Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-29 / 100. szám

2 KÖRKÉP 2015. ÁPRILIS 29., SZERDA JEGYZET BALÁZS LÁSZLÓ A sziget múlt csütörtökön összeül­tek Brüsszelben az Európai Unió bel- és külügyminisz­terei, miután mintegy nyolc­száz ember veszett a ten­gerbe, mert egy menekülte­ket szállító hajó elsüllyedt a Földközi-tengeren Líbia és Olaszország között. LAMPEDUSA. PARÁNYI Sziget félúton Málta és Tunézia kö­zött. Korábban is igazi me­nekültparadicsomnak szá­mított, rendre megtelt ille­gális bevándorlókkal. Most azonban, hogy Észak-Af- rikában rájöttek az embe­rek, hogy a demokrácia jobb, mint a tömegbelövetés, sza­bályosan megszállták Lam- pedusát a disszidensek. Ta­valy rekordszámban, több mint kétszázezren próbáltak a Földközi-tengeren Európá­ba menekülni, a veszélyes átkelést 3500-an nem élték túl. Féló', hogy idén a mene­külők és az áldozatok száma is új, tragikus rekordot hoz majd. Humanitárius kataszt­rófa következhet, melyben - természetesen - segítségére kell sietnünk a szenvedők­nek. „Menekültek” tömegei fognak csónakon, tutajon és traktorgumin nekiindulni a tengernek, hogy új életet kezdjenek Európában. Robert merle „A sziget" cí­mű könyvben egy csapat angol matróz és tahiti benn­szülöttek egy szigeten pró­bálják meg önmaguk szá­mára megteremteni a föl­di paradicsomot. Ehhez per­sze le kell vetkőzniük előíté­leteiket és felsőbbrendűségi érzésüket, egyenrangú fél­ként kell tekinteniük egy­másra. A megoldás? Nem a migráci­ós gócpontnak tartott mexi­kói-amerikai határon felhú­zott szögesdrót kerítés. A 28 tagú uniónak új bevándorlá­si politikára és közös felelős­ségvállalásra van szüksége. A történelemnek volt olyan időszaka, amikor a nyugati civilizáció adta a versenyké­pesebb, adekvát válaszokat a felmerülő nagy kérdésekre. Ez is egy ilyen helyzet. Jól érzik magukat a nem régen született báránykák is a legelőn, idén bőséges a fű, van mit legelni. Az állattartók spórolni tudnak a takarmánnyal is A juhok már a legelőn szent györgy-nap A fiatalok nem szívesen állnának juhásznak Kevés a haszonállat a megyé­ben, főleg szarvasmarhából, sertésből van hiány. A terme­lők azt mondják, ráfizetéses a tartásuk, a fiataloknak ide- ig-óráig vonzó ez a hivatás, majd rájönnek, a sok munka nincs arányban a bevétellel. Mauthner Ilona A hagyomány szerint április 24- én, Szent György napján a bo­szorkányok kimennek a rétre, ott lepedőt húznak végig a föl­dön, majd a belőle kicsavart har­matot megitatják teheneikkel, juhaikkal, akik ezután zsíro­sabb tejet és sok utódot produ­kálnak. Régebben e dátumhoz igazították a legelőre való első ki­hajtást. Akkor még a falusi ház­tartásokban neveltek egy-egy te­henet, néhány birkát, sertést, va­lamint nyulat, tyúkot is tartot­tak. A településhez tartozó kö­zös legelőn a gulyás őrizte az ál­latokat. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, ma már a falvakhoz tartozó közös lege­lő sincs meg, és vidéken sem jel­lemző a sertéstartás - sokba ke­rül, sok vele a munka, szaga van. A diósberényi Czigler Károly nem az a panaszkodós fajta, most is elégedetten nyugtázta, jól érzik magukat á birkák a le­gelőn. Van fű bőven. Idén kicsit könnyebb helyzetben vannak, hiszen kora tavasszal a gyakori esőzések miatt szépen fejlődött a fű, így spórolni tudtak a takar­mánnyal, ami idén olcsóbb is. A bátaszéki Tóth Béla és csa­ládja évtizedek óta foglalkozik juhokkal. Bár voltak eddig is olyan évek, amikor kevésbé ér­te meg állatokkal foglalkozni, a nehéz időszakon mindig átlen­dültek. A család minden tag­ja kiveszi a részét a munkából, ami nemcsak az állatok gondo­zásából áll, hanem a takarmány előállításából is. Árpát, kukori­cát vetnek, füvet kaszálnak. Úgy számolnak, két hét múlva lehet először kaszálni. Egy jó év­ben háromszor lehet betakaríta­ni a füvet, amit bebáláznak. Czigler Károly szerint az a baj, hogy a juhászok megöre­gednek és a nincs aki átvegye tőlük a stafétát. Egy kívülálló számára a juhászkodás ráérős, unalmas munka. Károly bácsi szerint azonban érteni kell az állatokhoz. Egy juhász észre­veszi, ha a birka nem a szokott módon legel, nem úgy mozog. A kisbárányokat is etetni, itat­ni kell. Az állattartó számára nincs hétvége, ünnep, mindig dolgozik. Károly bácsi elmond­ta, a környéken is próbálkozott több fiatal gazda juhtartással, amihez jelentős összegű támo­gatást is kaptak az uniótól, de sajnos be kellett látniuk, - ami­kor a felvásárló nem vette át tő­lük a sovány, csupa szőr bárá­nyokat -, hogy hiányzott a gya­korlat, amit könyvekből nem le­het megtanulni. Hazánkban mintegy 7000 ju- hászatot tart számon a termék- tanács, jelentős részük kisebb családi vállalkozás, amely ki­egészítő tevékenységként vég­zi az állattartást. Az üzemsze­rűen termelő juhászatok száma 300-400 között van. Megszűntek a tejcsarnokok, csökkent a termelés Szegény ember tehene volt régen a kecske a sertések és a sertéstartók száma is csökken évről évre, ennek okával az agrártárca is foglalkozik. A gazdák szerint a legnagyobb gond az, hogy ki­számíthatatlan a piac. Ami pe­dig a tehéntartókat illeti, a tej­csarnokok megszűnésével a gazdák tejtermelő és -értékesítő szövetkezeteket hoztak létre, hogy a kistermelőkből és társas vállalkozásokból álló tagok az érdekeiket jobban tudják érvé­nyesíteni, mintha kiilön-külön kötnének szerződést a felvásár­lóval. A szövetkezetek pedig tíz naponként mindenkitől mintát vesznek a minőségre vonatkozó­an. A megyében a két legna­gyobb ilyen jellegű szövetkezet a Milkmen, illetve a Régió Milk, az előző a Paks környéki, a má­sik a Felsőnána környéki tehén­tartókat fogja össze. tolna megyében a juhászotok­ban kap helyet a kecske, van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb számban. A kecsketejnek nincs kvótája, így korlátlanul adható el az unióban. Tolna megyében az elmúlt években több olyan településen - például Závod, Mucsi, Ozora, Kisvejke -, ahol a munkanélküliség jelentős, a szociális földprogram keretében próbáltak kecsketartással fog­lalkozni a családok. Utólag be kellett látni, hogy nem sok si­kerrel. Nem elég ugyanis tarta­ni az állatot, azt rendszeresen fejni is kell, illetve a tejét egy erre alkalmas feldolgozóban ér­tékesíteni. A kecsketej minősé­ge kiváló, baktériumölő és ma­gas a kalcium tartalma. Ötven kecske - ha fejik, és a tejét fel­dolgozzák - már eltart egy csa­ládot. Lánczi Tamás: egy magasujgró sem lehet mindig a léc felett A magyar helyzet megfelel an­nak, ahogyan egy választási ciklus első évében kinéz a bel­politikai tájkép - hangsúlyoz­ta a Magyar Vállalkozói Sza­lon hétfői szekszárdi rendezvé­nyén Lánczi Tamás, a Század­vég Alapítvány vezető elemző­je. A politológus hozzátette: a hosszúra nyúlt kampányidő­szak háttérbe szorította a poli­tika egyéb természetét, a kor­mányzópártok nem mindig kampányolnak, hanem kormá­nyoznak is. Az ellenzék pedig kampány üzemmódban ma­radt. Ennek az időszaknak van­nak sajátosságai, amelyek ha­tással vannak pártok népsze­rűségére és a közhangulatra. Ezt sokan meglepve tapasztal­ják, különösen a Fideszen be­lül. A néppártnál ahhoz van­nak szokva, hogy rendíthetet­lenek és toronymagasan vezet­nek. De egy magasugró sem le­het mindig a léc felett - amikor egy koalíció elkezd kormányoz­ni, akkor általában így néz ki a támogatottsága - tette hozzá Lánczi Tamás. A 2014-es választást meg­nyerte a Fidesz, mert jól kor­mányzott és jól kampányolt. A kampány a politika a mézeshe­te, ezek most a házasság első évei. Mindenki visszarázódik a zaklatott kormányzati időszak­ba - fogalmazott az elemző. A Fidesz második ciklusát tölti, ugyanazt és ugyanúgy nem lehet csinálni, mint koráb­ban. Az időszak egyik sajátos­sága, hogy a választásokat már alacsonyabb támogatottsággal nyerte. Másodsorban pedig el­múlt a fenyegetettség, a gazda­ság növekedő pályán van. Tíz év után van mozgástere a költ­ségvetésnek, ami nagy dolog - szögezte le a szakértő. ■ B. L. Lánczi Tamás politológus Négy év alatt 1,9 milliárd forintot ítéltek oda Százan takarították a területet szent-kút forrás Egyúttal a területen lévő gyógynövényeket is számba vették PAKS Két megye negyvenegy településén - köztük sok Tolna megyei községben és városban - zajlottak az elmúlt években olyan fejlesztések, amelyekhez a lövőnk Energiája Térségfej­lesztési Alapítvány járult hoz­zá pályázat útján. Négy év alatt összesen 252 pályázat érkezett a kuratóriumhoz, amely 169, a kiírásnak mindenben megfele­lő igényt támogatott. Az oda­ítélt több mint 1,9 milliárd fo­rint - az alapításkor meghatá­rozott szándék szerint - a tér­ség ellátásának javítását szol­gálta, de 35 munkahely szü­letését is segítette. A forrá­sok összesen tizenegy milli­árd forintnyi fejlesztést segí­tettek elő - közölte Mittler Ist­ván kommunikációs megbízott annak kapcsán, hogy a kurató­rium Pakson tartott ülésén el­fogadta az idei költségvetési és kommunikációs tervet, vala­mint a múlt évi, illetve az alapí­tástól mostanáig eltelt időszak­ra vonatkozó beszámolót. Mitt­ler István úgy tájékoztatott, az alapító okirat szerint az ala­pító, MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2011-2014. között évi 500 millió forintot bocsátott az ala­pítvány rendelkezésére. Arra a kérdésre, hogy lesz-e újabb pá­lyázati kiírás, és ha igen, mi­kor - nem tudott választ adni az alapítvány kommunikációs megbízottja. ■ V. T. bölcske Hozzávetőleg szá­zan vettek részt azon a tavaszi nagytakarításon, amit a Bölcs­kei Rákóczi Horgász Egyesü­let és a község önkormányzata kezdeményezett. Mivel a Bölcs­kei Duna Gyöngye projekt cél­kitűzése között szerepel a Du- na-parton lévő Szent kút forrás felújítása, egy ezt a pontot is ma­gába foglaló tanösvény kialakí­tása, sőt a Mária zarándokút is érinti ezt a területet, a szemét- gyűjtési akció erre a területre összpontosult. A bölcskeiek ak­ciójához Dunaföldvár is csatla­kozott, hiszen a Szent-kút a két település határában van. - Kö­zös érdeke mindkét település­nek a nagy múltú útvonal tisz­A Duna mentén elhelyezkedő terület régen búcsújárási hely volt títása, mint turisztikai, mint vallási, mint természetvédelmi szempontból - fogalmazta meg Galó Levente, a Duna Gyön­gye projekt koordinátora. A Duna mentén elhelyezkedő te­rület régen vallási, búcsújárá­si hely volt, sok legenda, men­demonda is fűződik hozzá, tet­te hozzá. Az elmúlt évtizedek­ben az út és a Szent-kút állapo­ta jelentősen megromlott, hely­reállításra szorult. Az önkénte­sek, akik között rengeteg volt a gyermek, összegyűjtötték a sok, zömében régi szemetet, de a „nagytakarítás” mellett sike­rült felmérni, listázni a terüle­ten lévő gyógynövényeket is. ■ V.T. / f i

Next

/
Thumbnails
Contents