Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-04-26 / 15. szám
2015. ÁPRILIS 26., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO Látványos jelenet a filmből, amelyben kilencven jelenetbe sűrítetve tárulnak elénk a magyar történelem legjelentősebb pillanatai István megkeresztelésétől a világháborúkig Tudja, hogy a székesfehérvári bazilika egykor fényűzőbb volt, mint a Vatikán? És azt, hogy az Itálián kívüli reneszánsz fellegváraként emlegették a budai várat, vagy hogy milyen lehetett Mátyás koronázása? Ha kíváncsi rá, megnézheti. Egy fiatal mérnökökből álló csapat ugyanis elkészített egy negyedórás térhatású mozit a magyar történelem fontosabb pillanatairól. Fábos Erika Varga Roland még a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, amikor egy baráti társaságban felvetődött: szívesen alkotnának valamit, aminek az építészethez és az informatikához is köze van és fel lehet használni hozzá a 3D-s technológiát. Mivel érdekelte őket a történelem, első ötletük az volt, hogy elkészítik a budai vár makettjeit, és ezzel próbálják ki, mit tudnak kihozni a többdimenziós látványból. Aztán persze egyre lelkesebbek lettek és mások is, akik csak megismerték a tervüket. Innen jött az újabb lépés, hogy hosszú távú hasznosítást keresnek az elkészült munkának. Ha pedig a budai várról készült a film, kézenfekvő volt, hogy egy olyan kis mozit hoznak létre a várban, ahol ezt be is mutathatják. Első lépésként kutattak és anyagot gyűjtöttek, hogy minél élethűbben készíthessék el a néhai budai vár összes épületének modelljét. A céljuk az volt, hogy bemutassák: milyen volt Mátyás vára a király halálakor, 1490-ben. Ebből született meg az első 12 perces alkotásuk. „A fellelhető dokumentációk alapján nem tűnt teljesen egyértelműnek, hogy hogyan nézhetett ki a vár - mondta Varga Roland, a 3D Past egyik tagja. - Ezért elkezdtünk lázasan múzeumokba és könyvtárba járni, és Magyar Károly régészhez fordultunk segítségért. A kutatómunkán kívül Gerevich László: A budai vár feltárása című könyve volt nagy segítségünkre abban, hogy egy hiteles filmet láthassanak a nézőink. Sok tanulsággal járt számunkra a munka, hiszen rengeteg folyamatot saját magunknak kellett kikísérletezni. Volt olyan látványelem, amit filmes interjúkban elhangzott elbeszélések alapján sok próbálkozás után tudtunk végrehajtani. Az eredmény és a fogadtatás ettől függetlenül nagyon jól sikerült, ezért úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a munkát. Egy nagyobb tervet igyekeztünk valóra váltani, ami már a történelmünk egészét öleli fel. Három éven át, körülbelül ötvenen dolgoztunk azért, hogy már a második filmünknek örülhessünk.” Az új, 14 perces filmet a napokban mutatták be. Ebben kilencven jelenetbe sűrítve tárulnak elénk a magyar történelem legjelentősebb pillanatai. Többek között István megkeresz- telése, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, Mátyás királlyá koronázása, a reformkor, a múlt század eleji Budapest, de a két világháború is. A virtuális időeurópában csak Máltán és Rómában találni hasonló színvonalú alkotást, igaz mindkettőnél népszerűbb és az utazási közösségi oldalakon, a turisták szavazatai szerint többre értékelt a budai várban látható film. „nagy álmunk, hogy egyszer egy másfél órás, igazi 3D-s filmutazás helyszínei között szerepel például a kora középkori Buda és Visegrád vára, a székesfehérvári bazilika, Mátyás király könyvtára, a mohácsi csata, a szécsényi országgyűlés sátortábora vagy az ’56-os események Budapestje is. „Amikor belevágtunk a vállalkozásba, nem is sejtettük, hogy ez egy ekkora munka lesz - mondta Varga Roland. - Itt már nemcsak mélységeket és távolságokat kellett tudni minél valóságosabban bemutatni, hanem a vonások, tekintetek, a történelmi alakok mozgásának kidolgozása is különleges feladat volt. A film elkészítésébe éppen ezért bevontuk a Green- zero egerszalóki alkotógárdáját is, amely az első magyar mé álljon össze a munkánk, ehhez 3-4 évre van még szükség, de máshonnan is van érdeklődés az általunk kifejlesztett látvány iránt. Legutóbb éppen Katarban tárgyaltunk egy hasonló megbízásról. Ez nagyon fontos lenne, hiszen pénzt tudnánk szerezni vele a hosszabb filmünk folytatására. ” 3D-animációs filmet, az Egon és Döncit is jegyzi. A Green- zero a filmhez több saját kutatásfejlesztési eredményét is sikerrel alkalmazta, köztük egy több mint 40 kamerából álló, emberi arcok pontos 3D-s képmását létrehozó, speciális térbeli szkennert. Egész Kö- zép-Európában egyedülálló az a technika, amelyet használtak a munkák során.” Varga Roland elmondta: a film történelmi kutatásokra épül. Mivel azonban az adott korról nem maradtak ránk pontos források, így nehéz volt mérlegelniük, hogy melyik leírást vegyék alapul. Ezért a forgató- könyv szövegét három történész tekintette át, egészítette ki és hagyta jóvá. Búzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum vezetője, Várhegyi Péter történész és Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. A csapat terve az, hogy ezentúl minden évben kiegészítik újabb fejezetekkel az eddigi filmeket. A legújabb alkotást pedig már vidéki helyszíneken is látni lehet. A budai vár mellett Eger, Gyula, Kecskemét, Esztergom, Visegrád, Győr és Székesfehérvár városában mutatják be rendszeresen a filmet. A nagy álom egy igazi, másfél órás film lüETHÜ^föRTENELEM Nyolc városban mutatják be a tázen'neg\ 'í)erc:e's)m¥gA\;ar#iilme,t HÍREK Nálunk mutatkozik be a kínai tárlat megnyílt A 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Bais- hi) életművét bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában; a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből összeállított, A természet igézete című tárlat június 28-áig látható. Kínán kívül először Magyarországon mutatkozik be a retrospektív kiállítás, amely csaknem 110 festményt mutat be. Hangszerkiállítás nyílt a Vigadóban A Peugeot Design Láb és a Pleyel manufaktúra által 2012-ben kifejlesztett új hangversenyzongora is látható a Pesti Vigadóban pénteken megnyílt hangszerkiállításon. A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében a Vigadó Galériában megrendezett, Pleyel Budapesten című kiállításon az új Peugeot-Pleyel-zongora mellett a 19. század közepéről származó három Ple- yel-zongorát is láthatnak az érdeklődők. Jön az orosz rockbalett a magyar fővárosba is május 3-án este a Budapest Kongresszusi Központban lép fel Heart of Storm elnevezésű orosz rockbalett-formá- ció, amely az innovatív színházat ötvözi egy rockkoncert és egy orosz klasszikus balettelőadás hangulatával. A táncot a fiatal koreográfus, Stas Tsoy csoportja szolgáltatja, a zenét a Heavy Relax Project adja. Juan Goytisolo kapta idén a Cervantes-díjat juan goytisolo katalán író kapta a legrangosabb spanyol irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat. A jelenleg Marokkóban élő művész pályája során eddig több mint 60 könyvet írt, ismertebb regényei közé tartozik a magyarul is megjelent Hordalék, a Személyleírás és a Szigeti krónika. A spanyol nyelvű irodalmi Nobel-díj- ként emlegetett elismeréssel 125 000 euró (37 millió forint) jár. Vicces királylány a Dumaszínházban újdonság A humor különféle műfajai keverednek a különleges mesében Szinte minden gyerek ismeri a történetet, amikor a szomorú királykisasszony megnevet- tetése a kérők feladata, a tét pedig nem más, mint a höl- gyemény keze, és persze a fele királyság. Szabó Borbála meséjét különleges feldolgozásban láthatja a Dumaszínház és a jövőben több vidéki teátrum közönsége Bereczki Csilla rendezésében. A Vicces, királykisasszony?!? című előadásban a királylány megnevettetésén fáradozók a humor különböző műfajaival próbálkoznak: van a repertoáron dumaszínház, börleszk, hagyományos, békebeli kabaré, angol humor és paródia is. A MANNA, a Váci Dunakanyar Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Dumaszínház közös előadásaként látható darab elsősorban kisiskolásoknak szóló zenés, humorelméleti meseelőadás, de a frappáns, szórakoztató humora miatt a felnőtteknek is felhőtlen szórakozást nyújt. A királylányt Kiss Diána Magdolna, az udvarhölgyeit Enyedi Éva és Gergely Katalin alakítja, míg Lojális Lajos, a királyi ceremóniamester szerepét Herczeg Tamás játssza. A humoristák bőrébe Csámy Balázs, Widder Krisztóf, Kardos Róbert, Horváth Virgil, Végh Zsolt és Dévai Balázs bújnak. ■ A királylány Kiss Diána Magdolna, a ceremóniamester Herczeg Tamás Amerikát is meghódította a díjhalmozó Fehér isten MUNDRUCZÓ KORNÉL filmjét március vége óta játsszák az amerikai mozik, a legbefolyásosabb sajtóorgánumok kritikusai méltatják, és a napokban fődíjat nyert a floridai Sarasota filmfesztiválján. A Fehér isten jelenleg is 30 város mozijában van műsoron Amerikában. A neves függetlenfilm forgalmazó Magnolia Pictures június végéig további városokban is műsorra tűzi a magyar rendező filmjét - tájékoztatott a Magyar Filmunió, amely emlékeztetett: az Egyesült Államok legbefolyásosabb sajtóorgánumainak kritikusai méltatták Mundruczó filmjét a New York Timestól kezdve, a Wall Street Journalt, a Huffington Postot, a Chicago Tribune-t is beleértve a Los Angeles Timesig. A magyar-német-svéd koprodukcióban készült Fehér isten a tavalyi cannes-i világ- premiert követően, ahol elnyerte az Un certain regard program fődíját, kiemelkedő sikert ért el a hazai mozikban, és külföldi fesztiválokon is számos díjat kapott. Szlovákia, Belgium, Hollandia, Franciaország és Anglia után mutatták be az amerikai mozikban, legközelebb Németországban indul forgalmazása. A Filmalap támogatásával készült, több mint 200 kutya részvételével forgatott Fehér isten egy kislány és egy kutya barátságának történetét meséli el. ■
