Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-29 / 124. szám
2015. MÁJUS 29., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 A paksi Vácika dűlőben még tíz éve §| csak szőlőültetvények voltak, de mára egyre több az akácos, mondta Plézerj Ad.im nuigdij.ix Paksi olvasóink végső elkeseredésükben keresték meg szerkesztőségünket: évek óta harcban állnak a telekszomszédjukkal. A valamikor szép szőlő- ültetvényekkel beültetett Vácika dűlőt felverte az akácos. A hatóságok eddig nem akartak állást foglalni, most viszont az önkormányzat elkészítette a helyi rendelet tervezetét. Mauthner Ilona ilona.mauthner@parlner.mediawers.hu PAKS Iratokat, feladott levelek ajánlott szelvényeit (12 darabot) mutatta Plézer Ádám paksi nyugdíjas, aki évek óta vívja harcát a szőlőterülete és a szomszédos akác miatt. Mint mondta, a sok idegeskedéstől, stressztől már kikészült. A helyszínen, Paks határában, a Vácika dűlőben már sokkal többen vártak bennünket. Nem magányos harcról van tehát szó. Jó pár évvel ezelőtt szőlőtermelőké volt a terület, a még meglévő kisebb-nagyobb présházak is erre emlékeztetnek. Volt, akinek ez jelentette - és ma is ez jelenti - a kertészkedést is, hiszen a szőlősorok között, vagy a végében termelnek zöldséget, burgonyát, cukorborsót. A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor egy-egy idősebb tulajdonos elhunyt, és a gyerekei, örökösei vagy nem laktak már a környéken, vagy egyszerűen nem akartak a földdel bíbelődni, így egyszerűbbnek vélték, ha az adott területre akácot ültetnek. Ezt nem kell gondozni, viszont a föld mégis megmaradt, és húsz-huszonöt év múlva ki lehet vágni a faanyagot.- Hét méter hatvan centis, nadrágszíj parcella a szomszédé, melyet három éve akáccal ültettek be. Ezt a növényt azonban nem lehet erre a kis területre beszorítani, magyarázta Plézer Ádám, a gyökerei több tíz méterrel tovább futnak, a szőlősorokba is felbukkannak, győzzük állandóan kivágni. Nem is beszélve arról, hogy alig két méterre van az első akácfasor a szőlősortól, így az állandóan árnyékban van. Plézer Ádám leveleket mutat, melyek az évek óta tartó harcát dokumentálják. írt többek között az erdészetnek is írt, akiket az sem zavart, hogy engedély nélkül ültették az akácost, inkább azzal foglalkoztak, hogy a telek sarokpontjai és törésvonalai nem beazonosíthatóak. A minisztérium és az ombudsman nem is válaszolt.- Én senkinek nem okoztam gondot azzal, hogy szőlőt termelek, mástól ezt miért nem lehet elvárni? - ezt már Tóth Tamás mondta, akinek az ültetvényét szintén veszélyezteti az akác. Az ember nyugdíjas korára mást sem csinál, mint bosz- szankodik - tette hozzá. Ez lehet a megoldás A paksi önkormányzatnál is ismerik a problémát és annak súlyát, ez az oka annak, hogy megalkottak egy helyi rendelet tervezetet, melynek tárgya: a növények telepítésének a távolsága. Hoffmann Zoltánná minőségügyi koordinátor elmondta, napokon belül megkezdik az egyeztetési folyamatot mind a szakmai szervezetekkel, mind a paksi emberekkel. A tervezetet közszemlére bocsátják, a jövő héten felkerül a város honlapjára is, de a médián keresztül is igyekeznek eljuttatni az emberekhez. Hoffmann Zoltánná úgy gondolja, ahol birtokháborítási ügy fel merül, azt ez a rendelet kezelni tudja. Kérdés, a már meglévő ügyek, mint az említettek is, megold- hatók-e a tervezet segítségével. A szakember úgy véli,, meg kell vizsgálni, hogy a rendezési tervbe illeszkedik-e például az akác elterjesztése, mit tart az adott közösség elfogadhatónak. A megalkotott rendeletet szakmailag jónak tartják, bíznak benne, hogy nyár közepére már végleges formába is önthetik. Aminek nincs jövője Természetesen megkerestünk az akácfákat ültető szomszédok közül kettőt is. Az egyikük azzal kezdte, majd ő megmondja, hogy mit írhatok le az újságban. A másik kicsit barátságosabb volt, mint mondta, 2011-ben telepítette el a területet akáccal, miután édesapjuk elhunyt. A munkálatokat rábízta egy erdészre, így a papírmunkákat is ő intézte, ez volt a válasz arra kérdésre, kértek-e engedélyt a telepítésre. Igaz, a beszélgetés során kiderült, eredetileg nem akác volt a terv, hanem „fásítás”. A hölgy szerint, ennek amúgy sincs jelentősége, mert szerinte, a saját területén belül ő azt ültet el, amit csak akar. És eddig akárhányszor kint volt az erdészet, mindig mindent rendben talált. A szőlőnek ebben a dűlőben már amúgy sincs jövője, tette hozzá. Magántulajdon Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu ». K ét évvel ezelőtt egy neves szekszárdi borász vásárolt szőlőterületet a mi földünk szomszédságában. Hamarosan úgy döntött - anélkül, hogy bárkivel egyeztetett volna -, hogy a két terület közötti vízlevezetőt, amely egy harmadik tulajdonosé volt, megvásárolja. Ezt követően a vízlevezetőt is a saját területéhez csatolta volna. Szerencsére időben észrevettük, ugyanis ha ez megtörténik, helyhiány miatt a szőlősorból még kikanyarodni sem lehetett volna traktorral. Nem beszélve azokról, akik a vízlevezetőt útnak használták. A helyi önkormányzat illetékese egy hét alatt véget vetett a vitának, pedig a helyszíNem jó megvárni, amíg az indulatok elszabadulnak nen megjelent a borász jogi képviselője is, aki perrel fenyegetett. A döntés egyértelmű volt, nem lehet akadályozni a másik munkavégzését, nem lehet neki kárt okozni, akárkié is az út. A személyes történet akkor jutott eszembe, amikor Pakson, a Vácika dűlőben beszélgettem az érintettekkel. Évek óta idegeskednek. A viták a szomszédokkal annyira eldurvultak, hogy csak indulatosan tudnak egymásról és egymással beszélni. Egy éve azt tanácsolták nekik, forduljanak a bírósághoz. De kinek van erre pénze, ideje?! A hónapokig tartó huzavona nyilván nem javított volna a szomszédok egymáshoz fűződő amúgy is pocsék kapcsolatán. Arról nem is beszélve, hogy vélhetően a bíróság is a helyi önkormányzat véleményét kérte volna ki. Az jó, hogy a paksi önkormányzat végre döntött, és megszületett az erre vonatkozó rendelet tervezete, amelyhez az érintettek, de még a kívülállók is hozzá szólhatnak. Reméljük élnek is a lehetőséggel. Talán szerencsésebb lett volna ezt a lépést évekkel ezelőtt megtenni, még mielőtt ennyire elmérgesedik a helyzet. Két hét múlva jön Lázár János PAKS A továbbiakról, amelyek nemcsak a térséget érintik, hiszen az erőmű országos szinten vállalt mecénási feladatokat, a június 15-ével kezdődő héten lesz mód személyesen is tárgyalni, hiszen Lázár János Paksra érkezik. Találkozik azzal a grémiummal, amelynek szervezeti formája még nem született meg, de azt már lehet tudni, hogy az atomerőmű körüli negyvenegy település vezetői, országgyűlési képviselői alkotják - mondta Süli János polgármester. Addig a miniszter munkatársaival közösen kidolgozzák a lehetséges működési forma vázlatát, amihez alapul az atomerőmű térségfejlesztés támogatásában tapasztalatokkal rendelkező Jövőnk Energiája és Duna Mecsek alapítványai szolgálnak. Kiemelte, hogy meg kell találni azt a formát, ami operatív működést tesz lehetővé és szolgálja az itt élők érdekeit. A városvezető megítélése szerint ez a grémiumnak szélesebb területen is szerepe lehet, hiszen a kormány és az orosz fél egyeztető partnere lehet az erőmű-beruházáshoz kapcsolódó, térséget érintő felkészítés - úthálózat, egészség- ügyi ellátás fejlesztése - terén, hiszen közös érdek, hogy a térség teljes egésze élvezze annak előnyét, ha egy ilyen jelentős beruházás megvalósul - húzta alá. Arról is beszámolt, hogy Lázár János nemcsak a településveze- tőkkel találkozik, tervezi, hogy tárgyal atomerőmű vezetőivel, illetve az érdekképviseletekkel. A találkozó Süli János véleménye szerint alkalmas lesz arra, hogy tisztázzák a helyzetet, esetleges félreértéseket, hiszen a szakszervezetek külföldön már jártak, hogy tiltakozásukat fejezzék ki, de a miniszterrel még nem került sor egyeztetésre. - Ezek a találkozások fontosak a város és régió szempontjából is, hogy nyugodt légkör legyen - húzta alá Paks polgár- mestere. V. T. Tisztázhatják az esetleges félreértéseket A habán edényekről szóló kutatásba is bevonták a mözsi fazekast Ilyen a kör négyszögesítése TOLNA-MÖZS Szakemberek előtt mutatta be műhelyében a kör négy-, sőt hatszögesítését Verseghy Ferenc, mözsi fazekas, a Népművészet Mestere. A leginkább a habán kerámiái révén (el) ismert mesterhez a héten a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia részvételével zajló kutatási program szakértői látogattak el. A kutatás arra keres választ, miként készíthették a 17- 18. századi, különleges formájú habán stílusú edényeket. Az elméleti szakembereknek szükségük volt valakire, aki képes bemutatni az igen bonyolult, olykor megvalósíthatatlannak látA habán kerámia mesterénél kutakodtak a szakemberek szó, több évszázados technikákat. Olyan extra darabok esetében, mint a talpas-bordás tányér, a szűrős korsó, vagy a hatás négyszögletű edények, amelyek korongozással készültek. Verseghy Ferencre a több, mint negyven éves, habán múltja miatt esett a választás. Műhelyében az egész gyártási folyamatot be kellett mutatnia, a mozzanatokat dokumentálták. A kutatás lezárultával az elkészült edényeket Budapesten ki fogják állítani. Verseghy Ferenc elmondta: nagyon büszke, hogy az országból őt kérték el erre a feladatra. Ez szakmai kihívás volt számára is, de ő is tudott sok újat mutatni a szakértőknek. S. K. Hatvanmillióból újul meg a rendelő DiCS Sikeresen szerepelt a de- csi önkormányzat azon a pályázaton, amelyet orvosi rendelők felújítására hirdettek meg. Közel hatvan millió forintért újul meg az épület, amely teljes egészében pályázati pénz, nincs szükség önrészre. A munka során kicserélik a tetőszerkezetet és napelemeket raknak fel, elvégzik a szigetelést, megoldják a vízelvezetést, térköveznek. A testület határozata alapján meghívásos, tárgyalásos pályázatot hirdetnek, három céget hívnak meg, amelyek közül majd a bíráló bizottság - amely két testületi tagból és egy műszaki végzettséggel rendelkező külsős tagból áll - javaslata alapján választják ki a legkedvezőbb ajánlatot adót. A beruházás mintegy két hét múlva kezdődik, s attól számítva egy hónapon belül szeretnék befejezni. Most a községben van egy fogorvos, egy gyermekorvos, két háziorvosi státusz. A rendelő épületében található még a családsegítő központ és a védőnők is, az ő épületszárnyuk ugyancsak megújul. Márciusban elment nyugdíjba dr. Málnai János decsi háziorvos, őt most helyettesítik. Praxisa fél év után átszáll az önkormányzatra, a praxist illetően akkortól számítanak érdemi érdeklődőre - tudtuk meg Antal Zsolt polgármestertől. Gy. M.