Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-06 / 105. szám

4 2015. MÁJUS 6., SZERDA KÖRKÉP Arról eddig nem sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a KRESZ-oktatás ne csak hobbi legyen, hanem kötelező eleme az oktatásnak (illusztráció) Szekszárd adott helyet a székely borversenynek szekszárd A Frankos Borház­ban rendezték meg a VII. Or­szágos Bukovinai Székely Bor­versenyt. Nagy készülődés előz­te meg a rendezvényt, tájékoz­tatta lapunkat Szegedi Dezsőné, a Bukovinai Székelyek Szek­szárdi Egyesületének elnöke. A versenyre 137 bormintát küld­tek be a gazdák. Négy bizott­ságban minősítették a borokat. Az esti díjkiosztón 215 vendég vett részt, akiket Szegedi De­zsőné köszöntött, majd Asztalos Zoltán, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnö­ke beszélt a borverseny létrejöt­téről. Ács Rezső, Szekszárd pol­gármestere elmondta, a marok­nyi székely népcsoport nagyon erős tagja a város közösségé­nek, és nagyra értékeli, hogy a rendezvényüknek a tolnai me­gyeszékhely adott otthont. A díjátadón kiosztottak 40 arany, 33 bronz és 49 ezüst ér­met és 12 oklevelet. Külön dí­jazták az öt bukovinai falu leg­jobb borainak készítőit: Kozma Csaba Andrásfalva, Illés Márk Istensegíts, Pék József Fogadj- isten, Fazekas József Hadikfal- va és dr. Péter Gergely József- falva. A Bukovina legjobb bo­ra díjat Farkas József érdemel­te ki. A legjobb szekszárdi bor minősítést Pék József kapta, és egyben a Garay Élménypince ajándék utalványát, a kétsze­mélyes, borkóstolóval egybekö­tött vacsora meghívást is ő ve­hette át. ■ M.jl. Duplájára nőtt az importált élősertések száma Magyarország A statisztikai hi­vatal adatai alapján hazánk élő­sertés-kivitele felére csökkent 2015 januárjában az egy évvel korábbihoz képest, miközben az élősertés-behozatal felével nőtt. A holland malacok valószínűleg Csehországon és Szlovákián át veszik felénk az irányt. Ugyan­is két tagállamból a beérkező ál­latok száma egy év alatt meghá­romszorozódott, amit nem lehet az ottani termelés felfutásával magyarázni. A hazai termelésű vágósertés ára 428 Ft/kg (hasí­tott súly) volt márciusban, míg a németországi szerződéses ár 1,5 euró/kg (450 Ft/kg). ■ M. I. A kerékpáros balesetek kö­vetkeztében életüket vesztett személyek száma csökkent, a nem végzetes esetek szá­ma öt év alatt 15 százalékkal nőtt. Balázs László A jó idő beköszöntével ugrássze­rűen megnő a kerékpáros bal­esetek száma. Évek óta vitáznak arról, hogy az általános iskolák­ban KRESZ-t is kellene tanítani. A haszna összehasonlíthatatla­nul nagyobb lenne, mint néhány másik tantárgynak: a gyerekek élete múlhat rajta.- Tolna megyére nem jellem­zőek a kerékpáros balesetek, 2013-ban volt egy halálos kime­netelű. Az elmúlt években mind­össze két gyermek sérült meg, de ők gépjármű utasaként szenved­a bicaj a harmadik legveszélye­sebb közúti járműnek számít itt­hon. Bringásbaleset következté­ben 67 személy vesztette életét 2013-ban, ennél több áldozatot csak a személygépkocsik (254) és a teherautók (78) szedtek - derül ki a KSH statisztikai év­könyvéből. A legtöbb bringás baleset az Alföldön történik: Haj- dú-Biharban 157, Szabolcs-Szat- már-Beregben 154, Békésben tek könnyű sérülést - mondta el lapunknak Bótáné Kiss Gabriel­la, a Tolna Megyei Baleset-meg­előzési Bizottság titkára. - Ez nem azt jelenti, hogy egyálta­lán nincsenek koccanások, csak a legtöbb esetet nem jelentik be. Az uniós adatok alapján a 14 év alatti gyermekeket érintő halál­esetek közül minden tizedik ve­zethető vissza közlekedési bal­esetre. Ez a riasztó adat jelzi, hogy a gyermekek a közúti köz­lekedés legvédtelenebb és legve­szélyeztetettebb résztvevői. Leg­többjüknek csak a szokásjogra támaszkodó elképzelései van­nak arról, hogyan kell megol­dani egy-egy helyzetet. Alapve­tő KRESZ-ismeretek nélkül ne­kivágnak, mert biciklizni úgyis szabad. A rendőrség évről évre nagy energiát és pénzt fektet isko­lai KRESZ-szakkörök, kerékpá­146, Csongrádban 141 ki- sebb-nagyobb sérüléssel járó in­cidenst okoztak a két keréken közlekedők, miközben a Kisalföl­dön 101-et. A legtöbb végzetes tragédia a 2013-as adatok sze­rint Bács-Kiskun (7), Pest (5), Borsod-Abaúj-Zemplén (4) me­gyében történt, Zala, Baranya, FejérésNógrád megyében vi­szont tavalyelőtt nem következett be hasonló szerencsétlenség. ros versenyek szervezésébe - ez is mutatja a téma fontosságát. A szakemberek ugyanis ponto­san tudják, hogy milyen veszé­lyes üzem a közlekedés. - Hol­landiában óvodás korban kez­dik az okítást, általánosban már kötelező tantárgy - tette hoz­zá a rendőr alezredes. - Nálunk inkább szakkörökbe és külön­órákba próbálják „beépíteni” a KRESZ-oktatást, holott „A nem­zeti alaptantervben súlyponti téma a helyes, biztonságos köz­lekedésre nevelés”. Most is van­nak „futó” iskolai pályázatok. Az oktatási intézmény döntheti el, hogy mire használja fel az el­nyert támogatást. Nehéz elfogadható indokot ta­lálni arra, hogy ha az iskolai ke­retekbe a mindennapos testne­velés belefér, akkor a rendszeres és alapos közlekedésoktatás mi­ért nem.- A megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztá­lyának megelőzési csoportja dél­utánonként továbbra is tart okta­tást, illetve versenyekre felkészí­tést. Több program segít a meg­előzésben. A „Két keréken biz­tonságban" az első lépcső. Ezt kö­veti a közlekedésbiztonsági ke­rékpáros iskola (KIK). Harmadik a középiskolások közlekedésbiz­tonsági kupája (KKK), melynek egri országos döntőjében a Tolna megyei csapat 5. lett - ismertet­te Bótáné Kiss Gabriella. A szakember hozzátette: a szü­lőknek is ki kell venni a részü­ket a képzésből. Beszélgessenek el gyerekükkel a KRESZ-ről, il­letve a „kulcsos gyerekek” szülei többször járják végig az útvona­lat, amit a lurkó használ. Hiszen a biztonságos közlekedés ott kez­dődik, hogy megtervezzük hová, milyen útvonalon jutunk el. A szekszárdiak nyerték meg a horgászversenyt szálka A korábbi évekhez ha­sonlóan az idén is megrendez­te meghívásos horgászverse­nyét a Tolna Megyei Horgász­egyesületek Szövetsége (TO- HOSZ). A Hal-Szálka nevet vi­selő megmérettetésre most is olyan horgászokat vártak, akik a szálkai víztározó megépítése óta ott horgásznak. Az idei, 34. versenyre hat, három fős csa­pat nevezett be: az Őcsényi, a szekszárdi, a bátaszéki, a decsi horgászegyesület, a Hal-Szál­ka egyesület és a TOHOSZ kép­viselői. Az összetett csapatver­senyben volt halfogás, célba do­bás, casting, halászlé főzés és a horgászattal kapcsolatos tudni­valókról is számot kellett adni. Az időjárás nem volt ideális, de dél felé, délutánra már a nap is ki-kisütött. A versenyt a szek­szárdi egyesület sportolói nyer­ték, másodikak az őcsényiek, harmadikak pedig a Hal-Szál­ka képviselői lettek. A legtöbb halat az őcsényi horgászok fog­ták, összesen 23.580 grammot. A TOHOSZ csapata főzte a leg­jobb halászlét, a szekszárdi­■ Az ugyancsak Szálkán rendezett Sulikupán a bölcskei és madocsai ta­gokból álló csapat győzött ak dobtak legpontosabban cél­ba és castingban is ők voltak a legjobbak. Az elméletet a decsi- ek ismerték a legjobban. Ugyancsak szombaton, Szál­kán rendezte a TOHOSZ és a Tolna Megyei Diáksporttanács a szokásos sulikupát is. A két diákból, egy szülőből és egy ta­nárból álló csapatok váltóver­senyben mérték össze tudásu­kat, a csapatok négy tagja egy­mást váltva kísértette meg a szerencsét. A bölcskei Kegyes József Általános Iskola, a Ma­docsai Sporthorgász Egyesü­let és a bölcskei Rákóczi Hor­gászegyesület képviselőiből ál­ló csapat lett az első. A 2. helyet a dunaszentgyörgyi Csapó Vil­mos Általános Iskola, a Paksi Sporthorgász Egyesület 3. szá­mú csapatával, a harmadik he­lyet pedig a bonyhádi Széche­nyi István Általános Iskola és a Völgység Sporthorgász Egye­sület képviselőiből összeállí­tott csapat szerezte meg, mond­ta el érdeklődésünkre Székely Gábor, a Tolna Megyei Horgász­egyesületek Szövetségének ügyvezető elnöke. ■ Gy. M. A legtöbb bringás baleset az Alföldön történik Biztonságos közlekedésre nevel a Bíborvég a közúti közlekedés biztonsá­gát szolgáló pályázatot nyert el a decsi Bíborvég Általános Isko­la. A programmal nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is szeretnék megszólítani, hiszen ezen a téren is fontos a helyes példamutatás. Ennek megfelelő­en a 3-4. osztályos diákoknak és szüleiknek közös közlekedésbiz­tonsági programot szerveznek, amely hozzájárul ahhoz, hogy felkészítsék a gyerekeket az ön­álló közlekedésre. A foglalkozás nemcsak az elméleti tudásra koncentrál, hanem az intéz­mény mindennapjaiba is beépít­hető gyakorlati elemeket is tar­talmaz. A program következő lépcsőjében a sulinak lehetősége nyílik egy kisebb, bármikor felál­lítható, a közlekedésbiztonsági ismereteket fejlesztő ügyességi pálya beszerzésére, (he) Az idei versenyen újra aranyos lett mind a két zenekar országos minősítő Két éve alakult a Cifra és a Danubia is, és sorra aratják sikereiket, egyre több a meghívásuk madaras Arany minősítést ka­pott a Cifra Harmonikazenekar és a Danubia Tamburazenekar is a közelmúltban megrende­zett 18. Felső-Bácskai Ifjú Zene­barátok Találkozóján. A két éve alakult zenekarok már tavaly is megkapták az országos arany minősítést. Markó Zsuzska, a Cifra Harmonikazenekar veze­tője pedig ismét „hozta” tavalyi eredményét, idén is elnyerte a Felkészítő Tanári Különdíjat. A Csurai Attila vezette Danubia Tamburazenekarnak idén nem ez volt az első kiemelkedő ered­ménye, februárban első helye­zést értek el zenekar kategóri­ában a Mohácson megrende­zett IX. Országos Népzenei Te­A Danubia Tamburazenekarnak idén ez már a második sikere A Cifra Harmonikazenekart egyre több fellépésre invitálják hetségkutató Versenyen. A Cif­ra Harmónikazenekar tagjai a Danubia Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény Tolna me­gyei népzene tagozatos tanulói, decsi, sárpilisi, mórágyi, szek­szárdi és bátaszéki fiatalok. Az együttes két évvel ezelőtt, 2013. május 1-jén alakult. A Danubia Tamburazenekar kicsit később, ugyanazon év szeptemberében alakult meg a művészeti isko­la hercegszántói, bajai és há­tai növendékeiből. A zenekarok vezetői elmondták, a nagysze­rű eredmények elérésében a ta­nárok és diákok munkája mel­lett a szülők támogatása is fon­tos szerepet játszik. ■ Venter M. l

Next

/
Thumbnails
Contents