Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-02 / 102. szám

2 KÖRKÉP 2015. MÁJUS 2., SZOMBAT JEGYZET VENTER MARIANNA Ünnepek május elején május első napján mindig némi nosztalgiát érzek az if­júkori majálisok iránt. Akko­riban a május elseje egészen mást jelentett, mint most. A nagyobb városokban, példá­ul Szekszárdon is, volt fel­vonulás, tribünnel, hangos­bemondóval, zászlóval, lu­fival. Jó volt együtt vonulni az iskolám csapatával a pat­togós induló-zenére, és min­dig nagy sikert aratott a fel­vonulás záróképe, a közép- iskolás lányok művészi tor­na gyakorlata. Utána a mun­kahelyeken üzemi majá­list rendeztek, virslivel, sör­rel, kispályás focival, a gye­rekeknek ügyességi játék­kal. Megvolt ennek a maga tagadhatatlan bája, és higy- gyék el, senki sem az ideoló­giával foglalkozott, hanem a családjával és a barátaival. Ma már egészen mást jelent a majális. Inkább szórakoz­tató, mint közösségi prog­ram, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy unal­mas lenne. ebben az évben szinte „ké­zen fogva” érkezett a majális a hónap elejének egy másik, nagyon szeretett, nagyon kedves ünnepével, az anyák napjával. Május első vasár­napján hagyományosan az édesanyákat - és persze a nagymamákat, dédmamákat - köszöntjük. Anyának lenni a legszebb feladat a világon, és akik már megérték egy­hangúan állítják, hogy csak egy dolog van, ami még az anyaságnál is jobb egy icipi­cit: nagymamának lenni. az anyák és nagymamák iránti tisztelet és szeretet természetesen nem korláto­zódik erre az egyetlen nap­ra, mint ahogy az ő szere- tetük és törődésük sem. Le­gyen a világ bármely föld­része, bármely országa, be­széljenek bármilyen nyelvet, tartsanak bármilyen val­lást az anyák és gyermeke­ik, nagymamák és unoká­ik kapcsolata, egymás iránti szeretete és elfogadása min­denütt egyforma. A sertéshús áfacsökkentéséről a héten tartottak Szekszárdon konferenciát, a termelők részéről is nagy volt az érdeklődés Nagyobb forgalmat várnak áfacsökkentés Minden érintett bizakodó, várják a rendelkezést Jelentősen csökkentené a sertéstőkehús áfáját a jövő évtől a Nemzetgazdasági Minisztérium. De vajon mit je­lent ez a vásárlóknak, és mire számíthatnak a termelők? Mauthner Ilona A sertéshús átlagára az elmúlt években jelentősen megnőtt. Míg 2007-ben átlagosan 979 fo­rintért vásárolhattunk egy ki­ló sertéshúst, addig tavaly már 1350 forintot kértek érte. Tehát közel 38 százalékos áremelke­dés történt - olvasható a Pénz­centrum honlapján. Amennyi­ben megvalósul a költségveté­si tervezet, akkor a komoly áfa­mérséklés miatt jövőre az üz­letekben az eddiginél jóval ol­csóbbak lehetnek a sertéshú­sok. Feltéve, ha a kereskedők nem teszik zsebre a hasznot. Ugyanis az áfa csökkentése el­ső körben a kereskedőket érin­ti, ezek után ők határozzák meg, ebből mennyit vezetnek tovább az árakba. A Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, Soltész Gyula sze­rint, mindenképpen előremu­tató a tőkehús áfájának a je­lentős csökkentése. Amit ő sze­mély szerint vár ettől, az a ke­reskedelem kifehérítése, illetve a biztonságos értékesítés a ter­melők részéről. Kérdés viszont, hogy a fennmaradó 22 százalék hogyan oszlik meg a termelők, feldolgozók és üzletláncok kö­zött. Nem azonosak ugyanis az érdekek, mondta a naki igazga­tó, aki hozzátette, az árképzés­nek önmagában élénkítő hatá­sa lehetne, melytől joggal vár­ható el, hogy megnövekszik a fogyasztás. Jelenleg azonban még gondban vannak a sertés­tartók, nagyon nyomottak a fel- vásárlási árak, a tavalyi évi át­lagár kilogrammonkén 387 fo­rint volt, kérdés, ezt a szintet el­érik-e idén a termelők. Jelenleg ugyanis 340 forint körül tar­tanak, mondta Soltész Gyula. Tisztában vannak azzal, hogy ennek hátterében jelentős sze­repet játszik az orosz embargó, emiatt az uniós országokban megteltek a raktárak, az itt el­helyezett hústól szabadulnának az érintettek, így olcsón szállí­tanak a magyar piacra is. A tengelici vágóhíd tulajdono­sa, Sebestyén Gyula szintén üd­vözli az áfa csökkentési szándé­kot. Bízik benne, hogy ez való­ban azt jelenti majd, hogy a fo­gyasztó olcsóbban jut tőkehús­hoz. Véleménye szerint az igazi az lenne, ha a felvágottaknak, kolbásznak, sonkának is csök­kenne az ára. Jelentős összeget spórolhatnak a családok A húsfogyasztás növekedésére számít minden érintett fél bízik ben­ne, hogy ilyen jelentős áfa mér­séklés esetében szinte biztosan csökkeni fognak a fogyasztói árak is, melyre valóban nagy szükség lenne, hiszen egy átla­gos 4 fős magyar család évente körülbelül 64,4 kiló sertést fo­gyaszt a KSH adatai szerint. Eszerint az 1350forint/kiló át­lagárral számolva ez évente 86 940forint kiadást jelent a csa­ládoknak. Amennyiben a keres­kedők teljes egészében érvénye­sítik az áfa csökkentést, akkor a magyar családok évente meg­közelítőleg 19126 forintot spó­rolhatnak meg. Jelenleg a leg­többen a viszonylag olcsó termé­keket vásárolják, például a hú­sos csontot (420-450 Ft/kg), a belsőségeket, májat, vesét, ve­lőt. Az elmúlt hónapokban egy­re több az akció az üzletláncok­ban, főleg sertéscombot, lapoc­kát lehet olcsóbban vásárolni. Ezeknek a húsoknak a döntő többsége a már említett olcsóbb importból érkezik hozzánk és a kereskedők akciókkal próbálják meg az üzleteikbe a vásárlókat becsalogatni. A sertésstratégia eredményei­ről és a további intézkedésekről szóló konferencia előtti sajtótájé­koztatón kérdeztük meg dr. Fa­zekas Sándor földművelési mi­nisztertarról, miért preferálják az áfacsökkentéssel a sertéshúst a baromfi rovására. Az intézke­dés nem a baromfihús rovására történik, válaszolta, mert a ba­romfihús lényegesen olcsóbb, s nem hiszi, hogy ezt a hátrányt a sertéshús képes lenne behozni. Úgy véli, a baromfi ettől nem lesz drágább. Hozzátette, a fél­sertésnél kezdődött a termelők és a vásárlók szempontjából is átgondolt áfacsökkentés, s ezen a pályán haladnak tovább. A sertéshús áfacsökentésének a hatása is befolyásolja, hogy mi lesz a következő lépés. A fo­gyasztás mindkét termékfajtából kiegyensúlyozott, talán több ser­téshúsfogy, tette hozzá. A fo­gyasztásban van valamennyi fe­ketehányad is, a cél, hogyfehé- redjen az ágazat. - Mintegy 23- 25 milliárd forintra lehet becsül­ni azt az adóbevételt ami a jövő évtől a vásárlóknál marad -fo­galmazott a miniszter, (ii) Sikerélményen alapuló hagyományőrzés BONYHÁD-NAGYMÁNYOK Máso­dik lett a BÁI Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola csapata a nagymányoki II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola által szer­vezett Német Hagyományőrző Versenyen. Illés Zsófia, Mátyás Petra Jennifer, Patócs Helga, Hi- nek Dominik és Szentes Tamás képviselte a bonyhádi intéz­ményt. Ők készültek fel előre a kiadott anyagból. A tudáspróba témája ezúttal a sváb falu, illet­ve a régi parasztház volt. A nagymányoki Tájházban kezdődött a vetélkedő, ahol egy ügyességi feladat mellett még három próbatétel várt a növen­dékekre. Ezt követően az isko­lában folytatódott a verseny, a prezentációkkal. A vörösmartys diákok egy ófalusi parasztház­ról tartottak színvonalas elő­adást; majd további játékos, szí­nes feladatok következtek. A fiatalok szorgalma és Wag­ner Anna felkészítő tanár mun­kája eredményezte a szép si­kert. ■ V. B. Szekszárdi az év szakszervezeti vezetője kaposvár-szekszárd Balogh Péter, a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szakszer­vezete 2000 (HVDSZ 2000) Alisca Terra Kft-nél működő alapszervezetének titkára kap­ta Áz év szakszervezeti vezető­je 2015 kitüntetést a Kaposvá­ron tartott regionális ünnep­ségen. Mint azt Svajda József­től, az Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége regi­onális képviselet-vezetőjétől megtudtuk, 1990 óta hagyó-. mány, hogy ünnepségre hív­ják a régióban lévő HVDSZ alapszervezetek-, Somogyból pedig minden szakszervezet képviselőjét. Ezen alkalomból elismeréseket adnak át, közöt­tük az 1995-ben alapított Az év szakszervezeti vezetője cí­met. Az idei kitüntetett, Ba­logh Péter, 1997-ben lett szak- szervezeti tag, 2011 óta irá­nyítja a vállalat alapszerveze­tét. Működése alatt megket­tőzte a tagság létszámát, és ki­egyensúlyozott, korrekt kap­csolatot alakított ki a Kft. me­nedzsmentjével. ■ Venter M. Erkölcsi és jogi kötelesség tároló A nyugat-mecseki agyagkő formáció a legalkalmasabb Morzsi a hűséges társa Julianna Százkét esztendős lett a falu legidősebb polgára Évtizedes távlatokban gondolko­dik, több mint száz évre tervezi munkáját a Radioaktív Hulladé­kokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit-Kft. A cég ütemezése szerint 2064-re épülhet meg egy nagyaktivitású hulladék befoga­dására alkalmas mélységi geoló­giai tároló. Ennek szükségessé­géről dr. Kereki Ferenc ügyveze­tő azt mondta, hogy mivel a paksi atomerőmű blokkjai hosszú évti­zedek óta termelnek, már eddigi működésük során is keletkezett radioaktív hulladék - természe­tesen kiégett fűtőelem is. Mind­ezt erkölcsi és jogi kötelessége az országnak biztonságosan ke­zelni, tárolni. Az RHK Kft. tevé­kenysége az atomerőműben ke­letkező kis és közepes aktivitású hulladék kezelése, a kiégett fűtő­elemekkel és a reaktorok majda­ni leszerelésével kapcsolatos fel­adatok mellett kiterjed a mező- gazdaságban, az iparban, az or­vosi diagnosztika és a gyógyítás, a kutatások során keletkező ra­dioaktív hulladék kezelésére. A nagyaktivitású hulladék végle­ges elhelyezésére a szakembe­rek világszerte a mélységi táro­lót tartják a legmegfelelőbb meg­oldásnak. A több mint tíz éve el­végzett felmérések során a nyu­gat-mecseki agyagkő formáci­ót találták a legalkalmasabbnak egy ilyen mélységi tároló befoga­dására. Ennek igazolására kez­dődtek újra a kutatások a térség­ben. A tevékenységeket finanszí­rozó Központi Nukleáris Pénz­ügyi Alapból jelen állás szerint 1700 milliárd forintot kell az el­következő hét évtizedben az ösz- szes tároló működtetésére, a hul­ladék kezelésére, a beruházá­sokra és a kutatásokra fordítani. Ennek az összegnek kevesebb, mint a felét, 745 milliárd forin­tot tesz majd ki a nagy aktivitású hulladék és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését célzó prog­ram. - Ez a pénz a most újrain­dult kutatás, a létesítés és a maj­dani üzemeltetés költségein túl a jövőbeni lezárás, illetve felügye­let összegét is magában foglalja, 70 évre vonatkoztatva. ■ V.T. pálfa Százkét esztendős lett a falu legidősebb polgára, Gyene Jánosné, Rigó Julianna. Ahogy két esztendeje, századik szü­letésnapján, úgy most is felkö- szöntötte az ellátásában részt vállaló Paks Kistérségi Szociá­lis Központ. Az intézmény nevében Szűcs Antalné Csilla, házi se­gítségnyújtást végző szociá­lis gondozó köszöntötte Julis­ka nénit, aki nagy örömmel fogadta az ajándékot: hagyo­mányos piros muskátlit, ami a kedvenc virága. Juliska néni valamint hűsé­ges társa, Morzsi kutya is jó egészségnek örvend. ■ Vida T. A 102 éves Gyene Jánosné, Rigó Julianna és Morzsi kutya

Next

/
Thumbnails
Contents