Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-26 / 121. szám

2015. MÁJUS 26., KEDD Huszonkettedik alkalommal le­hetett részese a közönség a tájegység kiemelt folklórese­ményének, a Sárközi Lakoda­lomnak. A hagyományos mulat­ságra most is sokan voltak kí­váncsiak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu ŐCSÉNY Vastapssal fogadta a kö­zönség a teljes esküvői pompájá­ban felöltözött őcsényi menyasz- szonyt, Ignácz Bernadettet szom­baton délután. A bizonytalan idő­járás miatt úgy döntöttek, hogy a menyasszony öltöztetés ceremó­niáját fedél alatt rendezik meg, mégpedig a későbbi lagzi hely­színén, a repülőtéren. A közön­ség végigkövethette, ahogyan a gyönyörű viseletét ráadják a menyasszonyra, mint elhang­zott, a csodaszép, eredeti ruha korát 80-100 évesre tartják. Mi­után felkerült a mirtusszal dí­szített párta és a színes rojtos vállkendő is, a menyasszony és a leányok eljárták a híres száz­szoknyás karikázót - a koreog­ráfia megteremtőjének, a Bes- senyei-díjas Szabadi Mihálynak a felügyelete alatt. Hamarosan megérkezett a vőlegény, Jakab Tamás és a családja a vőfély kísé­retében, aki annak rendje és módja sze­rint kikérte a meny­asszonyt, majd az if­jú pár hintóba ült, és a násznép kíséreté­ben felvonult a repülőtérről a re­formátus templomig, az esküvő helyszínéig. A meghatóan szép szertartás után pedig a vidám­ságé volt a főszerep, kezdődött a lakodalom. A nagysikerű meny­asszonytáncot a szakácstánc kö­vette, majd a szó szerint hajna­lig tartó mulatság. A tyúkverőt ugyanis, amellyel a repülőtérről a templomig vonult a csapat, haj­nali fél négykor tartották.- A szeszélyes időjárás mi­att változtatnunk kellett a prog­ramon, a menyasszony öltözte­tését zárt helyre vittük, és úgy volt, hogy az esküvőt is ugyan­ott tartjuk meg. Ám az idő meg­javult szombat délutánra, és úgy éreztem, ennek a szép szertar­tásnak a templom a méltó helyszíne, így az utolsó pillanat­ban vállaltam a koc­kázatot, és rengeteg telefon és szervezke­dés után visszatértünk az ere­deti helyszínre, aminek nagyon örülök, mert így volt méltó ehhez a szép rendezvényhez - mondta Scultéty Erzsébet főszervező. A Sárközi Lakodalom prog­ramjába természetesen bekap­csolódtak a környező sárközi te­lepülések is, ahol változatos ren­dezvények zajlottak csütörtök­től vasárnapig. Volt ezek között lakodalmi ételek főzőversenye, tájház-nyitó ünnepség, néptánc együttesek találkozója. A prog­ramokra meghívást kaptak a külső-sárközi településeket is, azaz Szeremle, Zengővárkony és Bogyiszló. Az őcsényiek pe­dig visszahívták a mezőköves­dieket és a mohácsiakat, a hatá­ron túlról pedig a gombosiakat és a gyergyószárhegyieket. A huszonkettedik Sárközi la­kodalom tovább erősítette a táj­egység településein élő emberek összetartozását. A sárközi tele­pülések mindent megtesznek azért, hogy a tájegység gazdag néphagyományaiban rejlő érté­keit folyamatosan ápolják, meg­őrizzék és megmutassák a fel­növekvő nemzedékeknek, siker­rel. Mert aki egyszer megfordult a Sárközi Lakodalomban, az egé­szen biztos, hogy sohasem felej­ti el. Más települé­seken is vol­tak programok Bogár István tanító, néprajzku­tató, Öcsény szülötte álmod­ta meg negyvenkilenc evvel ez­előtt a Sárközi Lakodalmat. S nem csak megálmodta, hanem elindította, meg is valósította. A paratlan népművészeti hagyo­mányairól híres Sárköz hat fa lut foglal magába: Őcsényt. De eset, Sárpílist, Alsónyéket, Bétát Hagyományokhoz igazodó menü A menü is a hagyományokhoz igazodott, és a szokásokhoz hí­ven minden ételt csak a meg­felelő beköszöntő után tálaltak fel a vendégeknek. Indult az ét­kezés orjalevessel, ezt követte a lakodalmas töltött káposzta, majd Sárközi tál kerti salátával. Nyomtatónak túrós és almás ré­test fogyasztottak a vendégek, az ételeket fehér- és vörösborral öblítették le. Az étek mellé zene is járt, a jó hangulatról a Bátai Tambura Zenekar, a Bogyiszlói Zenekar, a Csurgó Zenekar és a Zengővárkonyi „Köpűfa” Fúvós Zenekar gondoskodott, a lako­dalmas muzsikát pedig a Hori­zont zenekar szolgáltatta a nász­népnek. MEGYEI KÖRKÉP 3 Gusztus dolga Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu N em véletlen, hogy a rajzfilmek egyik gyakori szereplője a fűrész fogú bakancsot horgászó figura. A fűrész fog ilyen­kor sok esetben nem nélkülözi a tanító jelleget, a szájtá­ti gyerek ebből megtanulhatja, hogy a vízbe hajigáit szemét fur­csa, nem oda való. Jó esetben a történetvezetésből az is kiderül, hogy nem szegény horgász bácsi vesztette el az elemekkel foly­tatott küzdelme alatt a cipőjét. Gusztus dolga persze, hogy vásá­rol-e valaki eleve fűrész fogú cipőt. A rendesebbje söpör, zsákba gyömöszöl, szelek­tálva gyűjt, fizet Szintén gusztus dolga, de én spéciéi nem szívesen turkálok a szemétben és a vécé csészé­ben, még akkor sem, ha gyer­mekeim ezt követelik tőlem. Inkább nem hiányzik a vélet­lenül lehúzott aprócska Hello Kitty-s bugyi, sem a pelenkában felejtett „Szegény Fosti”, ahogy kisebbik gyermekem nevezte el egyszer végtermékét. A kicsiknek ez megbocsátható, ám vannak, akik nagyban csi­nálják a dolgukat. A többség az általa termelt hulladékot igyek­szik rendre eltakarítani maga után, és nagy szerencsénkre ese­tünkben közvetlen környezetünk sem rest összeszedni a ház előtt mások által véletlenül leejtett csikket. A rendesebbje söpör, zsákba gyömöszöl, szelektálva gyűjt, és fizet is azért, mert a ház­tartási hulladékot elszállíttatja, a veszélyes hulladékot a megfe­lelő helyen leadja. Ám rendszeresen kapunk, hallunk olyan híre­ket, hogy az állati eredetű vagy a nem szerves hulladékot, értsd: használt pelenkát, építési törmeléket, törött fajanszot a Dunába, a falu végi árokba, az erdő szélére és közepére, a mások háza elé borítja, önti, rakja valaki. Mondván: szedegesse ki belőle, szállít­tassa el, válogassa szét az, akinek gusztusa van hozzá. Villányból érkeztek Szekszárdra a futók SZEKSZÁRD Kiemelt helyszíne volt a Bács-Kiskun megyei Hajós­ról szombaton elstartolt borma- ratonnak Szekszárd. Mint arról Szíjj Miklós projektvezető tájé­koztatott, a Nemzeti Bor Maraton az ország legnagyobb borgaszt­ronómiai és sporteseménye. A rendezvény 22 borvidék 103 te­lepülését érinti, a 11 napon át tartó, 0-24 órában zajló maraton összesen 2573 kilométert hosszú és 103 szakaszból áll. A mezőny vasárnap érte el Tolna megyét, a zömmel fiatalokból álló „Bor- maraton-követek” Villányból, a Pécsi Borvidéket érintve érkez­tek Bonyhád és Szálka érintésé­vel Szekszárdra. A megyeszék­hely színes programmal fogadta a Nemzeti Bor Maraton ide be­érkező és innét a dél-zalai bor­vidék irányába elinduló futóit a Garay téren. A Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara szervezésé­ben például helyi termékek be­mutatója és kóstolója várta az ér­deklődőket. Venter M. A szekszárdi eseményen sok helyi futó csatlakozott a mezőnyhöz SZEKSZÁRD A nemzetközileg is ismert Modern Műhely textil iparművé­szeti csoportja tizennyolc női alkotójának legújabb műveiből nyílt kiál­lítás a Művészetek Házában. A Modern Műhely alkotói kör 2006-ban alakult meg, első tárlatát 2009-ben tartotta. A tagok célja technikai és művészi eszköztáruk kiterjesztése, továbbfejlesztése. A szekszárdi ki­állítást június 21-ig láthatja a közönség. V. M. Nem bizonyosodott be, hogy tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre Felfüggesztett fogházbüntetés SZEKSZÁRD Egy év fogházban le­töltendő szabadságvesztésre ítélt a Szekszárdi Járásbíróság egy idén 50 éves, szerb állam­polgárságú férfit közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt. A szabadságvesztés vég­rehajtását másfél év próbaidő­re felfüggesztették. Az eljárás során felmerült több mint 752 ezer forint bűnügyi költségből a vádlottnak kell megfizetni több mint 428 ezer forintot. Az ítélet jogerős. A baleset 2011. július 6-án történt, a járásbíróság megis­mételt eljárásban tárgyalta az ügyet, mert a közlekedésbizton­sági szakértő a MÁV alkalmazá­sában állt, ezért szakvéleményét ki kellett zárni. A vádlott reggel Péterrévéről indult, a Szabad­ka, Tompa, Bátaszék útvonalon hajtott autójával, melyben GPS jelezte, hogy merre kell halad­ni. Mellette felesé­gének rokona ült, a hátsó ülésen az ő férje, a vádlott lánya és felesége utazott. Az 5602-es mellé­kutat keresztezi a Dombóvár-Bá- taszék vasútvonal, amelyet a vádlott 12 óra 15 perc körül kö­zelített meg. Már a sínekre haj­tott, amikor észrevette a hang­jelzést adó és fékező mozdonyt. Gyorsított, hogy átérjen, de a mozdony még elérte az autó hát­só felét. A gépkocsi megpördült, és egy betonoszlopnak ütközött. Mivel a hátul ülők nem kapcsol­ták be a biztonsági övét, kizu­hantak az autóból. A hátsó ülé­sen utazó férfi a helyszínen éle­tét veszítette, a vád­lott felesége súlyo­san megsérült, éve­kig rehabilitációs kezelésre szorult. A balesetben műszaki hiba nem játszott közre, az au­tó kifogástalan állapotban volt. A mozdonyvezető felelőssége az ügyben fel sem merült. Miután a mozdony áthaladt a fénysorompó egyik érzékelő pontján, de a következőt nem érte el, a rendszer összezavaro­dott, semmilyen színnel nem vi­lágított. A megismételt eljárás­ban nem lehetett megállapítani, hogy amikor a vádlott az átjáró­hoz ért a fénysorompó fehéren, vagy pirosán villogott-e. Ezért a bíróság az alapítélettel ellentét­ben nem rótta a vádlott terhére, hogy a tilos jelzés ellenére haj­tott volna rá a sínekre. A bíróság enyhítő körülményként értékel­te egyebek között a vádlott sze­mélyi körülményeit, büntetlen előéletét, felesége súlyos sérülé­sét, és azt, hogy férjét nem tart­ja bűnösnek, valamint a jelen­tős időmúlást. A járművezetés­től nem tiltotta el a bíróság a fér­fit, mert a baleset óta is rendsze­resen vezetett, s nem volt közle­kedési szabálysértése. 1.1. Hozzátartozó­ja is megbo­csátott neki Fotó: Makovics K. M és Pórbölyt. 2005 óta más-más fő helyszínnel a sárközi telepü­lések közös programja a lakó dalom amelyet először évente, majd kétévente rendeztek meg. Tíz év után most ismét Ócsóny volt a házigazdája az esemény­nek, főszereplője pedig a nagy múltú „Bogár István" Hagyo­mányőrző Egyesület. Bogár István tanító indította el

Next

/
Thumbnails
Contents