Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-09 / 83. szám

KORKÉP 2015. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK Az MVM ZrL tulajdonába kerül az atomerőmű összes részvénye Rímekbe szedte gondolatait kötet Mindenben igyekszik meglátni a szépet a pusztai parasztember Vérszemet kaptak, és kétszázezret akartak öt köbméter fáért budapest-paks Megvásárolja a nem állami tulajdonban lévő részvényeket, így az MVM Pak­si Atomerőmű Zrt. százszáza­lékos tulajdonosa lesz az MVM Zrt. Erről az MVM Magyar Vil­lamos Művek Zrt. közgyűlése döntött. A döntéseket az eddigi tulajdonosi szerkezet nem befo­lyásolta, 99 százalékot meghala­dó volt a cég részesedése, a kis­részvényesek között néhány ön- kormányzat és egy magánsze­mély volt. A jövőben egyedüli­ként birtokolja az MVM Zrt. az atomerőmű összes részvényét. Ugyanilyen döntés született a Vértesi Erőmű Zrt.-vel kapcsolat­ban is. A cég közleménye szerint a köztulajdonban álló gazdasá­gi társaságok takarékosabb mű­ködéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2014. december 24. nap­jától hatályos módosított rendel­kezései alapján született a dön­tés „annak érdekében, hogy az MVM Csoport két meghatározó erőműve az MVM Zrt. százszá­zalékos tulajdonába kerüljön”. A törvénymódosítás célja az volt, hogy a lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szol­gáltatásokat nyújtó társaságok­ban az állami részvényes vételi jogot gyakorolhasson az ellátás­biztonság növelése és a nemzet- gazdasági stratégiai célok meg­valósulása érdekében. ■ V. T. A régió tanulói mérték össze a tudásukat dombóvár Tizedik alkalommal szervezték meg a Belvárosi Ál­talános Iskolában a Dombó Pál tanulmányi versenyt, amelyre nemcsak Tolna megyéből, ha­nem Somogyból és Baranyá­ból is neveztek diákok. Magyar nyelvtanból és matematikából mérték össze tudásuk, 124-en mindkét tantárgyban próbára tették magukat. Az eredmény- hirdetést nemrégiben tartották, erre tantárgyanként az évfo­lyamok első hat helyezettje ka­pott meghívást. Szenyériné Sza- bolcska Julianna igazgató így 84 tanulónak adott át könyv- jutalmat, illetve ajándékokat. A díjátadón az NDC táncstúdió növendékei léptek föl. ■ H. E. Saját meghatározása szerint munkamániás Feil József. Azt mondja, maga a munka is örö­met jelent számára, az ered­ménye pedig különösképpen. A kudarc pedig okosít. Az egy­kori géplakatos, ma őstermelő verseskötettel jelentkezett. Vida Tünde Paks Régi ismeretségünk, meg­tisztelő barátsága okán az irodal­mi babérokra törő Feil József ne­kem csak Dodó bácsi. A megszó­lítást minden bizonnyal nem ké­ri ki magának, a Követ az élet cí­mű verseskönyvére is ráírta. Lá­nyai, családja unszolására adta ki régóta gyűlő gondolatait kötet­be rendezve. Azt mondja, mindig tevékeny és folyton gondolkodó ember volt, hol a műhelyfiókban tartott papírra írta le gondolatait a kombájnról leszállva, hol a le­járt vadászjegyre a lesen. Csámpán él születése óta. A pusztán, ahogy ő nevezi, min­dent szeret. A munkát is. Azt mondja magáról, hogy munka­mániás. - A munka örömet ad, az egyik legjobb időtöltő foglal­kozás, eredménye boldoggá tesz, a kudarcok pedig mindig okosít­ják az embert - fogalmaz. Köze­pes tanuló volt, géplakatos szak­mát szerzett, a szakmájában dol­gozott, de szezonban aratni járt apja nyomdokain haladva. Jót nevetünk annak örömére, hogy szerencsére nem tudták, annyi­ra szeretett aratni, hogy akkor is vállalta volna, ha egy fillért sem kap érte. Úgy véli, aki a földdel foglalkozik, annak nagyon fon­tos, hogy a technikát a maga közelébe tudja parancsolni. A technikai fejlődésnek azonban ára van, az egyik az, hogy egy­re több eszköz és szerszám kerül Vadászélményeit, a mezei szorgalom eseményeit, az özvegység szomorúságát is megörökítette Feil József a méhtelepre. Dodó bácsit ez el­szomorítja, mert látja bennük a munka értékét, az egykori mes­terek keze munkáját, ezért gyűj­ti őket. Minden darab nevét tud­ja, s azt is, hogy mire volt hasz­nálatos. Mivel a természetnek is nagy csodálója, egész gyűjtemé­nye van számára többlettartal­mat adó ágakból, gyökerekből, fadarabokból, mert hogy „fontos meglátni a szépet”. Főfeladata saját hitvallása sze­rint a kertészkedés. No nem hol­mi kiskerti méretekben: a fó­liasátrakban több ezer palán­ta van. Kertészcsaládba nősült, megszerette ezt a munkát. Nagy felelősség, sokba kerül elindíta­ni egy gazdasági évet. - Ha az ember elveti a magvakat, fele­lősséggel gondjukat kell visel­ni. Szépek, hálásak az odafi­gyelésért - fogalmaz. Gyönyör­ködik bennük és a konyhára is hoz egy kis megélhetési alapot, amire nagy szükség van, mert a nyugdíj alacsony.- A családi dolgaim kicsit ne­hézkesek az özvegységem mi­att, a családomat úgy tartom ösz- sze, hogy én főzöm minden va­sárnap az ebédet. Ilyenkor fel­töltődöm, aztán mindenki me­het a dolgára a megélhetés után - mesél az életéről. - Nem va­gyok elkeseredett, a gyász ter­he is lazul - utal öt éve elvesz­tett feleségére. Nemcsak a má­nak él, keresi a hátralévő életé­nek az értelmét. Negyedik cik­lusát tölti a részönkormányzat­ban, az eredményekre büszke, a gondok megoldásáért konokul harcol. Születésétől a pusztai emberek életét élte Ma lesz a könyvtárban a verseskötet bemutatója 1947. június 19-én Paks nagy­község területén született, mindig Csámpán élt, iskolába is ott járt Feil József. Paraszti családból származik, szülei szegénységben éltek, három gyereket neveltek. Géplakatos szakmát szerzett, me­zőgazdaságban dolgozott, majd őstermelő lett. Ma nyugdíjasként is ezzel foglalkozik, a termést a piacon maga árusítja. 41 évet töltött házasságban Nyesev Mári­ával, akinek halála óta az öz­vegységszomorú ideje köszöntött rá. Két lánya, Andrea és Edina és négy unokája van, őszinte öröm­mel várja első dédunokáját. Szor­galmas, dolgos ember, a vadá­szat az egyik hobbija, a másik - újabban - a motorozás, aminek lányaival hódol, de a repülés is vonzza. Ha van ideje, elmegy Őcsénybe, hogy „felkéretőzzön” egy sárkányrepülőre. követ az élet címmel jelent meg verseskötete. Gutái István ajánlá­sában olvasható, hogy Feil József vadászélményeit, a mezei szorga­lom eseményeit, az özvegység szomorúságát, a hit fontosságát, a családi kör örömeit örökíti meg. A nyugalmazott könyvtár- igazgató, irodalmár azt írja, hogy a szerző kérésére elmondta, „sorai végén általában ragrímek csengenek össze, a szótagok sin­csenek kordában tartva, a sorok ritmusa is meg-megbotlik”. Javas­latát, hogy némely gondolatait prózában kellene közreadni, a közösség érdekében megfogal­mazott meglátásai inkább újság­cikkbe valók, Feil József türelme­sen végighallgatta, majd csöndes eltökéltséggel azt mondta: „így maradnak”. A kötet bemutatója ma 17 órakor lesz a Csengey Dé­nes Kulturális Központban. tolna-szekszárd A tolnai sér­tett 2012. novemberében egy köbméter tűzifát rendelt a II. rendű vádlottól, aki társával, az I. rendű vádlottal ezt le is szál­lította. December 18-án az in­terneten lépett ismét kapcso­latba a sértett a II. rendű vád­lottal, akitől további 5 köbmé­ter fát rendelt azzal, hogy egyet sürgősen és hitelbe kér, pár nappal később azonban az egé­szet kifizeti. A szállítók még aznap vittek a sértettnek 2 köb­méter tűzifát. A következő nap délutánján telefonon jelezte a II. rendű vádlott, hogy visznek további 2 köbméter tüzelőt. A sértett elmondta, hogy a 4 köb­méter fáért járó 52 ezer forintot december 24-én tudja kifizet­ni Lakáskassza megtakarításá­ból. Az I. rendű vádlott erre ki­jelentette, hogy akkor az összeg már 100 ezer forint lesz, és ha ■ A férfi kifutott a házból, az addig rejtőzködő rend­őrök pedig elfogták a gya­núsítottakat a férfi nem fizet, eltöri a kezét és felgyújtja a házát. December 24-én a vádlottak megjelentek, hogy jogtalan követelésüket be­hajtsák. Az I. rendű vádlott fe­nyegető hangnemben közölte, hogy az adósság tovább nőtt, és hozzátetterhogy ezt írásba is kell foglalni. A túlerő hatására a sértett alá is írta az elismer­vényt, hogy három napra 200 ezer forint kölcsönt kapott az I. rendű vádlottól. December 27- én délelőtt a sértett a rendőr­séghez fordult, az I. rendű vád­lott közben aznap telefonon je­lezte, hogy viszik az 1 köbmé­ter tűzifát, és kérik a 200 ezer forintot. Amikor a sértett meg­mondta, hogy nem tud fizetni, az I. rendű vádlott ismét meg­fenyegette, mire a férfi kifutott a házból, az addig rejtőzködő rendőrök pedig elfogták a gya­núsítottakat. A Szekszárdi Járásbíróság zsarolás kísérletéért 2 év, 4 év­re felfüggesztett börtönre ítélte az I. rendű vádlottat, a II. ren­dűt pedig felmentette. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, illetve a II. ren­dű bűnösségének megállapítá­sért, az I. rendű vádlott és vé­dője pedig felmentésért felleb­bezett. ■ 1.1. a nyugdíjasklub születésnaposait Gábor után Bíbotkával bővült a szürkemarha-csorda szabadon Egyelőre nem sikerült az állatok befogása, más módszereket alkalmazva tesznek újabb próbát őcsény Ünnepségre hívták az Őszirózsa Nyugdíjas Klub tagja­it a Perczel Mór Általános Isko­la pedagógusai és tanulói. Kü­lön köszöntötték a klub 11 „ke­rek évfordulós” tagját, akik idén töltik be 70., 75., 80., 85. életévü­ket. A nevezetes alkalomra mű­sorral kedveskedtek a gyerekek, akiknek szavalatai, valamint az énekkar előadása megható pil­lanatokat szerzett a nyugdíja­soknak. Az alkotó szakkör diák­jai kis ajándékot is készítettek a születésnaposoknak. A műsor után állófogadás és egy jó han­gulatú beszélgetés várta a részt­vevőket - tudtuk meg Mihály- ka-Dani Ildikótól, az iskola pe­dagógusától. ■ Gy. M. bölcske Lassan teleregénybe illő lesz a decemberben elsza­badult, azóta a határban kóbor­ló szürkemarhák története. He­tek óta próbálkoznak a befogá­sukkal, eddig ugyan hiába, de mindig akadnak újabb ötletek, újabb segítők és újabb izgalmas fordulatok. Dr. Girst Julianna, Bölcske jegyzője továbbra is nagy fi­gyelmet szentel az állatoknak, s változatlanul bízik abban, hogy megtalálják a megoldást a befo­gásukra, a helyet a továbbtartá- sukra. Elmondta, hogy már Bu­dapestről is kaptak ígéretet a szakmai támogatásra, az állat­kert állatorvosaitól. Most a kör­nyékben legnagyobb szürke­Húsvét vasárnapján született a második borjú, aki a Bíborka nevet kapta marha-állománnyal rendelke­ző Feil József szakértelmére ha­gyatkoznak. Az állatok Bölcskéről szöktek meg a múlt év végén, de most már közelebb vannak Madocsá- hoz, ahol az eredeti terv szerint átmeneti szállásra találtak vol­na. A marhákat heteken át lova­sok terelgették, etetik is, gon­doskodnak róluk, de igen bi­zalmatlanok, így nagy óvatos­sággal közelítenek hozzájuk. A hozzáértők szerint csordában sokkal könnyebb a terelésük, mint így kis csapatban. Ráadá­sul a hat kifejlett állat mellett immár két borjú is van. Hús­vét vasárnapján egy „kislány- nyál” bővült a csapat. A borjú a Bíborka nevet kapta, míg a né­hány nappal korábban világra jött bikaborjú Gábor lett. Amió­ta megszületett a két boci, meg­nőtt az érdeklődés az állatok iránt. Sajnos nemcsak a jó szán­dékú, ezért folyamatosan őrzik az állatokat. Ebben polgárőrök és mezőőrök nyújtanak segít­séget. Az újabb terv az, hogy körbekerítik az állatokat, majd egyre szűkítik a villanypász­torból készült „karámot”. Ezt a módszert egyes munkafázisok­nál szokták alkalmazni. Mivel az állatokról eredeti tulajdono­suk lemondott, új gazdához kell kerülniük, ahol dr. Girst Julian­na reményei szerint biztosított lesz a tartásuk. ■ Vida T. i l

Next

/
Thumbnails
Contents