán­dor), Szabácsy István lovas baj­nok (Fácánkert - szerző Hargi­tai Éva). A kiadványt a helyi könyvbe­mutatókon kívül a helyi újsá­gosoknál és a szekszárdi utcai könyvárusoknál lehet megvásá­rolni. S. K. Gyümölcsészek terveztek Nagyszékelyben Emberközpontúság Gyümölcsész műhely volt a na­pokban Nagyszékelyben. A há­zigazda KÖRTE, azaz a Közös­ségi Önellátásra Ráhangoló Tu­datos Együttműködés a továb­biakban új csatlakozók patro- nálását is vállalja. Budavári Kata katal.budavá ri@mediaworks.hu NAGYSZÉKELY A Göcsej Termé­szetvédelmi Alapítvány Gyü- mölcsészháló elnevezésű prog­ramja idén márciustól kezdve 13 hónapon át zajlik. Célja egy olyan szakmai rendszer kiépí­tése és későbbi működtetése, amelyben elsődleges a hagyo­mányos értékek, gyümölcsfaj­ták és gazdálkodói szemlélet. Ezzel együtt együttműködő ci­vil hálózatot hoznak létre, hogy kezeljék a környezetgazdálko­dási kihívásokat. Tolna megyé­ben a Nagyszékelyi KÖRTE, az­az a Közösségi Önellátásra Rá­hangoló Tudatos Együttműkö­dés vesz részt a program. Épp ezért hétfőn és kedden Nagy­székelyben volt Gyümölcsész műhely. Darázsi Zsolttól, a Gö­csej Természetvédelmi Alapít­vány elnökétől megtudtuk, az első nap a tervezésé volt. A maj­dani hat megyét érintő vándor- kiállítás anyagát tervezték meg, de a résztvevők beszéltek arról is, mi kerüljön abba a négy fü­zetbe, és három-négy kisfilm- be, melyet a most következő idő­szakban készítenek el. Kedden két lehetséges bemutató kertet néztek meg, illetve környékbeli iskolák, önkormányzatok, civil szervezetek képviselői érkez­tek, hogy megismerkedjenek a Gyümölcsész hálózattal és prog­ramjukkal. - Fontos, hogy part­nereink megerősödjenek, és az is, hogy még többen csatlakoz­zanak hozzánk. A már jól műkö­dő szervezetek ezért patronál­ják a most indulókat - mondta Darázsi Zsolt. Azt is hozzátette, az általuk képviselt szellemiség nagyon egyszerű: természetkö­zeli gazdálkodást folytatnak, azaz a lehető legkevesebb mes­terséges anyagot, energiát hasz­nálnak a növénytermesztésben, illetve, egyes esetekben állatte­nyésztésről is szó van. Mostani, jövő tavaszig tartó programju­kat a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával valósít­ják meg. A projekt során többek között oltónapok, magbörzék, gyümölcsészeti oktató és isme­retterjesztő anyagok létrehozá­sa, bemutató gyümölcsösök ter­vezése és létesítése, gyümölcs­ész tanfolyamok várhatók, de olyan eszközöket is beszerez­hetnek a hat dunántúli megye érintett civil szervezetei, mint a madáretetők és -itatok vagy az ismeretterjesztő táblák. Megéri vegyes vállalkozást alakítani SZEKSZÁRD A VOSZ megyei szer­vezetének lebonyolításában nagyszabású rendezvénynek adott helyt kedden a Ferropatent Zrt. telephelye, ahol szecsuáni üzletemberekből álló delegációt fogadtak. Lőrincze Péter, a Vál­lalkozók és Munkáltatók Orszá­gos Szövetségének (VOSZ) elnö­ki tanácsadója elmondta, 15 cég jött el az eseményre, amelyek közül nyolcnak a képviselőjével néhány hete már találkozott Kí­nában. A vállalkozások vas- és acéltermékek gyártásával, meg­munkálásával és forgalmazásá­val foglalkoznak. A 25 tagú kül­döttség azért van itt, mert érdek­lődnek a magyarországi befekte­tések iránt, illetve hogy élénkít­sék a magyar és az ázsiai cégek közötti együttműködést, amely most még egyoldalú. Az üzlet­emberek nyitottak arra, hogyan tudnák még jobban növelni a gazdaságuk teljesítményét. Dr. Fajszi Lajos, a VOSZ megyei el­nöke hangsúlyozta, azt akarják elérni, hogy a magyar társasá­gok közül minél többen tudja­nak jól működő kapcsolatot ki­alakítani szecsuáni vállalatok­kal. Több mint 22 éve, 1993-ban kötött együttműködési megálla­podást Tolna megye Szecsuán testvérmegyével - jegyezte meg dr. Gábor Ferenc megyei főjegy­ző. Azóta több cél is változott, de a lényeg, a gazdasági kapcsola­tok felgyorsítása és kibővítése. A mostani a harmadik kínai de­legáció, amely az elmúlt egy év­ben idelátogatott. Tolna megyé­be a következő hétéves uniós fej­lesztési ciklusban 27,5 milliárd forint áramolhat, amelyből me­gyei és kínai közös cégek ala­kítására lehet pályázat útján pénzt nyerni. A vegyes vállalko­zások legnagyobb előnye, hogy magyar cégnek számítanak - az uniós piacon ez nagy előny -, ráadásul pályázhatnak EU-s fej­lesztésekre is. B. L. Mi is az a permakultúra? A Nagyszékelyi KÖRTÉ-hez tar­tozó háztartások a permakultú­ra szerint élik a mindennapjai­kat. Az életforma megfogalma­zása az ausztrál Bili Mollison ne­véhez kötődik, aki a permanent agriculture, vagyis a fenntartha­tó agrárkultúra szavak összevo­násával alkotta meg az elneve­zést. Az együttműködés elsősor­ban a gazdálkodásban jelenik meg, de igyekeznek az élet más területein is alkalmazni az elve­ket. A rendszer középpontjában az ember áll. de nem mint a ter­mészet kihasználója, hanem an­nak szerves részeként. A lényeg az ökológia egyensúly. Több mint százan eveztek a Sión A Pécsi ítélőtábla döntése alapján a kijelentések nem jogsértők Jogerősen elutasított kereset TOLNA MEGYE Átlépte a százas álomhatárt az Ifjúsági Unió Szekszárd és a Gemenc Termé­szetvédelmi és Sportegyesület által rendezett Laudetur Sió-to- ur. Bogdán Márton szervező el­mondta, ez volt a hatodik vízi túra, és idén végre három szám­jegyű volt a jelentkezők száma. Egészen pontosan 102 nevező és egy kutya teljesítette a távok va­lamelyikét a szombati túrán. A Medinától Árvízkapuig tartó 34 kilométeres szakaszon negy- venketten eveztek végig, míg a Palánk és Árvízkapu közötti 16 kilométeres távot hatvanan tel­jesítették. Bogdán Márton hozzátet­te, annak idején azzal a céllal szervezték meg az első Sió-to- urt, hogy Tolna megyébe csá­bítsák a vízi túrázókat, és egyre inkább bebizonyosodni látszik, a terv nem hiábavaló. A mosta­ni túrára sem csak a környék­beli településekről érkeztek, ha­nem például Mohácsról, Kecske­métről és Budapestről is. Közel harminc résztvevő maradt az es­ti halászlé partyra is, amelyet a doromlási gátőrháznál tartottak. Ez egyben afféle avató ünnepség is volt, hiszen az épületet nemré­giben újította fel az Ifjúsági Unió Szekszárd. H. E. DOMBÓVÁR Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a másod­fokon eljáró Pécsi ítélőtábla Sza­bó Loránd, Dombóvár polgár- mesterének keresetét teljes egé­szében elutasította. A városveze­tő jó hírnévhez fűződő személyi­ségijoga megsértésének megálla­pítását kérte Tóth Zoltán, koráb­bi önkormányzati képviselő aláb­bi kijelentései miatt: „Az aki es­küje ellenére törvényellenesen vezeti Dombóvár város testüle­ti ülését, az minimum szélhá­mos". „Iskolapéldáját láthatták a cinikus demagógiának, a tuda­tos hazugságnak. Aki figyelte az önkormányzati eseményeket, na­gyon jól tudja, hogy a koncepció elfogadásának nem ez volt a tétje. Törvényi előírás van arra, hogy a koncepciót hogyan, kinek, mikor kell benyújtania, ezt a törvényt akkor Szabó Loránd tudatosan megszegte”. Továbbá Szabó Lo­ránd álláspontja szerint a jó hír­nevét sértette, hogy Tóth Zoltán több testületi ülésen úgy számolt be az elítéléséről, hogy az előze­tes mentesítést elhallgatta. A Pécsi ítélőtábla egyik kije­lentés tekintetében sem állapí­tott meg jogsértést. Az első ki­jelentés kapcsán az ítélet indok­lásában az áll, hogy Tóth Zol­tán tényekből levont, önkényes­nek nem tekinthető, és az éssze­rű gondolkodás szabályaival el­lentétben nem álló következteté­sen alapuló negatív értékítéletét fogalmazott meg a polgármester hivatali működésével kapcsolat­ban. Szabó Lorándnak mint köz­szereplőnek ezt el kell viselnie. A kijelentést a hozzáfűzött „szél­hámos” jelző sem teszi jogsértő­vé. A második kijelentés kap­csán ugyancsak a polgármester hivatali működésével kapcsola­tosan fogalmazott meg negatív értékítéletet a képviselő, az íté­lőtábla döntése alapján ez sem jogsértő. A harmadik kifogással kapcsolatban pedig azzal indo­kolja az elutasítást az ítélőtábla, hogy a mentesítés közlése Szabó Loránd személyének megítélé­se szempontjából jelentős infor­mációt nem szolgáltatott volna, mivel az elítélés alapjául szolgá­ló cselekményről és az előzetes mentesítés tényéről, annak mi­benlétéről a képviselő-testület, illetve a város közügyek iránt érdeklődő közönsége megfelelő és teljes körű ismeretekkel ren­delkezett. A Pécsi ítélőtábla kötelez­te Szabó Lorándot, hogy fizes­sen az alperesnek 60 ezer forint együttes első- és másodfokú per­költséget, illetve az államnak 48 ezer forint le nem rótt fellebbezé­si eljárási illetéket. Az ítélet jog­erős H. E. Mohácsról, Kecskemétről és Budapestről is jöttek résztvevők

Next

/
Thumbnails
Contents