Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-27 / 98. szám

2015. ÁPRILIS 27., HÉTFŐ JEGYZET Gáz lehet a gázzal váratlan hírként érkezett a bejelentés a múlt hétvégén, miszerint az E.On kivonul a hazai gázszolgáltatásból. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy erre még a hétköznapi emberek is felkapták a fejü­ket: egyrészt a cég ismert­sége miatt, másrészt pedig mégiscsak a fél Dunántúlt látta el ez a társaság gázzal. A hír után jött a megnyug­tató kommentár, hogy az ilyenkor szokásos menet­rend lép életbe: várják a többi szolgáltató átvételi ajánlatát. Ha ez nem jönne be, akkor ihég mindig ott van az állami tulajdonú Első Nemzeti Közmű Szolgáltató. Vagyis nem kell félni sen­kinek attól, hogy nem jön a gáz, ha be akarja gyújtani a tűzhelyet. ha gázhiányra nem is, azért némi adminisztrációs hercehurcára mégis szá­míthatunk. Óraleolvasás, majd végelszámoló számla a távozó cégtől. Aztán órale­olvasás, majd szerződéskötés az új céggel. Mindezt csak a lakás tulajdonosa kötheti meg. Szóval lehet itt még bo­nyodalom - például a tarto­zók számláik kiegyenlítése nélkül nem szerződhetnek -, mértéktartó vélemények sze­rint is eltarthat legalább egy évig a több mint hatszázezer ügyfél átterelése. ez sem kevés, de van ennél egy komolyabb üzenete is a hírnek. Az E.On ugyanis már a második gázszolgál­tató, amelyik az ágazati veszteség miatt a távozás mellett döntött. Szakértők szerint ez, illetve egy másik szolgáltató közelmúltbeli fel­számolása azt is jelentheti, hogy nem lesz olyan nagy kapkodás az ügyfelekért, vagyis értünk. arról is beszélnek, hogy mindez a rezsiharc végét is jelentheti, mert a tartós veszteséget az állami köz­üzemi szolgáltató sem fi­nanszírozhatja. Mert kinek a pénzéből tenné? 2 KÖRKÉP Szűréssel a nők eleteert gr­mellrák A genetikai vizsgálat hazánkban nem olcsó, de megoldható a professzor A számok mellbevágóak, évente a világon 1,3 mil­lió nőnél diagnosztizálnak mellrákot, s 500 ezren hal­nak meg benne. Hazánkban évente 5-6 ezer emlőrákos megbetegedést diagnoszti­zálnak, és kétezren halnak meg miatta. Tolna megyé­ben ötven körüli az utób­biak száma. Pedig az időben felismert betegség teljesen gyógyítható. Mauthner Ilona tolna megye A mellrákról, a megelőzésről, a hibás gének­ről, a masztektómiáról és en­nek kapcsán Angelina Joliról dr. Szemes Lászlóval, a me­gyei kórház sebész-főorvosá­val, plasztikai sebésszel be­szélgettünk. Angelina Jolié amerikai színésznő esete, mi­szerint leoperáltatta mindkét mellét (masztektómia), hogy elkerülje a mellrákot, nagyon megosztotta a nőket. Sokan túlzásnak tartották, sokan egyetértettek vele. Szemes László szerint a színésznő tet­te minden tiszteletet megérde­mel, hiszen végig járta azt az utat, mely ide vezetett: édes­anyja, nagyanyja, nagynénje mellrákban haltak meg, a szí­nésznő is alaposan kivizsgál­tatta magát, és a hibás gént nála is kimutatták, nagy va­lószínűséggel a betegség nála is megjelent volna. Mivel még akkor végeztette el az emlőel­távolító műtétet, amikor még nem volt beteg, így jó eséllyel megelőzte a bajt. Nyilván nem volt ez számára könnyű dön­tés, hiszen a nőiessége szim­bólumától vált meg. Kérdés azonban, hogy egy megyénkben élő fiatal nő meg- tehette-e volna ezt?! A főorvos szerint a genetikai vizsgálat nem olcsó, ezért csak indokolt esetben (legalább két gene­ráció érintett a családban) fi­nanszírozza a társadalombiz­tosítás (házi orvosnál kell kez­deményezni). Genetikai labor­háttérrel az egyetemi klini­kák, illetve az országos onko­lógiai centrum rendelkezik. A melleltávolítás viszont nem jellemző, sőt, a betegség meg­jelenése és az ezt követő ope­Névjegy M él É AJ Dr. Szemes László szerint az időben felismert betegség jó eséllyel gyógyítható dr. szemes László a Tolna me­gyei Balassa János kórház se­bész főorvosa. Szekszárdon él, nős, felesége tanárnő, két gyer­mekük van. Fia építész hallga­tó, lánya orvostanhallgató. Ál­talános sebészként végzett Pé­csen, majd plasztikai sebész szakvizsgát szerzett 15 évvel ezelőtt. ráció után is inkább arra töre­kednek a sebészek, hogy lehe­tőleg megtartsák az emlőt. Ha viszont nincs más megoldás, akkor egy lépésben végzik el a masztektómiát és a helyre- állítást. Ez utóbbit például a hátizomból vagy a hasfalból. Évente 250 körüli műtétet vé­geznek a szekszárdi kórház­ban, mely a melldaganattal kapcsolatos.- Minden nőnek felhívnám a figyelmét arra, hogy el kell menni szűrésre. Az időben felismert betegség szinte biz­tosan gyógyítható. Egy 7 mil­liméteres daganatnál ez nem is kérdés, de egy 70 millimé­teresnél már sokkal kisebb az esély a gyógyulásra - mond­ta a főorvos. Gyakran előfor­dul, hogy a mellrák már ki- fekélyesedett, áttéteket kép­zett. Olyan is előfordul, hogy a műtét előtt onkológiai keze­lésekkel próbálják meg kicsi­nyíteni a daganatot. A későn felismert betegségnél gyako­ribb, hogy évek múltán is ki­újulhat, ezért rendszeres on­kológiai kontrollvizsgálatokra van szükség. Országos szin­ten kétezer körüli a mellrák­ban elhunyt betegek száma évente, Tolna megyében ez a szám ötven. Csak 40 százalék jár a szűrésekre, a betegek többsége 50-65 év közötti a mellrák előfordulása 40 éves kor alatt ritka, a betegek többsé­ge az 50-65 éves korosztályba tartozik. A korai felismerésben kulcsszerepet játszik a rendsze­res önvizsgálat és az ingyenes mammográfiás szűrővizsgálat. Tolna megyében a nők mintegy 40 százaléka megy el rendszere­sen a szűrésekre, míg a skandi­náv nőknek a 80 százaléka. A mammográfiás vizsgálat 90 szá­zalékos pontossággal mutatja ki a daganatot. Akkor van a legna­gyobb esély a teljes felépülésre, ha mégnem is tapintható a cso­mó, de a szűrésen már felfede­zik a betegséget. Ilyenkor általá­ban nem kell eltávolítani az egész emlőt és a hónalji nyirok­csomók közül is csak egyet (őr­szem nyirokcsomó). sokszor hallani arról, hogy az öröklődésnek milyen nagy a szerepe ebben a betegségben, de az adatok azt bizonyítják, hogy 50 százalékban (!) az egyén saját felelősségén múlik az egészsége. Vagyis az egyén egészségi állapotának alakulá­sában 10 százalékban az egész­ségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés, 20 százalékban ge­netika, 20 százalékban környe­zet, és 50 százalékban egyéni attitűd a meghatározó. szekszárd Horváth István pro­fesszor, az MTA doktora volt a vendége a Léleképítő előadás-so­rozat soron kívüli rendezvényé­nek, amelyet szombaton dél­után tartottak a Garay gimná­zium zsúfolásig megtelt díszter­mében. Horváth professzor már másodszor tartott előadást a me­gyeszékhelyen a világon egye­dülálló kutatási eredményéről, amely a jelenlegi felfogástól el­térően értelmezi a koleszterin­nel kapcsolatos tudományos fel­fogást. Például a szív- és érrend­szeri betegségek kialakulás­nál a magas koleszterinszintet nem okként, hanem következ­ményként kezeli. Mint elhang­zott, a koleszterin az egyik leg­fontosabb építőanyag, amelyet 90-100 százalékban a szervezet maga állít elő. Ebből következő­en a táplálékkal bevitt koleszte­rinnek nincs igazából jelentősé­ge, és valójában nincs jó, vagy rossz koleszterin, csak jó vagy rossz „csomagolás” (HDL, LDL). A keringési betegségek, az érelmeszesedés a leggyakoribb, legalattomosabb és legsúlyo­sabb egészségügyi problémák. A professzor szerint ma már tudni lehet, hogy az érelmesze­sedés kialakulásának igazi oka a koleszterin anyagcsere fel­bomlása, amely immunológiai probléma, tehát immunizálás­sal megelőzhető, gyógyítható, visszafordítható. Horváth pro­fesszor erre fejlesztette ki védő­oltását. A vakcina tehát rendel­kezésre áll, ám engedélyezteté­se még várat magára, nem kis mértékben azért, mert jelentős érdekekkel ütközik. Az előadás zárásaként Hor­váth professzor válaszolt a je­lenlévők kérdéseire. ■ V. M. Horváth István professzor KASZÁS ENDRE ra hivatkozva. Egy terméken több árcédula sem lehetne, és a pontos vételárat is jól látható­an kellene elhelyezni. Ezeket a szabálytalanságokat - és az ösz- szes többi megtévesztő gyakor­latot - egyébként a fogyasztóvé­delmi hatóság és a versenyhiva­tal is ellenőrzi, és a vásárló is tehet panaszt - hangsúlyozza a szakember. Ha tehát nem szeretnénk ha­vonta több száz vagy ezer forin­tot akaratunk ellenére kiadni a kezünkből, miközben azt hisz- szük, spórolunk, figyeljünk a részletekre. Megszokásból ne vásároljunk, az akciókat pedig fogadjuk fenntartással. ■ K. E. I. Mire figyeljünk? A nagyobb kiszerelés (Id. ká­vé, olaj, tejföl esetén) nem mindig olcsóbb. Az egységár (kiló vagy a liter) ad igazi ösz- szehasonlítási alapot. A „10 (vagy akárhány) százalék grá­tisz” felirat sokszor hamis, mert a tömeggel együtt az árat is növelik. Mindig ellenőrizzük az áru súlyát: lehet, hogy az ára változatlan marad, de 1 kg cukor vagy 1 liter étolaj he­lyett már csak 0,9-et tartal­maz. A táblás csokik 100 g he­lyett gyakran már csak 90-70 grammot nyomnak, akárcsak a „tízdekás”, csomagolt felvá­gottak. Kiderült: a lakosság több mint fele havonta vagy még ritkáb­ban tart nagybevásárlást, 23- 23 százalék pedig hetente és kéthetente. Ilyenkor a vevők egyszerre vesznek nagyobb mennyiséget mindenből, rész­ben kényelemből, részben pe­dig azért, mert azt gondolják, így gazdaságosabb. Csakhogy ez már nem mindig van így. A boltok persze ezt elhallgatják, vagy még trükköznek is vele. Az, hogy az üzleteket megha­tározott időközönként átrende­zik, nem véletlen. így ugyanis tovább tart, amíg megtaláljuk, amit keresünk - és közben sok minden mást is megveszünk. Emiatt van a kenyér és a tej is az üzlet végében. Ezek azonban megengedett dolgok, nem úgy, mint amikor egy öt darabos ki­szerelésre azt írják „gazdasá­gos”, „együtt jobban megéri”, holott az öt termék külön-külön ugyanannyiba vagy kevesebbe kerül. Folkmann Miklós nyugalma­zott fogyasztóvédelmi felügye­lő kérdésünkre elmondta, szá­mos tisztességtelen kereskedel­mi gyakorlat létezik, ezeket kü­lön törvény (a 2008. évi XLVII. törvény) tiltja. Tilos lenne pél­dául más áron számlázni vala­mit a kasszánál, mint amennyi­ért a polcon vagy a reklámban hirdetik, mégis gyakran előfor­dul - általában technikai okok­Mindig érdemes alaposan szemügyre venni az árakat Újabb és újabb trükkökkel vesznek ki pénzt a zsebünkből vásárlás A nagyobb kiszerelés ma már nem biztos, hogy gazdaságosabb, de az egységár szerencsére árulkodik erről * i <

Next

/
Thumbnails
Contents