Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-05-03 / 16. szám

2015. MÁJUS 3., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO 13 Zabhegyezőből Rozsban a fogó könyv Salinger kultregényét Barna Imre fordította újra, s új címet is kapott a kötet Óriási felzúdulás fogadta, hogy a Zabhegyező az új fordításban más címet ka­pott. Az Európa Könyvkiadó könyvfesztiválos sikerköny­vével, a Rozsban a fogóval az olvasók még barátkoznak, de tény: Barna Imre munkája sokkal inkább visszaadja a mű eredeti jelentéseit, mint a jól ismert klasszikus. Mézes Gergely- Személyes ügy volt J. D. Salinger kultregényének újra- fordítása?- Az ötlet az én fejemből pattant ki pár évvel ezelőtt, de nem én lettem volna a fordító. A kiszemelt alany el is vállal­ta, de aztán csak nem készült el a munkával, végül pedig visszalépett. így a feladat visz- szahullott a fejemre. Küldetés­sé tehát nem vált az ügy. Csak személyessé. Egy évig ezzel a könyvvel keltem és feküdtem, rengeteget gondolkodtam rajta.- Számított rá, hogy ekkora felzúdulást kelt majd?- Tudtam, hogy az új cím­re sokan felfigyelnek, de be­vallom nem számítottam arra, hogy ekkora vita kerekedik. Szerintem gyakran előfordul, hogy újrafordítanak műveket. Csak az Európánál legalább öt ilyen történt az utóbbi évtized­ben. Egyiknél sem tapasztal­tam hasonlót. Persze Salinger műve egy kultkönyv, sőt, gene­rációs olvasmány - és ezekkel a címszavakkal még szinte sem­mit sem mondtunk el róla.- A Zabhegyező, illetve most már Rozsban a fogó ma is kult­könyv, vagy még az egykori siker sugárzik rá?- A mű az 1950-es években jelent meg. Természetesen nem lett azonnal kultkönyvé, ha­nem azzá vált szépen lassan. És nem attól, hogy sokan olvas­ták, hiszen ez más könyvek­kel is megesik. Hanem mert egy folyamat előhírnökének bizonyult: egy életmód-forra­dalomnak, egy kulturális for­dulatnak, így nemcsak a beat- irodalomnak, a lázadás irodal­mának, de a rockkultúrának is fontos darabja lett. Sőt, az Kevés fotó őrzi J. D. Sálingért, mivel teljesen elvonult a nyilvánosságtól. Ez a kép a katonai szolgálata idején készült a második világháborúban. egyik legtöbbször hivatkozott alapművé vált, majd legendája is kerekedett. Hogy csak egyet mondjak: John Lennon gyilko­sa tárgyalásán ebből idézett az utolsó szó jogán.- Elárulja, milyen munkacíme­ken futott még a könyv?- Mielőtt megjelent a könyv, már nagy vita alakult ki róla a neten, rengeteg hozzászólással. Olyanná vált a fordítási mun­ka, mint a foci vagy a politika, amelyhez mindenki ért. A Zab­hegyező nagyszerű, fülbemá­szó cím, mégis félrevezető, és nem következik a könyvből. De ne értsen félre: nem a fantázia­címekkel van bajom, hiszen ilyesmire gyakran kényszerül a fordító. A mű eredeti címé­ben (Catcher in the Rye) egy baseballkifejezés és egy Robert Burns-sor keveredik, aminek megvan az oka a könyvben. De a magyar olvasóknak mind a kettő elég távoli.- Csak a magyar fordítóknak jelent ez gondot?- Sokan legyintettek, és szó szerint lefordították a címet, de voltak, akik ettől eltértek: franciául Szívcsapda lett a cí­me, németül Ember a rozsban, olaszul Az ifjú Holden. Viszont ezek nem ütköznek a címet magyarázó párbeszéddel, míg a Zabhegyező fordítójának trükköznie kellett: meg kellett magyarázni, miért lett rozsból zab. Ezt a címet nem adhattam. Végül úgy döntöttem, hogy jöj­jön a szó szerinti fordítás.- Nehéz volt megteremteni a mai Holden nyelvét, szlengjét?- Az ötven évvel ezelőtti szlengszavak helyett természe­tesen kerültek be mai kifejezé­sek. Salinger műve a beszélt nyelvet imitálja. Ebben ő volt az első a világon. Magyarországon ez a fordulat - a regény fordítá­Barna Imre, a fordító Salinger, a titokzatos író 1919-BEN SZÜLETETT, 2010-ben hunyt el. A világ az 1951-ben megjelent The Catcher in the Rye (Zabhegyező) című regénye mi­att ismerte meg. Sikerei csúcsán, 1965-ben abbahagyta a publiká­lást, 1980-tól visszavonulta köz­élettől. További művei: Franny és Zooey, Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás. AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ jelen­tette meg David Shields-Shane Salerno Salinger című kötetét, amelyhez a szerzőpáros több mint kétszáz emberrel készített interjút. EBBŐL, ILLETVE Salinger levele­zéséből állították össze a XX. század legrejtőzködőbb írójá­nak élettörténetét. sának megjelenésekor - még messze nem történt meg, így ezek az élőbeszédet imitáló fordulatok hatalmasat szóltak. Olyan fordítást kellett készíte­nem, amely figyelembe veszi mindazt a változást, amely vég­be ment a magyar irodalomban az elmúlt 50 évben.- Miért lett kultikus könyv a szocializmusban?- Gondoljunk csak bele: ott vagyunk a 60-as években, és megjelenik egy könyv, amely­ről épp az egész világ beszél. Nálunk az is nagy szám volt, hogy amerikai regény jelent meg, ráadásul egy fiúról szól, akit kicsapnak az iskolából, aki fellázad, aki világgá megy. Nálunk pedig az Ifiparkba is csak úgy lehetett belépni, hogy a fiúk nyakkendőt kötöttek. Egy ilyen közegben nem cso­da, hogy nagyot szólt a könyv. De tegyük hozzá, hogy az el­múlt évtizedek bebizonyítot­ták, hogy a huszadik századi irodalom egyik alapművét írta meg Salinger. És hát igen, egy kamasz a főhőse, mint ahogy az Iskola a határon és a Sorsta- lanság című regénynek is. HÍREK Jancsó Miklós filmje Cannes-ban látható jancsó Miklós Szegény- legények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított válto­zatát bemutató programjába. Az idén ötvenéves mű fel­újított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. A felújítás a Filmalap 18,6 millió forintos támoga­tásával a Magyar Filmlabor­ban készült. Schilling, Handke és Pinter művei Bécsben TÖBBEK KÖZT Schilling Árpád, Peter Handke és Harold Pinter darabjait is színpadra állítja a Burgthea- ter 2015/16-os évadjában. Schilling Árpád 200 Kilo­méter munkacímű művének, amelyben osztrák és magyar színészek is játszanak, jövő év májusában lesz az ősbe­mutatója a Burgtheaterben. A darab arról szól, hogy egy család miképpen vándorol ki Magyarországról. Katarina Witt bálkirálynő lesz BÁLKIRÁLYNŐKÉNT LÉP jégre Katarina Witt olimpiai és vi­lágbajnok műkorcsolyázó a nyáron, Szegeden, Verdi Az álarcosbál című operájában. Az opera műfaján túlmutató, show-elemekkel gazdagított darab csúcspontján jégpá­lyává alakul a 600 négyzet- méteres játéktér. Az operát július 3-án és 4-én láthatja a közönség a Szegedi Szabad­téri Játékokon. Városliget projekt: 30 milliárd biztos lesz rá harmincmiluárd forint sze­repel a 2016-es költségvetés tervezetében a Városliget projekt megvalósítására, és a források a következő évek­re is rendelkezésre állnak - mondta Papcsák Ferenc (Fidesz) országgyűlési kép­viselő az MTI-nek. A politi­kus 30-40 éves adósságnak nevezte a Városliget meg­újítását, és kiállt a hármas funkció - kultúra, rekreáció, szórakozás - mellett. Mediawave: felépült és ledőlt a fal filmfesztivál Emlékezetesre sikerült a jubileumi program a Monostori Erődben Ma hajnalban zárta kapuit a ré­gió legjelentősebb független fil­mes fesztiválja, a Mediawave. A győri gyökerű, jelentős összmű- vészeti együttlétté bővült prog­ram idén attól volt többek kö­zött különleges, hogy éppen 25 éves születésnapját ünnepelte a komáromi Monostori Erőd falai között. így tán nem meglepő, hogy az egyik központi akció egy jelképes „Fal” felépítése, majd lerombolása volt a Dunai Bástya udvarán. A megszokott színházi akci­ók, performance-ok mellett a zenei kínálat is igen erős volt, hiszen fellépett számos jelentős hazai és külföldi szupergroup a rock, a punk, a jazz, az under­ground, valamint az ethno- és népzene műfaji határain innen és túl a zseniális Iva Bittovától a lehengerlő Cactus Truckig. A gyerekprogramot többek között a Vaskakas Bábszínház, Rutkai Bori és zenekara színe­sítette, a bástya falait pedig a látványos éjszakai vetítések. A fesztivál középpontjában azonban mégis a gazdag filmes program állt, ezúttal 84 külföl­di és 43 magyar filmet vetítet­tek. A magyar dokumentumfil­mek között bemutatták például Gerő Marcell Káin gyermekei című alkotását, amely a fiatal­korúak börtönéből szabadult gyilkosok mai sorsával ismer­tet meg. ■ MW Izgalmas vetítések, programok határozták meg a fesztivált Világsztárok lépnek fel az idei Jazztavaszon A négyszólamú dzsesszéneklés legjobbjai között számon tar­tott Grammy-díjas énekegyüt­tes, a New York Voices, a ma­gyar származású díva, Natalie Williams és Lisa Simone lesz a Művészetek Palotája (Müpa) Jazztavasz fesztiváljának fősze­replője május 7. és 9. között - ír­ta az MTI. A Jazztavaszt Lisa Simo­ne nyitja május 7-én a Feszti­vál Színházban kvartettjével. Az énekesnő nehéz örökséget cipel, hiszen édesanyja Nina Simone. Tavaly jelent meg All is Well című anyaga, budapes­ti koncertje is erre az albumra épül, és Harcsa Veronikával kö­zösen is előad néhány számot. A fesztivál második napján a brit énekesnő, Natalie Wil­liams lép fel, aki anyai ágon délvidéki magyar. Ismertsé­get szólómunkássága mellett a dzsesszfunkot játszó Incognito együttes énekeseként is meg­alapozta, a tíztagú Soul Family projekt tagjaként pedig havon­ta hallható a londoni Ronnie Scott’s Jazz Clubban. A Jazztavaszt a kétszeres Grammy-díjas New York Voices zárja. Áz énekegyüttes (Kim Nazarian, Lauren Kinhan, Darmon Meader, Peter Eldrid- ge) pályája huszonhét éve tart. Május 9-én kísérőzenekaruk a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra lesz. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents