Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-08 / 132. szám

2| MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 8., HÉTFŐ A gyerekek őszinte mosolya doppingolta 40 éven át A fél falut ő nevelte Az a csoda még vár rám, hogy nagymama lehetek, mondta a nyugdíjba vonuló óvónő, Vanya Lajosné Vannak gondok az Orvosi Kamaránál TOLNA MEGYE Lezárta az Álla­mi Számvevőszék (ÁSZ) a Ma-, gyár Orvosi Kamara (MOK) gazdálkodásának ellenőrzését. A MOK 2010 és 2012 között 47 millió forint államháztartásból nyújtott támogatásban része­sült, így az ÁSZ törvény felha­talmazása alapján erre az idő­szakra gazdálkodási tevékeny­ségének egésze ellenőrizhetővé vált. Az ellenőrzés megállapítot­ta, hogy a támogatásokkal törté­nő elszámolás érdekében elkü­lönített nyilvántartási rendszert nem alakított ki, azokkal határ­időn túl számolt el és nem tel­jesítette a 2011. évi támogatási szerződésben foglaltakat. Az el­lenőrzött időszak teljes tartama alatt vagy időszakosan a Terüle­ti Szervezetek (TESZ) közel egy- harmada érvényes SZMSZ-szel, közel fele elnökségi ügyrend­del, valamint érvényes szám­viteli politikával, illetve az ah­hoz kapcsolódó szabályzatokkal nem rendelkezett. Az ellenőr­zött 21 TESZ-ből 18 adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzattal, 21 pedig közzétételi szabályzat­tal nem rendelkezett. Az igény­be vett és egyéb szolgáltatások költségeinek elszámolása nem felelt meg az előírásoknak. Az ÁSZ a MOK elnökének, az Országos Hivatal, valamint a Te­rületi Szervezetek elnökeinek is fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési ter­vet kell készíteniük. V. M. Járdát építenek, burkolnak BÁTASZÉK Lakossági fórumot tar­tottak Kövesden és Lajvéron, amelyek valamikor puszták vol­tak, mára viszont a város része­ivé váltak. Az ott lakók elmond­ták, mit tartanak fontosnak a te­lepülésrészek fejlesztése érdeké­ben. Az elhangzott vélemények alapján úgy döntött a képvise­lő-testület, hogy Kövesden öt­százezer forint értékben járdát építenek még az idén, Lajvéron pedig, ugyancsak ötszázezer fo­rintért burkolt csapadékvíz-el­vezető árok készül - mondta el érdeklődésünkre dr. Bozsolik Róbert polgármester. Gy. M. Meg lehetne tippelni, sőt pon­tosan összegezni, hogy hány gyereket nevelt fel Vanya La­josné, de nem volna értelme, hiszen roppant egyszerű: két generáció óta minden biká- csi útját egyengette. Az óvóné­ni negyven év után búcsúzott munkájától, amit a szó legne­mesebb értelmében hivatásá­nak tekintett. Vida Tünde vtunde67@gmail.com BIKÁCS Amikor Éva fiatal lány­ként elszegődött a bikácsi óvodá­ba, a dajka néni, Spiegel János- né vette szárnyai alá. Szinte csa­ládtagként kezelte, Éva jó szív­vel emlékszik vissza rá, nevet­ve meséli, hogy még kirándulni is elvitték Zaporozsecükkel. Bi- kácson nemcsak munkára, ha­nem otthonra, befogadó közös­ségre is lelt. Eleinte képesítés nélkül dol­gozott, ’78-ban elvégezte Kecs­keméten az óvónőképzőt, majd 2006-ban másoddiplomát szer­zett, de ezen kívül is folyamato­san képezte magát, hogy meg­feleljen a folyton változó elvá­rásoknak. Azt mondja, ahogy a társadalom, a környezet válto­zott, úgy a gyerekek helyzete, körülményei és velük együtt a pedagógusokra háruló feladat is. Legjobb példa erre az, hogy míg régen a hagyományos csa­ládmodell volt az általános, ad­dig ma a gyerekek nagy többsé­ge apa nélkül nő fel a sok válás miatt, illetve azért, mert a férfi­ak helyben nem találnak mun­kát, így külföldön keresik a meg­élhetés útját. Az anyák ezért fá­radtak, bizonytalanok, többet várnak a pedagógusoktól. Ab­ban a tekintetben is más a hely­zet, hogy régen könnyű volt a gyerekeket elvarázsolni egy me­sével, verssel, dallal, ma viszont az internet és mobileszközök vi­lágában ez sokkal nehezebb. Éva ezeket nem panaszként, hanem tényként mondja el. Nyugdíjba sem azért megy, mert elfáradt. - Érzek magamban még erőt, de ezt a lehetőséget nem szabad ki­hagyni - árulta el. Hogy mi segített megőrizni vi­talitását, szakmai érdeklődését, tenni vágyását? Azt mondja, egy óvónőnek ez esetben könnyű dolga van, minden nap kap visz- szajelzést a gyerekektől. A leg­szebb élményei a gyerekek tisz­ta, őszinte szavai, de a felnőttek irányából felé áradó tisztelet is megmelengeti a szívét. E téren Bikács régi vágású falu, itt még megbecsülik a pedagógust. Kü­lönösen, ha olyan „egyszemélyes intézmény”, mint Éva, hiszen az óvoda valóban az egyetlen intéz­mény, ahol hosszú időn át egye­düli óvónő volt, jószerivel a fél fa­lut ő nevelte. Összegyűltek az ismerős arcok a fesztiválon GERJEN Egyre gazdagabb, sok­rétűbb programot kínál a Du- na-Rock Fesztivál, miközben a gerincét a változatos, jó zene ad­ja. Az, hogy pénteken az egyik sztárvendég, a Lord zenekar az énekes betegsége miatt távolma­radt, nem tizedelte meg a közön­séget. A főszervező, Mezősi Lász­ló még nem vont mérleget, így marad a becslés: legalább kétez­ren fordultak meg két nap alatt a Duna-Rockon. Sokan már csü­törtökön megérkezték a fesztivál egyébként tényleg idilli helyszí­nére, a Gödrökbe és sátrat ver­tek. - Az a legszimpatikusabb ezen a fesztiválon, hogy sok az ismerős arc - fogalmazott Pili­si István, a fesztivál „hangja”. A rendezvény visszatérő műsorve­zetője két okból jegyezte meg ezt: részben azért, mert valóban egy­re duzzad a törzsközönség, más­részt az Ismerős Arcok zenekar is a fellépők között volt. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a ze­nekarok között is vannak visz- szatérők. Idén Deák Bill, a B52, az Amerikai Idióták az AB/CD is a fellépők között volt. Egyre több a résztvevője a motoros találko­zónak is. A gépcsodákat a gerje- nieknek is lehetőségük volt meg­csodálni, mert idén is rendez­tek felvonulást. Első ízben - de nem utoljára - randevúztak Ger- jenben a régi szocialista ország­ban készült járművek, illetve azok büszke tulajdonosai. A fel­sorakozott Wartburgok, Traban­tok mindegyike igazi kuriózum volt. A lóerők és a decibelek jól megfértek a hagyományos, ősi tevékenységekkel: népi meste­rek tevékenységével, harcművé­szeti fogásokkal ismerkedhettek a fesztiválozók, sőt a gyerekek vitézi próbát is tehettek. Vida T. A Duna Rock Akusztik két tagja Saját fia is óvőnéninek szólította Éva óvónéni - ahogy minden­ki hívja Bikácson - élete min­den pillanatában óvónő volt és - bar most arra készül, hogy az idejét elsősorban a családjának hobbijainak szenteli - az is ma­rad. Különös élmény volt - veti fel ennek kapcsán amikor sa­ját fia is hozzá járt és óvónéni­nek szólította. Most a család ne­vetve reagált, amikor úgy fogal­mazott, hogy főállású anya lesz. Ez persze nem is teljesen igaz, mert a falu és az ovoda is szá­míthat rá, nemcsak a csalód­ja. Aktív tagja marad a Vöröske­resztnek, amelyben régóta dol­gozik, hiszen teljesen azonosul­ni tud annak törekvéseivel, és a Nóegyletben is számíthatnak rá. A szervezet új lendületet adott a falunak, nagyon jó programokat szervez, őrzi az értékeket, ha­gyományokat. Szeretné széppé tenni 88 éves édesanyja utolsó éveit, a család rendelkezésére állni, utazni - mondja nyugdíjas éveire vonatkozó terveiről. Pedagógus 2 fokozat szerint minősült Vanya Lajosné Bauer Éva 1957. jú­lius 21-én született, Györkönyben járt általános iskolába, a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban érett­ségizett. Rövid ideig Györkönyben, Nagydorogon dolgozott, 1977. jú­nius 15-én lett a bikácsi óvoda munkatársa. 1978-ban szerzett óvónői diplomát Kecskeméten, majd 2005-ban vezetőképzőt vég­zett, tavaly a Pedagógus életpá- lyamodellben Pedagógus 2 foko­zat szerint minősült. Kislányként a szomszéd gyerekekre vigyá­zott, gimnazistaként pedagógiai szakkörbejárt, gyermekkori nagy álma volt, hogy óvónő lehessen. Férje, Vanya Lajos szerszámkészí­tőként dolgozott, ma már nyugdí­jas. Fiuk mérnök. Unokájuk még nincs. Az a csoda még vár rám, hogy nagymama lehetek - fogal­mazott Éva, aki nemcsak odaadó családanya, hanem a közösség aktív tagja is. Négy éven át képvi­selőként is dolgozott, hosszú évek óta a Vöröskereszt helyi titkára, a Bikácsi Nőegylet alelnöke. Kulináris és kulturális élvezeteket egyaránt nyújtott a Vili. Országos Paksi Siller Fesztivál Finom borokban úszhattak hétvégén a paksiak PAKS Tomolik János bölcskei bo­rász vitte el a pálmát, pontosab­ban a nagyaranyat a VIII. Orszá­gos Paksi Siller Fesztiválon. 19,6 pont kellett a sikerhez. A leg­jobb paksi megint a Fabro Pin­cészet lett, Kovács Sándorék bora a harmadik legmagasabb pontszámot kapta. Kettejük kö­zé ékelődött be Király Gábor, bi­zonyítván, hogy nemcsak Pak­son és közvetlen környékén, ha­nem Dombóváron is kiváló sil­ler készül. A program életre hí­vása óta araszol felfelé az érté­kelt mintaszám, idén öt ország, 53 településérő 147 gazda mi­nősíttette sillerét. A 209 bort 61 bíró minősítette. Munkáju­kat - mint Polgár Zoltán a szer­Jó borok mellé finom étkek és kiváló programok: remek volt a hanglat a paksi Sárgödör téren vező Sárgödör Téri Présháztu­lajdonosok Egyesületének alel­nöke aláhúzta - csúcsbírók se­gítették. Dr. Pásti György a Bu­dapesti borászati tanszékveze­tő és dr. Bisztray György Dénes szőlészeti tanszékvezető a Bu­dapesti Corvinus Egyetemről és Tornai Tamás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke al­kotta a csúcsbírói grémiumot. A verseny végeztével egy nagy­arany, 25 arany, 60 ezüst és 70 bronz talált gazdára. Az ítészek számára borbemutatót is tartot­tak, ahol 23 paksi - nem siller - bort szolgáltak fel, hogy meg­mutassák, mire képesek a pak­si borászok. Ezzel párhuzamo­san zajlott a város szívében lé­vő hangulatos Sárgödör téren a Balkán Fanatik koncertje. Más­napra is jutott kulturális és kuli­náris élvezet is: a színpadi műso­rokhoz, esti bálhoz teli gyomor­ral készülhetett a közönség, hi­szen meghirdették a sillerhez il­lő ételek főzőversenyét. Ennek eredményét Kovács Mihály fő­pohárnok ismertette lapunkkal. Az első Százuj Istvánná lett egy siller boros marhapofa-raguval, a különdíjasok között volt a Re­form Főzőklub is egy jól hang­zó nevű és igen finom étellel a siller spiccessel. A VIII. Orszá­gos Paksi Siller Fesztivált a Pro Artis Wind Band és a Tűzvirág táncegyüttes műsora után zenés mulatság zárta. Vida T. f i » I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents