Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-04 / 103. szám
2015. MÁJUS 4., HÉTFŐ 5 KÖRKÉP Irán felé mutatott a feltárt halom régészeti leletek Regöly területén is olyan épületre akadtak, mint Médiában Külföldről már régóta figyelik, most oxfordi díjat kapott Régészeti barangolások Iránban címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást Szekszárdon a TIT szervezésében dr. Szabó Géza Phd régész és Czuppon Tamás, az ELTE régészhallgatója. Tavaly jártak a nálunk nem túlságosan ismert, távoli országban. Nem minden előzmény nélkül. Gyuricza Mihály Regölyben 2011-12-ben volt egy nagyszabású feltárás, amelynek az anyagát most már jelentős mértékben sikerült feldolgozni. A feltárt halom mintegy 2700 éves tárgyi leletei Kö- zép-Ázsia, az ókori Kelet, Itáli- án belül főként az etruszk területek valamint a Hallstatt kultúra felé mutatnak párhuzamokat. - Meglepetés volt számunkra, hogy az egészen Kö- zép-Ázsiáig követhető párhuzamok érdekes módon nem a Fekete-tenger északi partvidékén húzódó, a népvándorlások során folyamatosan használt útvonalra utaltak - kezdi az érdekes beszámolót Szabó Géza. Az útvonal elejét a regölyi leletek alapján Közép-Ázsiától a Kaukázusig jól lehetett követni. A Kaukázusnál azonban érdekes módon eltűntek a regölyi leletekhez hasonló tárgyak, viszont megjelentek a Kaukázustól, a Fekete-tengertől délre, Kis-Ázsiában. A hazai és a nemzetközi kutatás számára ez egy teljesen új megfigyelés volt, ennek próbáltak utánajárni az érintett területek felkeresésével. Első alkalommal, 2012- ben Törökországot járták végig az egykori Urartu, Frígia, Lídia régészeti lelőhelyeit vizsgálva. A Regöly vidékén a Kr. e. 7. század utolsó harmadában letelepedő népesség eredetét kutatva Szabó Gézáék 2014 januárjában jutottak el odáig, hogy a leletek párhuzamait az iráni területtel is kapcsolatba hozhatták. Sajnos alig találtak a témára vonatkozó irodalmat, mert az iráni régészeti kiadványok nagyon nehezen hozzáférhetők Magyarországon, Európában. Ezért úgy döntöttek, hogy kutatásaikat a helyszínen folytatják. Nem volt egyszerű az utaCzuppon Tamás (balról) és Szabó Géza tavaly járt Iránban. Érdekes kapcsolatot fedeztek fel a két egymástól nem csak földrajzilag távol eső terület között zás megszervezése, mert Iránba magánszemélyként elég nehéz belépni. Ezért sokat segített, hogy az iráni kollégák meghívták őket egy konferenciára, amelyen az európai kultúra iráni gyökereiről tartottak előadást. A hivatalos meghívóval sikerült beutazniuk az országba, ott pedig már a magyar követség munkatársai is segítették őket az európai embernek először átláthatatlannak tűnő helyi viszonyok kiismerésében, kezelésében. Ez volt az első alkalom, hogy magyar régészek kutatással párhuzamos gyűjtésre kiutaztak erre a területre. Szabó Gézától megtudtuk, a regölyi leletanyag a Kr. előtti 7. századra tehető, tehát ők azt az időszakot kutatták elsősorban, amelyik a perzsa birodalom megalapítását megelőző, a méd birodalom korából való. A már említett konferencia is az egykori méd birodalom fővárosában volt. Nekik is azt a környéket sikerült behatóbban megismerni. Nagyon sok párhuzamot találtak a regölyi leletanyaggal, még az épületszerkezeteket illetően is. A regölyi halom olyan különleges építményt, leletet rejtett, amely Európában páratlan. Az épületek közül a perszepoliszi és a szuzai palota oszlopcsarnokos szerkezete nagyon jó párhuzamot jelent, hiszen Regölyben is 6 sorban 9-9 oszlop támasztotta alá a sík födémet. Másrészt Regölyben olyan edények kerültek elő - s erre egy Budapesten lévő iráni teázóban, az útra készülve jöttek rá -, amelyek valamilyen növény leforrázásá- ra szolgáltak. Ahogy számukra készítették a teát, látták, a teás- kancsónak ugyanolyan mélyített a pereme, mint a regölyi, Európában korábban ismeretlen edényperemek, s ugyanúgy van hozzá fedő. Akkor jöttek rá, hogy nem is annyira a kerámiát kell nézni, hanem azt, hogy mire használták. Hiszen az edény csak a göngyöleg volt, a lényeg az, amit tároltak benne. A regölyi edényekben is valamit leforráztak és az aroma megtartására fedték le fedővel, aminek a megosztott pereme jól zárt, azért, hogy megmaradjon a tea illata, íze. Ez arra mutat, hogy Regölyben olyan népesség élt, amely több mint két és félezer évvel ezelőtt keletről magával hozta Európába a teázás szokását. A regölyi ásatás és az iráni út során szerzett új ismeretek, tapasztalatok arra mutatnak, hogy sok mindent át kell gondolni az európai őstörténetet illetően. Sikerült megtalálni a pannonokat Barátságos, meleg szívű emberek az irániak- Iránban ennek a kutatóút- nak az eredményeként olyan kapcsolatrendszer rajzolódott ki előttünk, amelyből nagyon jól látszik, hogy az egykori Kelet, pontosabban az egykori Média, és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt. Ez a regölyi leletekben egyértelműen megmutatkozik - tudtuk meg Szabó Gézától. Arra is megpróbáltak választ kapni, hogy ki volt az a népesség. A név már mindany- nyiunk számára ismert: ők a pannonok. Róluk kapta a Dunántúl - Pannónia - a nevét. Ők birtokolták ezt a területet, egészen a kelták megjelenéséig, a Kr. előtti 7. század utolsó harmadától a Kr. előtti 4. század közepéig. a kérdésre, hogy konkrétan mit akartak megnézni, Czuppon Tamás elmondta, a különböző lelőhelyeket és a múzeumok anyagait. Sok minden van, ami csak a helyszínen ismerhető meg. Irán hatalmas mennyiségű régészeti anyaggal rendelkezik. Lakói a perzsák leszár- mazottainak tartják magukat, s számukra nagyon fontos a történelem és annak bemutatása. Nagyon sokan látogatják a múzeumokat, a lelőhelyeket, mind a helybeliek, mind a turisták. Az utóbbi tíz évben valamennyire nyitottabb lett az ország, egyre több turistát vonz. Bárhová mentek, szívesen látták, fogadták őket, barátságos, melegszívű népként ismerték meg az irániakat. szekszárd-oxford Tőzsér Béla a legjobb menedzser, vállalkozása, az Envihorizont pedig a legjobb cég díját kapta az Oxfordi Akadémia Socrates Bizottságától. A nemzetközi hírű szekszárdi környezetmérnök már évekkel ezelőtt felhívta magára a figyelmet, amikor az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága szakértőnek kérte fel. Külföldi egyetemisták is járnak évek óta nyári gyakorlatra Tőzsér Béla szekszárdi laboratóriumába. Kutatásai szerint az algáknak szerepük lehet a rákmegelőzésben és a klímavédelemben. A szén-dioxidból és egyéb klímaszennyező gázokból hasznos algasejtek állíthatók elő, melyek táplálékként, táplálék-kiegészítőként és takarmányként használhatók fel. Gyógyszerek és kozmetikumok gyártásához is fontos összetevőül szolgálhatnak. A megújuló energia területén is nagy lehetőségek rejlenek az algatenyésztésben. Az Envihorizont Kft. szennyvíztechnológiai, környezetvédelmi és vízminőségvédelmi létesítményekkel kapcsolatos műszaki tervezésre, műszaki tanácsadásra és szakértésre, valamint terepműszeres vizsgálatok és környezetvédelmi felülvizsgálatok végzésére alakult. Az Envirosan Bt. csatlakozásával tevékenységük kibővült, 2000-től nyitottak a megújuló energetika, különös tekintettel a bioenergetika irányába. Tőzsér Béláék 2010-től brüsszeli felkérésre végeznek bioenergetikai, intelligens energetikai és több más területen kutatási szakértői munkákat, valamint pályázatokat értékelnek, projekteket ellenőriznek. ■ B. K. Tőzsér Béla a díjátadón Dunaszentgyörgy Az idősek klubjában köszöntötte 90. születésnapján Hajdú Lászlónét Hencze Sándor, a település polgármestere, valamint dr. Nagy Attila jegyző. A településvezetők átadták a kormány emléklapját és a velejáró virágcsokrot. Bözsike néni május 1-jén töltötte be 90. életévét. Az ünnepi meglepetést, aminek születésnapi torta is része volt, a klub dolgozói készítették elő. (vt) Angolul vetélkedtek a természetről föld napja A diákoknak minden kreativitásukra, tudásukra szükségük volt szekszárd A Garay lános Általános Iskola negyedik osztályos lánycsapata volt a legügyesebb azon az angol nyelvű vetélkedőn, melyet a múlt hét közepén rendeztek meg a Comenius Általános Iskolában, Szekszárdon. Varga Veronika, a szervező iskola angol szakos tanárnője elmondta, öt általános iskolából hat csoportban összesen tizennyolc negyedik osztályos diák jelentkezett: a Babitsból kettő, a Dienesből, a Garayból, a Baka iskolából és a Comeniusból egy-egy csoport. A téma a Föld napjához kapcsolódóan az állatok és a természet volt, angol nyelven. A tanárnő elmondta, Tizennyolc negyedikes kisdiák mérte össze az angoltudását igyekeztek olyan játékos feladatokat összeállítani, melyek a gyerekek minden készségét érintették, például állathangokat kellett felismerniük és azokat angolul leírni, a szövegértést követően le kellett rajzolniuk, mit is hallottak, végül állatokkal kapcsolatos kvíz feladatokat oldottak meg. A versenyen fontos szerepet kapott még a beszédkészség, a fantázia és a kreativitás is, de szükségük volt a diákoknak a kézügyességükre is. A gyorsaságot és a helyes válaszokat pontozták a zsűri tagjai, de valójában minden résztvevő* kapott ajándékot, tette hozzá Varga Veronika. ■ M. I.
