Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-04-26 / 15. szám
2 KÖZÉLET 2015. ÁPRILIS 26«, VASÁRNAP Az M4-es harminc százalékban készült el. Egyes források szerint mégsem került le teljesen a napirendről a tervezett szakasz megépítése. HÍRSÁV Felkészültek idén is a balatoni vízi mentők MÁJUS 15-étől 24 órás diszpécserszolgálattal és a teljes, héttagú flottájával megkezdi szolgálatát a Balatonon a Vízimentők Magyarországi Szak- szolgálata. Június közepétől, az iskolaszünet kezdetétől pedig beindul a sürgősségi mentőhajó szolgálat is. Az idei szezonban várhatóan tovább nő a VMSZ által vízi mentőkkel ellátott strandok száma. Bussay László lett a borászok borásza A tavaly elhunyt Bussay László csörnyeföldi bortermelőnek ítélték idén a Borászok Borásza díjat. Az elismerést a Vinum Praemium Alapítvány kuratóriuma úgy adja ki, hogy a borászok szavaza- tiaból egy ötvenes listát készítenek, amiről a korábbi Borászok Borászai döntenek. Mint kiemelték, a listán igen erős helyet foglaltak el a tokaj-hegyaljai és villányi borászok, a szekszárdiak mellé pedig felzárkózott az Egri borvidék, ők ketten 5-5 jelölttel képviseltették magukat a 2015-ös megmérettetésben. Nyolcvan tonna krumplival bukott meg 80 tonna jelöletlen burgonyát foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón. Az ellenőrök az ekáer információinak elemzésekor ellentmondásokat fedeztek fel a gazdálkodó adóbevallásában az unióból származó beszerzések, illetve az ekáer bejelentések között. Mint kiderült, a bizonytalan eredetű burgonyát magyar termékként akarták értékesíteni. Zágrábban is tüntetnek a devizahitelesek NAGYSZABÁSÚ TÜNTETÉST tartott a horvát svájcifrank-hite- lesek egyesülete szombaton Zágrábban. A több ezer tüntető Boris Vujdc jegybankelnök lemondását és a monetáris politika megváltozását követelte. A Frank Egyesület nevű érdekvédelmi szervezet azt akarja, hogy a devizaalapú hiteleket váltsák át a nemzeti fizetőeszközre. Az, hogy az M4-es sorsa hogyan alakul, majd csak május végén derül ki, de egyeltalán nem biztos, hogy teljesen leáll a beruházás. Az viszont Orbán Viktor miniszterelnök szerint biztos, hogy minden megyeszékhelyet összekötnek az autópályákkal a kormányzati ciklus végére. VR-összeállítás A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és -építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Becsey Zsolt azt mondta, hogy nemcsak az Európai Unió, hanem a magyar költség- vetés is „beszáll” az útfejleszté- si programba, a kormány egy 750 milliárdos gyorsforgalmi- út-fejlesztés indításáról döntött még januárban. A helyettes államtitkár az MO-s északi szakaszáról azt mondta, miután ebben a költségvetési ciklusban limitált forrás áll rendelkezésre, pénzhiány miatt nem tudták betervezni a megépítését - csak az előkészítését - a magyar programba. Ennek oka, hogy ez egy fajlagosan nagyon drága építkezés lenne a környezetvédelmi és domborzati kihívások miatt. Az Ml-es autópálya fejlesztéséről azt mondta: „Mivel nekünk is nagyon fontos a növekvő forgalom megfelelő kezelése, folyamatosan keressük a forráslehetőségeket ennek a szakasznak a bővítésére is.” A Magyar Nemzet szerint mégsem került le teljesen a napirendről az M4-es megépítése. A kormány ugyan egy hónappal ezelőtt leállította az Abony és Fegyvernek közötti harminc kilométeres autópálya-szakasz építését előbb a kivitelezőkkel kapcsolatos kartell gyanúra hivatkozva, később pedig arra, hogy az Unió nem támogatja a 110 milliárd forintos költségvetéssel jóváhagyott beruházást. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt követően arról tett említést, hogy a Budapestet a szerb haA magyar utak fele megbukott a szakmai megmérettetésen és burkolatuk állapota az Országos Közúti Adatbank szerint rossz minősítést kapott tavaly. Az adatok szerint a burkolat állapota csak az országos közutak 8,2 százalékán, 2553 kilométeren nevezhető jónak, megfelelőnek 6,5 százalék, vagyis tárral összekötő M5-ös autópálya irányából közelítheti meg gyorsforgalmi út Szolnokot. Az M4-es egyébiránt a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. tájékoztatása szerint harminc százalékban készült el. A Miniszterelnökség arról is tájékoztatást adott, hogy eddig 60 milliárd forintot költöttek a beruházásra, ebből 40 milliárd tételesen leigazolt munka, míg 20 milliárd forint előleg, amit a NIF visszakövetel. Jelenleg több olyan megoldás is napirenden van, ami lehetővé tenné Szolnok bekötését az autópálya-hálózatba. Az egyik az lehet, hogy a már beépített elemekkel, az M4-es út elkezdett nyomvonalán folytatódik az építkezés, az egyes szóba jöhető alternatívák megvizsgálását követően - közölte a Magyar Nemzettel a tárca. A miniszterelnök az elmúlt hetekben több megyeszékhelyen is útépítéseket ígért. 2009 kilométer, míg tűrhetőnek 20,8 százalék, 6433 kilométer minősül, a fennmaradó 64 százalék, majdnem húszezer kilométer minősége rossz. A 31 ezer kilométeres országos közúthálózat állagromlásának megállításához, ezer milliárd forintra lenne szükség, ha egyszerre rendbe akarná hozni. A következő szűk három évben akár 600 milliárd forintot is elköltene arra a kormány, hogy minden megyeszékhelyre autópályán, vagy a sztrádáig gyorsforgalmi bekötőúton lehessen közlekedni. Sopronban, a már épülő M85-ÖS út befejezését ígérte meg Orbán Viktor. Ez Győrt fogja összekötni az országhatárral. A Magyar Közút adatai szerint ezen az úton naponta átlagosan 7954 egységjármű közlekedik. Igaz ez elmarad az autópályák átlagos de a forgalom Csornán és a környező falvakban átmenő forgalomként jelenik meg, ráadásul jelentős a teherforgalom is. A Miskolcot Kassával összekötő autóút építése már nem ennyire érthető és jóval olcsóbb megoldás lenne a néhány hiányzó elkerülő út megépítése, mint a teljes 60 kilométeres szakaszon 4 sávos gyorsforgalmi utat építeni, közel 60 milliárd forintért. Zalaegerszeget az M7-essel összekötő 76-os út, 50-55 kilométeres fejlesztést jelentene, amit ugyancsak megígért a kormányfő. Egerig szintén autóutat építene a kormány. A hevesi megyeszékhelyt az M3-as autópályával összekötő 25-ös utat naponta 6740 egységjármű használja. A 25 kilométeres autópályaszakasz építése a becslések szerint 30 milliárd forintba kerülne. Igencsak aktívak a magyar tolvajok Ausztriában a friss adatok szerint az osztrák belügyminisztérium egy részletes adatsora elárulja, hogy a betöréses lopásokat tekintve melyek a legproblémásabb bécsi kerületek, illetve osztrák tartományok és azt is, milyen állampolgárságú betörőket fognak el a rendőrök. A 2014-ben elkövetett 11 ezer 926 betöréses lopás közül a 7 ezer 171-et követtek el külföldiek. Az Index arról ír, hogy a lista élén a helyi betörők állnak, 4755 esetet osztrák állampolgár követ él. Őket követik a román és a szerb elkövetők, a negyedik helyen pedig a magyar bűnözők állnak. Tavaly 578 ilyen bűn- cselekményben volt magyar az elkövető Ausztriában. ■ Közösen döntenek majd a gyakorlóiskolákról nem született döntés, és nem is fog a gyakorlóiskolák átvételéről az egyetemek és az iskolák véleményének figyelembe vétele nélkül - mondta Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton az Ml aktuális csatornán. Palkovics László elmondta, a felsőoktatásért felelős állam- titkárság áttekintette az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák működését. A vizsgálatok során elsősorban azt nézte meg a tárca, hogy a gyakorló iskola mennyire tölti be azt a funkcióját, amelyre hivatott - vagyis, hogy megfelelő létszámú pedagógus hallgató tölti-e ott a gyakorlati idejét. Az államtitkár szerint a 70 intézményből mindössze 9 esetében tűnik úgy, hogy nincs elegendő pedagógus hallgatója az iskolának, tehát a felsőoktatási intézménynek nincs feltétlenül szüksége arra a gyakorlóiskolájára. Ezért kérte azt az államtitkárság az érintett felsőoktatási intézményektől, hogy május 8-áig vizsgálják meg, valóban szükségük van-e az adott gyakorlóiskolára. Amint ezek a vizsgálatok lezajlanak, a tárca, az egyetemek • és az érintett gyakorlóhelyek közösen hoznak majd döntést arról, hogy ki legyen az adott gyakorló- iskola fenntartója. ■ Húszezer kilométeren rossz az út Lángolt a repülőgép. Kigyulladt hajtóművel landolt egy utasszállító az isztambuli reptéren. A Milánóból Isztambulba tartó repülő jobb hajtóműve gyulladt ki. Az Airbus A320-as típusú gép megcsúszott a földet érés után, és leszaladt a kifutópályáról. A 97 utas végül épségben hagyta el a gépet a vészcsúszdákon. A háziorvosoknak udvarolnak új rendelet Két hét alatt diagnosztikai központba kell jutni Napokon belül társadalmi egyeztetés kezdődik az alapellátási törvényről. A tervek szerint a háziorvosok mentesülnének az iparűzési adótól, a fogászati ellátásban pedig országos szűrőprogramot vezetnének be. Hamarosan lezárul a közigazgatási egyeztetés az új alapellátási törvényről, utána pedig civil fórumok elé viszik a tervezetet - mondta el egy zalakarosi konferencián Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. A tervezet egyik kiemelt pontja, hogy a háziorvosoknak nem kellene iparűzési adót fizetniük, ha pedig egyéb szakképzettséggel is rendelkeznek, az egészség- biztosító finanszírozási szerződést kell kössön velük. Az ilyen háziorvosok ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint egy szakellátó - mondta az egészség- ügyi államtitkár Zombor Gábor arra is kitért, hogy tervezet nem változtatna a fenntartón, vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd. A háziorvosok és a praxisok viszont jogi védelmet kapnának az önkormányzatok esetleges változatási szándékaival szemben. A konferencián elhangzott, hogy a kormány a jövőben országossá tenné a fogászati szűrőprogramokat. Az államtitkár beszélt az alapellátás pénzügyi hátteréről is - szavai szerint 2018-ig évente 10 milliárd forintból tartanák fent ezt az ellátási formát. Zombor Gábor a konferencián arról is beszámolt, hogy egy tervezett rendeletmódosítás szerint a daganatgyanús betegnek 14 napon belül időpontot kell kapnia diagnosztikai vizsgálatokra. Az időpontot a háziorvos asszisztense kémé számára a területi egészségügyi szolgáltatótól. Az államtitkár szerint „történelmi lépés lenne” rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy akinek erre nagy szüksége van, annak európai szintű betegellátást nyújtson hosszas várakozási idő helyett. ■ * « i 1 « * í
