Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-28 / 123. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK HÍREK Ha tudja, hol van, telefonáljon! KOCSOLA Ismeretlen helyen tar­tózkodik május 15-e óta az 50 éves kocsolai nő. Orsós Julian­na 140-150 centi magas, vé­kony testalkatú, fekete, vállig érő hajú. Utolsó ismert ruháza­ta fekete bársony nadrág, fe­kete garbó és fekete sportci­pő. A nő feltehetőleg Szekszár- don, vagy annak környékén tar­tózkodik. A Dombóvári Rendőr- kapitányság kéri, hogy aki eltű­nése óta látta a nőt, vagy tud­ja, hol tartózkodik, jelentkezzen a Dombóvári Rendőrkapitány­ágon (06/74/566-070), a 06- 80/555-111-es zöld számon munkaidőben, vagy a 107-es és a 112-es segélyhívó számokon bármikor. 1.1. Még aktivizálható a kreativitás TOLNA MEGYE Még két napig le­het benyújtani a műveket az Országos Tűzmegelőzési Bizott­ság „Szikrától a hamuig" című alkotói pályázatára. Két korcso­portban - 8-13 éves és 14-18 éves korosztály - várják a tűz­oltók beavatkozását bemutató pályaműveket. Ez lehet plakát, 15 másodperces hanganyag, 30 másodperces rövidfilm vagy számítógépes alkalmazás. A pályázatokat május 29-ig kell eljuttatni a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóságra - posta­cím: 7102 Szekszárd, Pf. 501., e-mail cím: tolna.titkarsag@ katved.gov.hu. H. E. Több köbméter hulladékot tett le SZEKSZÁRD Több köbméter szi­getelőanyagot rakott le egy szekszárdi férfi saját fácánker­ti ingatlana udvarán még ta­valy augusztus 28-án, ám ezzel a hulladékgazdálkodás rend­jét megsértette. A Szekszárdi Rendőrkapitányság ezért vád­emelést javasol a harmincéves K. Sándor ellen, akit megalapo­zottan gyanúsítanak a bűncse­lekmény elkövetésével - tájé­koztatott a megyei rendőrségi sajtószolgálat. 1.1. <CC HIM Tanulhatnának a politikusok a fiataloktól. Például a Garay Gimnázium 11. A osztályától felelősségteljes gondolkodást, ami persze a család és az isko­la szellemiségére is utal. Ihárosi Ibolya iharosi.ibolya@partner.mediaworks.hu „Véleményem szerint a halálbün­tetés nem a legmegfelelőbb íté­let egy bűnös felett. Bevetéséhez nincs joga senkinek, mert más ember haláláról felelősséggel nem dönthet senki. Ahogy a gyil­kosnak nincs joga megölni áldo­zatát, úgy az államnak sincs jo­ga elvenni a gyilkos életét. Sze­rintem a halálbüntetés beveze­tésével nem az állam ölne, ha­nem minden ember aki elfogad­ja, és támogatja halálbüntetés be­vezetését, ölne a bíró, aki meg­hozza a halálos ítéletet, aki meg­húzza a ravaszt, beadja a mérget, vagy csak megnyom egy gom­bot. Lehet, hogy ezzel egyáltalán nem büntetjük az embert, ugyan­is nem tudjuk, mi vár ránk a ha­lál után. Mint keresztény ember, a szeretet fő parancsát és a meg­bocsátást tanulom, és próbálom gyakorolni egész életem során. Is­ten adta nekünk az életet, és csa­kis az ő jogában áll azt elvenni tőlünk.” A fentiek szinte szó sze­rinti idézetek a szekszárdi Garay Gimnázium 11. A osztályának fel­tett kérdésekre adott válaszaiból. A fiatalok lefegyverző őszinte­séggel, de alaposan meggondol­va írták meg álláspontjukat. Akik egyetértenek, vagy bizonyos na­gyon jól körülhatárolt esetekben el tudnák fogadni a halálbünte­tést, éppúgy végiggondolták az el­lenérveket, mint azok, akik racio­nális, vagy érzelmi okokból, eset­leg mindkettőből helytelennek, vagy elfogadhatatlannak tarta­nák a halálbüntetést. Az osztály létszáma 34, közülük 19 a lány, 31-en válaszoltak a késésekre. Egyértelműen elutasítják a „bar­bár megoldást” 16-an, tízen el­fogadnák, öten nem akartak ál­lást foglalni. A legmeglepőbb ta­lán az volt, hogy arra a provoka­tívnak szánt kérdésre, miként vé­lekednének, ha közeli hozzátar­tozójukat, barátjukat gyilkolnák meg, nyoma sincs a bosszúvágy­nak. Sokan írták, hogy szomorú­ak lennének, sokáig sírnának, de ez nem jelenti, hogy meg akarná ölni a tettest. Kegyetlen kivégzési módszerek Rákérdeztünk arra is, miként haj­tanák végre a kivégzést. Minden válaszoló azt hangsúlyozta, a hu­mánus megoldás pártján vannak, többnyire a méreginjekciót válasz­tanák, elvégre a 21. században élünk. Nem volt ez mindig így. Ti­berius császár alatt például ösz- szevarrták a kivégzendők húgy- csövét, mielőtt bort itattak velük. Caligula alatt pedig szokássá vált az előkelők kettéfűrészelése. Az ókori Babilonban bevett módszer volt a lábak, az ajkak, az orr levá­gása, a kibelezés és a szív kivágá­sa. Az asszírok előszeretettel met­szették fel az ellenség hasát. Ró­mában a vadállatok elé vetették a kivégzendőket. Sokáig szokás­ban volt a keresztre feszítés, karó­ba húzás, kerékbe törés. Az USA egyes államaiban működik még a villamosszék és kivégzési mód a méreginjekció. Támogatott emberölés, az abortusz Egy fiatalember írt arról, hogy abba senki sem gondol bele, Ma­gyarországon több mint 100 ezer abortuszt végeznek el évente, ha­lálra ítélve ezzel rengeteg ártat­lan csecsemőt. Szerencsére régi adatot idézett, ugyanis csökken az abortuszok száma hazánkban. Balogh Zoltán miniszter mond­ta el, hogy 2014-ben 91500 gyerek született, 3,2 százalék­kal több. mint az azt megelőző év­ben. Ugyanakkor 6,5 százalékkal csökkent a terhesség megszakítá­sok száma a 2013-as adatokhoz képest, 2010 óta 20 százalékos csökkenés figyelhető meg. Pedig már 2013 is rekord év volt, soha olyan kevés terhesség-megsza­kítás nem történt. Akkor 35 ezer, 2012-ben 36 ezer, 2011-ben 38 ezer terhességet szakíttattak meg Magyarországon. Ez a szám 1990- ben 90 ezer volt. Józan megfontolások, gondolatok Azzal szinte mindegyikük tisztá­ban van, hogy az alkotmány és nemzetközi szerződések tiltják a halálbüntetés visszaállítását. Töb­ben is jogosnak tartják a tényle­ges életfogytig tartó börtönbün­tetést. s szinte mindenki megem­lítette. a halálbüntetés kockázta a tévedés. Egyesek úgy véleked­nek. lehetnek, akik a börtönben jobb körülmények közt élnek, mint otthon. Helyeselnék a bün­tetések szigorítását, mert nem akarnak egy levegőt szívni egy ki­szabadult gyilkossal. Más vala­ki felvetette, a börtönben dolgoz­ni kellene az elítéltnek, és a pénz­ből támogatni lehetne az áldozat családját. Abban a kérdéskörben, hogy ölhet-e az állam egy diák úgy fogalmazott, akkor feltehet­nénk azt a kérdést is. joga van-e háború esetén halálba küldeni a katonákat. Érvek a halálbüntetés mellett Többen is megfogalmazták az el­vet: szemet szemért, fogat fogért. Van. aki szerint változnak a korok, de a tettek súlya nem. Az emberi élet a legértékesebb dolog, ha va­laki elveszi másét, fizessen ő is a sajátjával. Azt is írják, ha 100 szá­zalékig biztos, ki a tettes, ugyan­úgy végezné ki, mint ahogyan az il­lető ölt. Ha vízbe fojtott, vízbe foj­tással, ha halálra verte, halálra ve­réssel, ha lelőtte, lelövéssel. Má­sok szerint a drasztikus büntetés a kegyetlen sorozatgyilkosok, terro­risták megfékezésének alkalmas módja lenne. A fenyegetettség né­hány embert biztosan elrettente­ne. tehát néhány életet megment­hetne. A börtönből kiszabaduló gyilkosok viszont további fenyege­tést jelentenek. A fiatalok szigorú­an ítélik meg a fiatal lányok, gye­rekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket is. Megfontoltan mérlegelték az érveket és az ellenérveket Fiatalok a halálbüntetésről m A Garay Gimnázium 11. A osztályának fiataljai igen felelősségteljesen, éretten gondolkodnak I ____ a t ársadalmi problémákról. A döntéshozóknak \ érdemes meghallani a jövő generációjának szavát jí Falu követ, táblát és járdát avatnak ÉRTÉNY Közel kétszáz hazahí­vót küldtek el a szervezők az Értényből elszármazottak és a helyben maradtak június hato­dikai önköltséges találkozójá­ra. A Simon Ferencné, Molnár Béla és Ékes László alkotta trió - összefogva az idősek klub­ja tagjaival - ismét értékekkel gazdagítja a falut. A községhá­za elé kerül a Falu-kő - Domo­kos Árpád kőfaragó, kőszob­rász munkája amely a tele­pülés térképét, és a régi faluré­szek, utcák nevét örökíti meg. A volt iskola falára két márvány­táblát helyeznek el, és áldatnak meg szentmise után, miként a Falu-kővel is teszik. Az egyik Gyöngyössy Imre filmrendező­nek állít emléket, aki szülőhe­lyeként szerette a falut, a másik pedig a harminchat éve meg­szüntetett iskolára, az egykori tanítókra, tanárokra és segítő­ikre emlékeztet. A volt postától a barokk templomig vezető jár­daszakaszt dr. Gyöngyössy Im­réről, a falut harminc évig szol­gáló, tudós orvosról nevezik el. Az avatásokat közös ebéd, majd kulturális műsor követi, amely­re a helyiek mellett a közeli fal­vakból is érkeznek fellépők. A közös emlékek megbeszélé­se után felcsendülhetnek a ré­gi nóták, táncra igazodhatnak a lábak. Zenél az Ékes László, dr. Kovács Zoltán és Szabó Ernő al­kotta harmonika trió. V. M. Székelyudvarhelyen jártak az I. Béla Gimnázium diákjai Látogatás az ezeréves határhoz SZEKSZÁRD Székelyudvarhelyen járt az I. Béla Gimnázium 21 diákja és 3 kísérőtanára a Ha­tártalanul program keretében. Ellátogattak a Gyimesekbe, az ezeréves határhoz, majd a meg- mászták a Kis- és Nagy-Som- lyó hegyét, a búcsúzarándoklat helyszínén. Eljutottak a Gyil- kós-tóhoz, a Békás-szoroshoz, továbbá Koronára is. A látoga­tás viszonzása volt az erdélyi diákcsoport áprilisi látogatá­sának, amikor a vendéglátók Szekszárdot és környékét mu­tatták meg a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákjai­nak, de jártak Óbányán is. Fel­kerestek több helyi termelőt is. Székelyudvarhelyen járt az I. Béla Gimnázium huszonegy diákja és három kísérőtanára k í é I

Next

/
Thumbnails
Contents