Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-22 / 94. szám
4 KÖRKÉP 2015. ÁPRILIS 22., SZERDA MtgmsxU m Jaszenovicsék jubilálnak fazekasok Nekik is meg kell felelniük a változások hozta igényeknek Steig Ágnes és Jaszenovics Géza Szekszárdról költöztek Alsónyékre, ahol megtalálják a számításukat Tíz helyszínen dacoltak a széllel és a hideggel bikács Másodszor rendezték meg önkormányzati és civil összefogással a Mozdulj Bikács! programot a Föld napjához kötődően. Ezúttal is sokan jelentek meg, hogy dacolva a széllel és a hideggel parkosítsanak és szemetet szedjenek a Bikácsi Nó'egylet, a T.D.M. szervezet és az önkormányzat felhívására. Tíz helyszínen folyt a munka, aminek eredményeként megszépült Bikács és Kistápé is. Az aktív lukácsiak nemcsak szemetet szedtek, hanem festettek, fákat tányéroztak, bozótot irtottak, játszóteret rendeztek. Az önkormányzat meghirdette a „Tiszta, virágos porta” akciót is. A fáradságos munka jutalmaként délben finom babgulyás várta a résztvevőket, akik rövid pihenés után a Nőegylet által szervezett vetélkedőn mérhették össze ügyességüket. A Nőegylet az első, a gyerekek a második, míg az önkormányzat csapata a harmadik helyen végzett. ■ V. T. Horváth Nándor rozéja kapta a legjobb értékelést pálfa Tizennégy arany, ugyanennyi ezüst és bronzminősítést ítélt oda a zsűri az idei bor- verSfenyen. Nem mérték patikamérlegen, az azonos szám a véletlen műve volt. Az viszont bizonyosan nem, hogy Horváth Nándor pincéjéből került ki a legmagasabb pontszámú bor, egy cabernet sauvignon rozé. Az ötfős bírálóbizottságot Módos Ernő vezette, aki örömmel konstatálta, hogy rekordszámú tétel került a zsűri elé. A 26. borversenyre 53 mintát neveztek a szervező Pálfai Öreghegyi Borbarátok Klub tagjai, valamint a pálfai szőlőterülettel rendelkező gazdák - mondta el ifj. Patkós Attila kulturális szervező. Arról is beszámolt, hogy zömében újborok kerültek az ítészek elé, fehérek, vörösek szép számmal, s néhány rozé. Az eredményhirdetést idén először az egyesület rendezvényén, a Pálfai Pinceszeren tartják május 23-án. ■ V. T. A Steig fazekasdinasztia nevét majdnem mindenki ismeri Szekszárdon. Jaszenovics Géza úgy nősült be e családba, s feleségével együtt folytatói a több évszázados hagyománynak. Gyuricza Mihály Jaszenovics Géza olyan fazekas családba nősült, amely a hagyomány szerint Hollandiából érkezett Magyarországra 1768-ban. A Steig famíliáróJ van szó, ők honosították meg a habán kerámiát itt. Steig István neve közismert nem csak a szakmában, sokkal szélesebb körben is. A népművészet mesterének haláláig a szekszárdi Munkácsy utcában volt a műhelye. Jaszenovics Géza oda nősült, s feleségével, Steig Ágnessel később onnan költöztek a kis sárközi faluba, Alsónyékre. - Kellett a férfi a lányos családba - mondja a mester - mert akkor még lábbal forgatták a fazekas korongot, s azt tartották, hogy ez a tevékenység nem tesz jót a lányok lábának. Ágnes asszony csak mosolyog a magyarázaton, miközben kiveszi a sütőből, s az asztalra teszi a finom kifliket. Napra pontosan ötven éve házasodtak ösz- sze, mindketten a Népi iparművész cím tulajdonosai, s azt is ünnepelhetik, hogy Jaszenovics Géza fél évszázada fazekas. - Apósoméknál olyan csodálatos fazekasokkal voltam körülvéve, akiktől nem volt kunszt megtanulni a szakmát - mondja, miközben az 1982-ben elhunyt Steig István portréjára néz, amely ott van a falon, tányérokkal, bo- kályokkal körülvéve. Jaszenovics Géza nem örömmel mondja, hogy a családban, bár vannak gyerekeik, unokájuk, a dolgok jelenlegi állása szerint senki nem folytatja a mesterséget. Próbálkoztak, fiuk is, lányuk is, aztán mégis más hivatást választottak. Felvetésünket, azt, hogy talán azért alakultak így a dolgok, mert a gyerekek nem látnak perspektívát a fazekasságban, a mester kapásból cáfolja. Azt mondja, ha valaki lépést tud tartani a korral, időről időre kitalál valami újat, mint ők a feleségével, akkor fazekasként is megtalálja a számítását. Ők például elkezdték készíteni a sütő-főző edényeket, amelyeknek nagy a keletjük, s külföldről - Angliából, Szerbiából, Horvátországból is - érdeklődnek irántuk. A tazsint főként az arabok, indiaiak használják, s a mester szerint csodálatos ízeket lehet belőle kihozni, legyen szó húsról, zöldségről, vagy gyümölcsről. Szóba kerül a sárközi fazekasság és a habánok módszerei, Viszik a falu jó hírét a kérdésre, hogyan érzik magukat Alsónyéken, azt mondják: megvannak, békességben. Azért előkerül egy régi történet, amikor a falunapra ők is kipakolták a portékáikat, s megkérdezte tőlük egy helybeli néni, honnan jöttek? Igencsak csodálkozott, amikor kiderült, hogy a szomszéd utcából. Nekik köszönhetően viszont szinte a világ minden táján ismerik Alsónyék nevét, mert minden egyes munkájukba beleírják azt is, hogy ki, és azt is, hogy hol készítette. a különböző alapanyagok. Megtudjuk, hogy 22 éve vannak Alsónyéken, s nem bánták meg a költözést, mert így sokkal közelebb van Baja, a Duna túlsó partja, ahol van piaca a termékeiknek.- Meg lehet élni a fazekasságból? - tesszük fel a kérdést. Határozott igen a válasz, de azzal a kiegészítéssel, hogy nagyon Változnak az igények jaszenovics Gézának a munka az élete. Mint mondja, reggel korán már ott van a műhelyben, ahol a legalább másfélszázéves, régi korong is található, meg a modern, árammal működő is. Szabadkozik a rendetlenség miatt, miközben körülnézünk, pedig nincs rá oka. Működnek az elektromos kemencék, készülnek a divatos, halászléhez való készletek, mega többi edény. A választékon időnként változtatnak, mert a vásárlók igényei is változnak. keményen meg kell dolgozni a megélhetésért. Sokan abba is hagyták a mesterséget, mert nem tudtak váltani, megújulni, megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak, divatoknak. Megtudjuk - nem okoz meglepetést -, általában a hölgyek határozzák meg, hogy mi a divat. Most ismét fordulni látszik a trend, például egy ideje a köcsögöt nem lekvár, zsír és más tárolására használták, most viszont ismét egyre gyakrabban igen. Néhány éve a fazekasokat is utolérte a távol-keleti döm- ping, sőt közelebbről is erőteljesen jelentkezik a konkurencia. Ezekkel bizony fel kell venni a versenyt a minőség, az ár és az előállítási költség terén is. Nagyon fontos a jó minőségű alapanyag. Amíg Szekszárdon volt a műhely, Jaszenovics Géza maga bányászta az agyagot, maga dolgozta fel. Ez már a múlté, most az ország különböző helységeiből, olykor külföldről veszik az alapanyagot, például a mázt is. Azt szeretnék, hogy folytatódjék az aldozatsegitő mintaprogram szekszárd A vagyonvédelemről és áldozatsegítésről tárgyalt a nemrégiben újjáalakult Tolna Megyei Bűnmegelőzési Tanács hétfőn, soros ülésén a vár- megyeháza dísztermében. A rendezvényen részt vett dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott, dr. Soczó László dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány és a megye több településének polgármestere. Az ülést Fehérvári Tamás, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. A megyei főkapitányság bűn- megelőzési alosztályának előadói, Orsós Zoltán és Huszti Gábor mutatták be a várvédő projektet. Az interaktív lakossági program célja, hogy az emberek részesei lehessenek saját biztonságuk javításának. A visszaérkező információk a nyomozásában is segítik a rendőrséget. Az előkészítés folyamán a rendőrök szakemberektől kértek tájékoztatást, és egy hasonló angol program tapasztalatait is hasznosították. Szól a prog■ Jelenleg öt áldozatsegítő dolgozik négy kaptánysá- gon önkormányzati támogatással ram azoknak is, akik még nem voltak áldozatok. Számukra készítenek például egy leltár mintát, ahova beírhatják értékesebb tárgyaik sorozatszámát, vagy jellegzetességeit. Készül arra is minta, hogyan mérhetik fel saját lakásuk biztonságát, illetve mit kell tenniük annak érdekében, hogy még védettebb legyen a betörések ellen. Dr. Bíró Gyula a megyei kormányhivatal igazságügyi osztályának vezetője a Tolna Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen végrehajtott megyei bűnmegelőzési és áldozatsegítő mintaprogramról tartott előadást. A nagy sikerű program keretében mind az öt járási rendőrkapitányságon dolgozott két áldozatsegítő, egyikük roma származású. Kérdésünkre Illés László, a projekt volt szakmai vezetője elmondta, jelenleg öten dolgoznak négy kaptány- ságon önkormányzati támogatással. Keresik annak a módját, hogy folytatódhasson a sikeres program, az áldozatok javára. Ä polgármesterek partnernek mutatkoznak. ■ 1.1. Jó ütemben halad az öt ország öt iskolájának együttműködése erasmus projekt A harmadik találkozón és megbeszélésen a török partneriskola volt a vendéglátó SZEKSZÁRD-GAZIPASA A török- országi Gazipasába utaztak a szekszárdi I. Béla Gimnázium tanárai: Farkas Szabolcs informatika-, Király Attila magyar- és Halász Gábor angol szakos tanár, projektvezető. Az utazás apropóját az Olvass hangosan - emelkedj fel Európa elnevezésű nemzetközi Erasmus* projekt szolgáltatta. Mint megírtuk, a projektben Törökország irányításával Németország, Lengyelország, Olaszország és Magyarország egy-egy partneriskolája vesz részt. Az első találkozót tavaly decemberben Münchenben, a másodikat februárban Riminiben tartották, most pedig a török iskola volt a vendéglátó. Az angol nyelvű projekt célja, hogy a tanulókkal megszerettessék az olvasást, külön hangsúlyt fektetve a hangos olvasásra és szövegértésre. A résztvevő iskolák küldöttsége barátságos és szívélyes fogadtatásban részesült az Eras- mus+ projektben résztvevő Ga- zipasa Merkez Anadolu Lisesi (Gazipasai Anatóliai Középiskola) iskolában. Ez a figyelmesség és meleg hangulatú vendégszeretet az egész találkozó alatt érzékelhető volt. A küldöttségnek az iskola diákjai adtak igen tartalmas és színvonalas műsort, majd a tanárok projektmegbeszélése következett, amelyben Az I. bélás szekszárdi küldöttség az aspendosl amfiteátrumban a soron következő feladatokat vették át és dolgozták ki. Többek között a Rómeó és Júlia közös angol nyelvű előadásáról volt szó, amelyből az I. Béla csapata a IV. felvonást kapta. A munka mellett volt idő a város megismerésére és kirándulásra, és bepillanthattak az iskolában folyó munkába. Azt tapasztalták, hogy az ottani diákok igen tisztelettudóak tanáraikkal szemben, ugyanakkor tudnak nagyon közvetlenek és barátságosak is lenni a kellő tiszteletet megtartva. Halász Gábor elmondta, a török rendkívül vendégszerető, nyitott nép, a külföldi vendégeket különösen szeretettel üdvözlik. ■ V. M. Jól tudják az angolt A gazipasai Anatóliai Középiskolát 1956-ban alapították, és 2013 óta a felvételiző diákokat vizsgák alapján válogatják ki. A hatszázötven diáknak otthont adó és negyven fős tanári karral rendelkező iskola előszeretettel támogatja a színjátszás, szavaló és zenei tehetségeket. Az Erasmus+ programtól az iskola a diákjaik további fejlődését remélik a tanulmányi és társas kapcsolatok terén. A vendégek a látogatás során megtekintették a török diákok angol nyelvű kosztüm nélküli Rómeó és Júlia próbáját, és részt vettek egy angolórán is. «
