Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-14 / 87. szám

2 KÖRKÉP 2015. ÁPRILIS 14., KEDD Utolérjük Kubát? a magam fajta javakorabe­liek még emlékeznek azok­ra a sóvár pillantásokra, amelyek 1990 előtt a hoz­zánk érkező nyugati autó­kat kísérték. „Öcsém, ha nekem ilyen kocsim lehet­ne!” Aztán eljött a rend­szerváltás, az akkori Daciá­mat én is gyorsan lecserél­tem egy FIAT-ra. Gyorsan tettünk is egy kirándulást Krasznahorkára. A szlová­kiai magyar vámos - ak­kor még nem lehetett csak úgy szabadon jönni-men- ni - töviről hegyire átnéz­te a kocsit, pedig rajtunk kívül nem volt benne sem­mi. A végén aztán kiderült, nem a csempészáru érde­kelte, csak nagyon tetszett neki az akkor mindenkép­pen újdonságnak számító kis járgány. Azóta már ők is azt vesznek, amit akar­nak (ráadásul ott euróért), meg mi is. Már ha van elég pénzünk. Mert azért vall­juk be, nálunk a kapitaliz­mus sem hozta el a kána- ánt, sokan használt jármű­vet kénytelenek vásárolni. Hallottam már azt is, hogy a használt jobban megéri, mert az új már abban pil­lanatban hatalmasat veszít az értékéből, amikor kigör­dül a szalon kapuján. tele vagyunk „nyugati” au­tóval, sajnos azonban ez nem azt jelenti, hogy a ma­gyar polgár megveszi a va- diúj kocsit, hanem azt, hogy a többség uraságoktól levetett holmit vásárol. Ta­valy is emelkedett az autók átlag életkora, most már eléri a 13 és fél évet. Per­sze régi autó is lehet szép és a célnak megfelelő, de a fenntartása, karbantar­tása, használata általában többe kerül mint az újé. Ki­derül, itt is az olcsóbb a drágább. azért remélem, nem já­runk úgy, mint Kuba, ahol még sokan a forradalom előtti időkből rájuk maradt több mint félévszázados cirkálókkal cirkálnak. PROMÓCIÓ f t S I ü I A megvalositas időszaka jön szakértelem Dr. Gábor Ferenc a megyei önkormányzati hivatal élén Dr. Gábor Ferenc kisebb település és város jegyzője is volt Dr. Gábor Ferenc látja el a megye főjegyzői feladatait április elsejétől. Eddigi szak­mai pályafutásáról és az új kihívásokról kérdeztük. Hanoi Erzsébet- Szakmai pályafutása során je­lentős, új állomáshoz érkezett. Hol és milyen tapasztalatokat szerzett, amelyek segíthetik me­gyei főjegyzőként?- A diploma megszerzését követően az államigazgatás­nak egy másik területén kezd­tem dolgozni, de most már több mint 15 éve vagyok a közigaz­gatásban, közel tíz éve vezető­ként. Ami segít a megyei főjegy­zői munkámban, az az, hogy nagyrészt jegyzőként dolgoz­tam. Először egy kisebb telepü­lésen, Hőgyészen, majd egy na­gyobb településen, Dombóvá­ron, ahol az önkormányzati fel­adatok minden területét megis­merhettem. Emellett a városfej­lesztéssel is foglalkozni kellett, és az Európai Uniós fejleszté­sekkel is kapcsolatba kerültem. Ebben az időszakban volt Dom­bóvárnak az egyik legnagyobb fejlesztési hulláma, amikor több milliárd forintos fejlesztéseket kellett koordinálni. A projektek előkészítésében még nem, de a végrehajtásánál már ott voltam. Másrészt a választások terén is tapasztalatot szereztem, hiszen jegyzőként a helyi választási iroda vezetője voltam. Ez azért fontos, mert a területi válasz­tási iroda vezetője a főjegyző. Ami még segítheti munkámat, az az, hogy 2013. január 1-jétől a Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári járási Hivatalának hivatalvezető-helyetteseként, majd megbízott hivatalvezetője- ként dolgoztam. Ezáltal közpon­ti közigazgatási ismeretekkel is rendelkezem.- Tolna megye az ország egyik legkisebb, de ezzel együtt legiz­galmasabb feladatot jelentő me­gyéje. Milyen megyét szeretne, s az hogyan tud hozzájárulni a tér­ség vonzerejének növekedésé­hez?- Tolna megyében születtem, itt élnek a felmenőim, ezért Tol­na megye számomra nemcsak egy feladatot jelent, hanem szívügyemnek tekintem a sor­sát. Tény, hogy az egyik legki­sebb megye alacsony lakosság­számmal, elaprózódott telepü­lésszerkezettel. Célként azt fo­galmaztam meg, amit az elő­deim is, vagyis hogy egy élhető megyét szeretnék. Kiemelt cél­terület a fiatalok elvándorlásá­nak csökkentése és a lakosság­szám csökkenésének megállí­tása. Ehhez az kell, hogy erős gazdasági szereplők legyenek a megyében, akik a fiatalokat a megyei főjegyzői munkáról, célokról dr. Gábor Ferenc így beszélt: azt gondolom, hogy a megyei főjegyzői munka há­rom pilléren nyugszik. Az egyik az önkormányzati igaz­gatással kapcsolatos feladat­kör. Ez alatt elsődlegesen a helyben tudják tartani megfe­lelő munkahelyekkel és ver­senyképes fizetéssel. Ennek az eszközei részben rendelkezésre állnak, ugyanakkor a megyei önkormányzat számít a partne­rekre a megvalósítás során.- A megyei önkormányzatok a tervek szerint az adott térség fej­lesztésének „motorjai” lehetnek. Mit kell és mit lehet másként csi­nálni, mint korábban? közgyűlési feladatokat értem. Itt az alapvető cél, hogy a tör­vényességet folyamatosan biz­tosítani kell. Másik pillér a te­rületi választásokkal kapcso­latosfeladatkör, mely során fontos cél a szakszerű, jogsze­rű és pártatlan választás lebo­- A megyei önkormányzatok klasszikus intézmény-fenntar­tási feladatai megszűntek, és egy teljesen más szerepet rótt rájuk a jogalkotó. Ez elsődlege­sen a területfejlesztés, a vidék- fejlesztés, a gazdaság ösztönzé­se. Az előző időszak a tervezé­si időszak volt. Elkészült a me­gyei területfejlesztési koncep­ció, amely összegzi a fejleszté­si ötleteket, majd ezek alapján elkészült a területfejlesztési program, amely egyensúlyt te­remt a források és az elképzelé­sek között, és felállítja azokat a prioritásokat, amelyek mentén a megye a területfejlesztési for­rásokat a jövőben fel tudja hasz­nálni. Ebben a ciklusban a ter­veket apró pénzre kell váltani, meg kell valósítani. De egy öt­letet nem egy-egy forrásból, ha­nem több csatornán keresztül tud megvalósítani a projektgaz­da. Minden ágazatból a megfe­lelő forrásra kell pályázni. A megyei önkormányzat feladata, hogy a 27 milliárd forintot meg­haladó megyei forrásokat teljes egészében felhasználjuk, és azon túl a vidékfejlesztés ötmil- liárd forintját és más-más ága­zati forrásokból is minél többet a megyébe hozzunk.- Megváltozott a megyei hivata­lok feladatrendszere. Milyen új tudásra, tapasztalatra van szük­ség a versenyképes menedzselés érdekében?- Az új feladatok egészen új gondolkodást is kívánnak meg az önkormányzattól és a hiva­taltól is. Olyan kompetenciák­kal rendelkező szakemberekre van szükség, akik érzékenyen tudnak reagálni a változások­ra. Azt gondolom, hogy a végre­hajtási időszakban adódhatnak olyan kihívások, előre nem lát­ható események, amelyekre a tervezésnél nem lehetett számí­tani. Ezeket gyorsan fel kell is­merni és meg kell majd oldani. nyolítása. A harmadik pillér a megyei önkormányzatok új fel­adatrendszerével, a területfej­lesztéssel függ össze. Cél, hogy az elkövetkezendő időszakban minél gyorsabban, minél több forrást a lehető leghatékonyab­ban tudjunk lehívni. Törvényesség, szakszerűség, hatékonyság a cél a főjegyzői munka során Beavatkozó egyesületként működhetnek tovább a földváriak dunaföldvár Megfelel a szak­mai elvárásoknak, így továbbra is önálló beavatkozó egyesület­ként működhet - egyedüliként a megyében - a Dunaföldvá- ri Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A paksi katasztrófavédelmi ki- rendeltség szombaton tartotta azt az ismétlődő rendszerbe ál­lító gyakorlatot, ami továbbra is jogosulttá teszi az egyesületet az önálló tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végzésére - tudtuk meg Boros Brigitta ka­tasztrófavédelmi szóvivőtől. A gyakorlatról úgy tájékoztatott, hogy egy összetett feladat várt az önkéntes tűzoltókra. Két sze­mélyautó ütközött, az egyik rá­adásul kigyulladt és az autó ve­zetője is a roncsok közé szorult. A kiérkező önkéntesek gyorsan és szakszerűen cselekedtek, a biztonsági előírások betartása mellett a beszorult sérültet fe­szítő-vágó berendezés segítsé­gével kiszabadították az össze- roncsolódott autóból, és átad­ták a mentősöknek. Ezt követő­■ A gyakorlatot megfeleltre értékelték, amiről igazo­lást is kapott az önkéntes tűzoltó egyesület en a lángokat is elfojtották. Ám ezek után újabb eset várt rájuk, egy városközponthoz közeli épületben keletkezett tüzet kel­lett felszámolniuk, és a bent re­kedt sérülteket kimenteniük. A szervezők ezúttal is igyekeztek életszerű körülményeket bizto­sítani, a kiérkező tűzoltókat sű­rű füst fogadta. Az ÖTÉ ezen a helyszínen is a szabályok szigorú betartásá­val avatkozott be. A felderítés során az áram- és gázvezetéket elzárták, az épületbe teljes vé­dőfelszerelésben, sugár fedeze­te mellett, mentőköteles bizto­sítással hatoltak be. A bent re­kedt sérült embereket mentőál­arccal vitték ki a lángoló épü­letből, majd átadták a mentő- szolgálatnak. A gépjárműfecs­kendő táplálását tűzcsapról biztosították, közreműködtek a járműforgalom irányításában. A gyakorlatot Dr. Balázs Gá­bor megyei katasztrófavédel­mi igazgató és Bán Attila tűzol­tósági főfelügyelő megfeleltre értékelte, amiről az önkéntes tűzoltó egyesületnek igazolást is adtak. ■ Vida T. Sok a külföldről behozott autó, alacsonyabbak az átlagárak használt gépjármű A Tolna megyei kereskedő cégek növekedést várnak saját piaci szegmensükben az idei évre Közel kétéves lendületes emelke­dést követően 2015 első negyed­évében megtorpant a használt­autó-index növekedési trendje: az elkelt használt személygép­kocsik összértékének változá­sát jelző mutatószám 134,4-ről 122,8 százalékra, a tavaly fél­évi szintre esett vissza. A vissza­esését két tényezőnek köszön­hetjük: egyrészt mintegy 3 szá­zalékkal csökkent az eladott au­tók mennyisége, másrészt 5,7 százalékkal lett alacsonyabb - az átlagár, ami a tavaly év eleji § szintnek felel meg. - Közel sem s olyan borús a kép - magyaráz- I ta Hopp Péter, szekszárdi Peuge- | ot P-Max Kft. használtautó érté- 1 kesítő munkatársa. - Az eladott Az eladásra kínált használt autók átlag életkora 13 év használt autók mennyisége 2014 első negyedévéhez képest több mint 8 százalékkal bővült. A piacon gazdát cserélő autók száma várhatóan az év egészé­ben is meghaladja majd a tava­lyi mértéket. Cégünknél ugyan­azon a szinten van az értékesíté­sük mint tavaly, az első negyed­évben csak minimális csökke­nést észleltünk. Az elmúlt évben - elsősor­ban az importautókra tavaly bevezetett vagyonszerzési ille­téknek köszönhetően - szinte minden járműkategóriában je­lentős áremelkedés volt jellem­ző, a növekedés átlagos mérté­ke meghaladta a 8 százalékot. Ez az emelkedés azonban csak időleges lehet, hiszen a hazai személyautó-állomány átlag- életkora folyamatosan növek­szik (tavaly átlépte a 13 évet), ami a kínálatban megjelenő au­tók átlagárát hosszú távon min­denképpen lefelé nyomja.- Valóban alacsonyabbak let­tek az átlagárak. Rengeteg a külföldről behozott autó, így egy típusból sokkal nagyobb a kínálat, mint évekkel ezelőtt - tette hozzá Hopp Péter. Szintén lefelé mozdulhatnak az árak, amennyiben az év egészére is jellemző lesz a mostani, 300 fo­rint alatti euróárfolyam, amely az olcsóbbá váló exporton ke­resztül a hazai kínálat árát is érezhetően befolyásolja. ■ B. L. Opel, Suzuki, VW száz eladott hazai használt autóból 14 az Opel, míg 10 a Su­zuki emblémáját viseli. Ezt a két márkát sorrendben a Volkswa­gen (10 százalék), a Ford (8 szá­zalék) és a Renault (7 százalék) követi. Összességében ez az öt márka biztosítja a teljes hazai használtautó-forgalom felét. Ösz- szehasonlításképpen az új autók piacának márkasorrendje a kö­vetkező volt ugyanebben az idő­szakban: Skoda (13), Opel (12), Ford (11), Volkswagen (8), Suzu­ki (7). A koncentráció mértéke ezen a piacon is teljesen hason­ló: öt márka adja a magyaror­szági piac forgalmának felét.

Next

/
Thumbnails
Contents