Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-15 / 88. szám
2 JEGYZET Megvan magunkról a véleményünk AKARATLANUL VÁLTAM tanújává egy beszélgetésnek. A két fiatal közül az egyik külföldön dolgozik egy szállodában, és ő volt az, aki nem titkolta lesújtó véleményét rólunk, magyarokról. Mint mondta, reggel nyolc és délelőtt tíz között lehet reggelizni, viszont időnként akadnak renitensek: szinte kivétel nélkül honfitársaink. Azt is csak a magyarok gondolják, hogy zárórán túl a kedvükért kell nyitva tartania az étteremnek, és a fiatalember szerint az is jellemző, hogy ugyancsak egyszer lépett meg fizetés nélkül egy csapat, de persze, naná, hogy magyarokból állt. Amúgy részben azért ment külföldre dolgozni, mert itthon a munkaadója nem fizette ki. Kiderült, beszélgetőtársa sem zárkózna el egy esetleges német- országi vagy ausztriai vagy angliai munkától, a helyzet ugyanis itthon nem éppen rózsás. Mivel a szolgáltató szektorban dolgozik, nemcsak a fizetőképes vendégek száma, de ezzel együtt a bevétel kevesebb, mint mondjuk egy nyugati fodrászatban. És tényleg, kevesebbet keres a fodrász, az orvos, a tanár, az eladó és a takarító is, mint Németországban vagy Ausztriában vagy Angliában. de tegyük hozzá, hogy többet, mint például Bulgáriában. És ha azt mondják, ez kevés a boldogsághoz, készséggel elismerem. De hogy jobb legyen a kedvünk, nem árt tudni azt sem, hogy nem a magyarok a turisták között legsuttyóbbak. Egy légitársaság nemes egyszerűséggel kitiltotta a piát a Prets- wick-Ibiza útvonalon közlekedő gépeiről. A skót bulizok ugyanis elviselhetetlenné tették az utazást nemcsak a személyzet tagjainak, de néhány józan utastársuknak is. Ilyen jellegű intézkedésre pedig ugye magyarok miatt még nem volt szükség. KÖRKÉP 2015. ÁPRILIS 15., SZERDA A megyében 37 talajgenerátor működik, az egyik Szekszárdon. Az üzemeltető SMS-ben kap üzenetet, mikor kell bekapcsolnia, ez akár éjszaka is lehet Jeget aprít, területet véd nefela Az országban egyre többen csatlakoznának a rendszerhez Hamarosan a 25. védekezési szezonját kezdi meg a Nefela Jégeső-elhárítási Egyesülés. Hivatalosan május 1. és szeptember 30. között védik a régió három megyéjét a jégesőtől, de már április elejétől küldik e-mailben a meteorológiai előrejelzéseket a tagjaiknak. Mauthner Ilona Az ország egyetlen jégeső-elhárítási rendszere a Nefela, amely a dél-dunántúli megyéket védi. A 24. szezon végén megállapítható, a biztosítótársaságok és a szomszédos megyék adatai alapján, hogy 70 százalékkal sikerült csökkenteni a jégkárokat, mondta Huszár István igazgató, aki hozzátette, a becslések alapján a mezőgazdasági kultúrákban 4 milliárd forint kármegtakarítást lehetett elérni, és körülbelül hasonló nagyságrendűt a lakossági károknál is. Ennek ellenére még viszonylag mindig kevés termelő csatlakozott a rendszerhez, hiszen a három megyében összesen 900 tag és 900 támogató van. Igaz a tagok között egynek számít a Boly Zrt. és egynek a egy kistermelő is.- Az elmúlt hónapokban tízezer termelőt szólítottunk meg levélben, előadások, rendezvények során, hogy érdemes lenne csatlakozni, hiszen a tagdíj 300 forint/év/hektár - mondta Huszár István. Sokan úgy gondolják, elég ha fizeti a díjat a szomszéd, így őt is védi a „háló”. Sajnos nem így van, több pénzből még több generátort tudnánk kihelyezni. A múlt évSegít az agrártárca is tavaly 53 termelő csatlakozott a fenntartók közé, és további 300 támogató járult hozzá a rendszer működtetéséhez. Ezzel a Nefela taglétszáma 900fölé emelkedett és további 900 szervezet, egyén, járult hozzá a rendszer fenntartásához. Az aktív védekezést segíti ben az évi 50-60 helyett 82 beavatkozást kellett végrehajtani. A generátor üzemidő is lényegesen meghaladta az 5 éves átlagot, 73 órával többet működtek, ami 12 millió forintos plusz költséget jelentett az egyesülés- | nek. az agrártárca is, mellyel az egyesülés éves költségeinek körülbelül a 40 százalékát biztosítja. Az uniós országokban a jégeső-elhárítás kiválóan működik, Francia- országban egy hazánknyi területet védenek Ausztriában 3 rendszerműködik. Újabb két megye is kiépítené a védőhálót SMS-ben érkezik az üzenet, akár éjszaka is tájékoztatókat És ismertető anyagokat kért az agrártárca a Nefelától az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítás létrehozásának feltételeiről. Az ország több megyéjében a gazdálkodók szorgalmazzák, náluk is védje hasonló rendszerű területeiket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamra is zászlajára tűzte, hogy segíti a jégeső-elhárítási rendszer minél szélesebb elterjesztését. Két megyében - Szabolcs-Szatmár Bereg és Heves - még idén eldöntik, hol helyezik el a generátorokat. A Nefela szakemberei segítik az előkészületeket, a technológiát és a szakmai tapasztalatokat átadják, a kezdeti nehézségeknél segítik a két megye gazdálkodóit. Huszár István elmondta, minél többen részei a jégeső-elhárítási rendszernek, annál erősebb a hálózat. Szeretnék elérni, hogy a kárenyhítési alapba, a gazdálkodók által kötelezően befizetett hektáronkénti ezer forintból legalább 300 forint menjen a jégeső-elhárítási alapba. így még biztonságosabban működhetne a rendszer. A mezőgazdasági termelőknek az elemi károk közül az aszály után a jégverés jelenti a legtöbb problémát. A legkritikusabb hónapok a július és az augusztus, de volt már példa arra, hogy májusban verte el a jég a határt. A Nefela egyesülés a három megyében összesen 141 helyre helyezett ki idén generátorokat, ebből 37 helyen Tolna megyében. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak, amikor megjelennek a viharfelhők. Ennek segítségével a jégszemek nagyságát csökkenteni tudják. Volt olyan nap, amikor tíz órát is párologtattak Egy óra párologtatási költsége 150 ezer forint. A generátort üzemeltető mobiltelefonon tartja a kapcsolatot a Nefela központjával, a Hármas-hegyi intézetmunkatársaival. A meteorológusok a radaron követik a felhők mozgását, igya beavatkozása vihar előtt 5-6, vagy ha gyorsan közeledik, csupán 1-2 órával kezdődik Sms-en érkezik az üzenet, hogy a talajgenerátort azonnal be kell kapcsolni. Egyedülálló kutatás négy Tolna megyei kistelepülessel tolna megye A Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodája egy egyedülálló kutatást szervezett. Célja a faluközösségekben rejlő lehetőségek feltárása volt, illetve tervek, stratégiák kialakítása a jövőre nézve. A kutatásban megyénk négy kistelepülése vett részt: Nagyszékely, Kisszékely, Mucsi és Grábóc - tájékoztatta lapunkat Takács László, utóbbi község polgármestere. Kifejtette, a kutatás módszere a családháló-készítés, amely a családok közötti vonzódás, kötődés, és főleg az együttműködési készség feltárására irányul. A felmérésben a település legalább kétgenerációs családjai, esetleg csonkacsaládjai vehettek részt. A projekt egy kérdőívvel indult januárban, a válaszok alapján lehetett megrajzolni a családhálót, és annak alapján együttműködési javaslatokat tenni. Az intézet munkatársai felvázolták azt a kéttucatnyi közös■ A helyi közösségek aktivitásának növekedése sokat lendíthet a települések mindennapjain ségfejlesztési formát, amelyek egy része már nem volt ismeretlen Grábócon, de számos olyan is van, amelynek alkalmazásával erősíthető a helyi közösség. Minden falu számára egyedi javaslatok is születtek. Grábóc sajátos lehetőségei főleg földrajzi helyében, természeti környezetében, illetve külföldi kapcsolatok teremtésében rejlenek. A falu esélyeit nagyban növeli, hogy a szerb ortodox műemlékegyüttes országos jelentőségű, és a történelem hozzá kötődő eseményei jó hagyományok későbbi megteremtésére, illetve a még élők felerősítésére is kínálják a lehetőséget. A helyi közösségek aktivitásának növekedése sok apró települést kisegíthet vélt reménytelenségéből. - A kutatásba bevont települések vezetői, lakói hasznos információt kaptak arról, hogy a településen kikkel és milyen módon tudnak hasznos közösségépítést végezni, fejlesztő együttműködést megvalósítani - vélekedett Grábóc polgármestere. ■ V. B. Versszeretők találkoztak költészet Akadémikusok és diákok is szavaltak Fejlesztési lehetőségek konferencia Hasznos, gyakorlati információkat ismertettek szekszárd Idén is megrendezte a költészet napja alkalmából Kedvenc verseink című programját a PTE Illyés Gyula Kar. Az eseményt a hagyományok szerint Dr. Horváth Béla egyetemi tanár nyitotta, majd Ká- nyádi Sándor egyik versét hallgatták tőle az érdeklődők. Az IGYK hallgatói és oktatói mellett, versmondóként és közönségként szekszárdi közéleti személyiségek, költők, általános- és középiskolások, nyugdíjasokat, a város és a térség településeinek versszeretői is hagyományosan részt vesznek a programban. Az idén a meghívást elfogadta többek között Fehérvári Tamás, a megyei közDr. Horváth Béla is szavalt gyűlés elnöke, dr. Ugodi Andrea, a kormányhivatal Szekszárd Járási Hivatalának vezetője, Csillagné Szánthó Polixéna, az önkormányzat humán bizottságának elnöke, dr. Bor- hidi Attila prof. emeritus, akadémikus, PTE TTK, Odor János a megyei múzeum igazgatója, Pócs Margit a szekszárdi polgármesteri hivatal civil kapcsolati referense, Kis Pál István költő és tanítványai, a Vers Testközelben Műhely tagjai, Gacsályi József költő, az Illyés Gyula Gyakorlóiskola, a Garay János Általános Iskola, a Bonyhádi Gimnázium diákjai, szekszárdi, paksi, gerjeni versszerető emberek. ■ 1.1. Településvezetők, szakemberek, jogászok jöttek el a megye minden részéből, hogy részt vegyenek a Tolna Megyei Önkormányzat területfejlesztési konferenciáján, amelyet tegnap tartottak Szekszárdon. A szervezők célja az volt, hogy megosszák a jelenlévőkkel a 2014-20-as uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó legfontosabb információkat. Fehérvári Tamás, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, már eddig is sok projekt érkezett, mintegy 2-6 szoros a túljelentkezés, tehát tudnak miből válogatni a döntést hozók. A pályázatok elkészítésében a megyei önkormányzat partner szeretne lenni, s erre felkészültek. Dr. Gábor Ferenc, a megyei önkormányzati hivatal új főjegyzője hozzátette: nagy lehetőségek előtt áll a megye, soha ekkora forrásra nem lehetett pályázni, mint most. Felhívta a figyelmet, hogy az lenne kívánatos, ha a pályázók nem egymás ellen, hanem egymást támogatva vennének részt a folyamatban. A konferencia első előadója, Bán Róbert területfejlesztési referens a 2012 és 2015 között zajlott tervezési feladatokról számolt be. Rácz Petra területfejlesztési referens Tolna megye integrált területi programját ismertette, amely teljesen új útmutatók alapján készült. Nasz- vadi Balázs területfejlesztési osztályvezető sok gyakorlati ismeretet osztott meg a konferencia résztvevőivel, amikor a terület- és településfejlesztési operatív program forrásainak megnyitásáról, lehívásáról és felhasználásáról beszélt. Elmondta, mindenkinek készülnie kell a júniusi kezdésre, amikor majd tizenkilenc pályázati felhívás jelenik meg, s amelyek alapján a legjobbak kaphatnak támogatást. Gyakorlati tanácsok kíséretében részletesen bemutatta az új pályázatkezelő rendszert is. Horváthné Gál Erika, Németkér polgármestere hozzászólásában elmondta, szerinte a rendszerből hiányzik a korlátozott lehetőségekkel bíró kistelepülések kellő támogatása. ■ Gy. M. >
