Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-04-12 / 13. szám
2015. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA hálapénz Törvényben szabályoznák a paraszolvenciát: ha önként és utólag fizetik, nem büntetnek érte. Évente több mint 8 milliárdunkba kerül. Ez nemcsak drága, de az egészségügyben is mindenütt kárt tesz. •• EGESZSEGTELENUL HALAS A MAGYAR Ha egészségesebbek lennének az emberek, ha lenne elég orvos, ha a gyógyítók és az egészségügyi dolgozók rendesen meg lennének fizetve, ha legálisan is fizetni lehetne az állami egészségügyben a gyorsabb ellátásért és ha nem szokta volna meg mindenki, hogy Magyarországon a korrupt megoldások hozzátartoznak az ügyintézéshez: nem lenne paraszolvencia a rendelőkben. Fábos Erika Legalizálná a hálapénzt egy törvénytervezet, amelyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki. Eszerint hogyha utólag, a szolgáltatás után ad valaki hálapénzt, az nem bűn- cselekmény. A hozzáértők szerint ezzel sok feleslegesen kellemetlen helyzet elkerülhető, mégsem visz jó irányba. A Világbank tanulmánya szerint a paraszolvencia azon országok egészségügyében vált általános gyakorlattá, ahol a lakosság egészségügyi szükségleteihez képest lényegesen alacsonyabb az egészségügyi közkiadások aránya, ahol jellemző az egészségügyi szolgáltatások magas számú igény- bevétele, ahol alacsonyak az egészségügyi bérek, ahol az így keletkezett feszültségek megoldására mind a társadalom, mind a politika hajlamos a kiskapuk elfogadására, és ebben partner az orvosi elit - foglalta össze Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója. - Önmagában tehát nem a pénzhiány vagy a bérszínvonal okozza a hálapénz ilyen mértékű elterjedését. Ezeknek a tényezőknek az együttes megléte kell hozzá.- Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg, ha minőségben vagy mennyiségben nem jut hozzá az általa szükségesnek vélt szolgáltatáshoz, azt megpróbálja saját módszerekkel elérni. A paraszolvencia tehát legtöbbször nem a hála jele, egyértelmű, hogy nem az orvos iránti sajnálatból adják, nem történelmi tradíciókon alapszik, és egyáltalán nem hun- garikumról van szó. Ezek csak leegyszerűsítik ezt az összetett problémát, ami az egészségügy egyik legkomolyabb gondja, mert egy kaotikus rendszert Orvosi kezdő és csúcsfizetések (euró) Ország Legalacsonyabb bér Legmagasabb bér Hollandia 6300 8900 Belgium 6250 16 600 Dánia 5926 7697 Franciaország 4569 7890 Olaszország 4500 10 000 Németország 3842 7468 Finnország 3495 8170 Írország 2802 6339 Szlovénia 2472 4280 Svédország 2190 7742 Egyesült Királvság 2180 9724 Ausztria 2091 6393 Málta 1555 6153 Szlovákia 1494 2631 Portugália 1390 3090 Görögország 1027 2054 Csehország 839 1369 Lengyelország 819 1200 Magyarország 475 1061 Románia 376 547 Bulgária 307 500 FORRÁS: EURÓPAI ORVOSOK SZÖVETSÉGE (FEMS) 2012 segít fenntartani és egyre inkább a káosz felé taszítja - véli Rácz Jenő. Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: - A Szinapszis Kft. segítségével végzett reprezentatív felmérésünkben egyértelműen igazolták, hogy a betegek többsége félelemből adja a hálapénzt, másik része szolgáltatást vásárol. Szerintünk a hálapénz egyértelműen korrupcióra hajlamosító jelenség, egy szoftkor- rupt rendszert tart életben az egészségügyben.- Miért nem lehet adni a rendőrnek, egy kormányhivatalnoknak vagy egy politikusnak hálapénzt? Miért nem lehetek hálás egy rendőrnek az igazoltatás után? Ugyanazon okok miatt az egészségügyből is ki kell irtani a borítékok gyakorlatát. Nagyon kevés választja el a jó, a kevésbé jó és a rossz hálapénzt. Több mint nyolcmilliárd forintunkba kerül 2014-ben a lakosság által hálapénzre fordított összeg 8,3 milliárd forintot tett ki. Ez 1998- ban 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, reálértéken 18 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb összeget, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták, utána következnek a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd, a fogorvosok 1,1 milliárd forinttal, végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök 508 millió forinttal. A KSH szerint a házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forint. A „hálapénzes szakmák” jellemzően azok, ahol a leghosz- szabbak a várólisták: a gerincsebészet és az ortopédia. A szülészet is jellemzően ezek közé tartozik, ott az orvosválasztás miatt fizet a többség.- Az orvosok elvándorlása miatt egyre több területen kell a zsebébe nyúlnia az embereknek. Ha jó szakemberhez akarnak kerülni vagy nem akarnak hónapokat várni, megvásárolják a szolgáltatásokat vagy egy magánpraxisban, vagy az állami intézményekben hálapénz formájában - mondta Bélteczki János, a Magyar Orvosszövetség elnöke. - Ráadásul ez a rendszer tartja fenn azt a gyakorlai tot is, hogy magasan képzett orvosok kénytelenek túlhajszolni magukat és rutin beavatkozásokat végezni, ahelyett, hogy ezt a fiatalokra hagynák és az ő továbbképzésüket segítenék.” Az orvos is kénytelen sokszor dubajozni A kivándorló orvosok között most Németország és Ausztria az elsőszámú célállomás, majd az Egyesült Királyság következik, de vonzó Franciaország, Olaszország, Svédország és Norvégia is. A legújabb divat pedig Dubaj és az arab országok, ahova adómentesen évi 400 ezer eurós - havonta több mint 10 millió forintos - fizetéssel és ingyen lakással csalogatják a magyar orvosokat. Ezért jó diplomát, legalább három év szakmai gyakorlatot és középfokú angoltudást várnak. Európában gyakorlatilag alig van olyan ország, ahol nem keresnek többet a doktorok és az egészségügyi dolgozók. A legjobban Belgiumban fizetnek, ott a pályakezdők is hatszor annyi fizetést kapnak, mint hazánkban a szakorvosok, több mint kétmillió forintot, a nagy tapasztalattal rendelkező szakorvosok pedig több mint 5 millió forintot keresnek havonta. Olaszországban és az Egyesült Királyságban több mint 3 millió forint körül mozognak a legjobb orvosi jövedelmek. De a néhány éves tapasztalattal rendelkező orvosok a németeknél, az osztrákoknál és a svédeknél is tervezhetnek kétmillió forint körüli havi összegekkel. Bélteczki János azt mondta: Szlovákiában éppen nemrég rendezték a béreket, úgyhogy ott is másfélszer annyi lett a szakorvosok átlagfizetése, mint nálunk. Nálunk jelenleg az ösztöndíjjal és ügyeletekkel együtt 260-300 ezer forintot keres egy kezdő orvos, de egy tapasztalt szakorvos is, hiszen neki nem jár ösztöndíj. A szakdolgozók feleennyiért dolgozik, külföldön négy-ötszörös fizetést kaphatnak, az orvosok pedig a tízszeresét, mint itthon.- A szlovákok komolyan vették az agyelszívásról szóló adatokat - mondta Bélteczki János. - Ott szabályos botrány volt a sajtóban abból, hogy az elmúlt öt évben 507 orvos hagyta el az országot. Nálunk ugyaneny- nyi idő alatt több mint ötezer orvos ment külföldre dolgozni. Európában átlagosap 35 orvos jut tízezer lakosra, nálunk már csak 25, és a lengyeleknél, ahol 22 ez szám, már óriási a káosz az egészségügyben az alapellátástól a kórházakig. Rohamosan haladunk mi is ebbe az irányba. Szeretnének, mégsem maradnak itthon Pedig az egészségügyi ágazat évek óta munkaerőhiánnyal küzd. A viszonylag friss statisztika szerint itthon kétezer betöltetlen állás vár orvosokat. Dénes Tamás szerint az orvosi elvándorlás és a hálapénzrendszer összefügg egymással. A kiszolgáltatottság, megalá- zottság, bizonytalan jövőkép miatt 2014-ben a fiatalok - 29 év alattiak - elvándorlása közel 15 százalékkal nőtt, az ösztöndíjrendszer és a hiányszakmás pótlékok ellenére is. A hallgatók 60 százaléka nem élt a lehetőséggel. A miértre a válasz egyszerű: nem látják, hogy a döntéshozó érdemben foglalkozna az egészségüggyel. Csalinak gondolják az eddigi intézkedéseket, pedig mindany- nyian itthon szeretnénk élni és gyógyítani. Ez a rendszer nem egy lerázhatatlan átok- Ha egy jogszabállyal akarjuk rendezni a hálapénz sorsát, akkor annak a jogszabálynak kell megszületnie, amiben a jogalkotó rögzíti, hogy milyen ütemben nő az egészségügyben dolgozók bére - mondta Dénes Tamás. - Ennek a folyamatnak a végén pedig minden típusú hálapénzt büntetni kell. Rácz Jenő szerint a hálapénz nem a magyar egészségügy lerázhatatlan átka, hanem az egészségügyi piac barométere. Ahogyan a barométer átállításával nem lehet megváltoztatni az időjárást, ugyanúgy nem a hálapénz oldaláról kell megpróbálni megváltoztatni az egészségügyet. Ugyanakkor ez a barométer most jól mutatja, hogy az egészségügy komplex rendszere alapvető változtatásokra szorul.- Ugyanez a hiánygazdálkodás volt jellemző a 70-es évekig például a magyar autópiacon - hoz szemléletes példát Rácz Jenő. - Évekig kellett várni egy autóra, de csúszópénz ellenében lehetett esetleg korábbi időpontot kapni vagy kapcsolatok révén igazolást szerezni a sürgős vétel legalizálására. Ma már a kereslet, a kínálat és az ár egyensúlyának megteremtő- désével ez elképzelhetetlen. Öt év múlva már alig lesz háziorvos és nem lesz garantálható az ellátás A PROGNÓZISOK szerint az alapellátásban várható a legnagyobb bizonytalanság. Bélteczki János azt mondta: 2020- ban, azaz öt év múlva a jelenlegi háziorvosok kétharmada nyugdíjaskorú lesz. Négyezer fő nyugdíjba vonulásával kell számolni, úgy, hogy évente csak 60-80 hallgató választja ezt a pályát. Már ma is ott tartunk, hogy 350-400 ezer embernek nincs háziorvosa, helyettesítőkkel és alkalmi megoldásokkal kezelik az orvoshiányt. Dénes tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint 2015-ben Magyarországon elméletileg már nem garantálható a betegek biztonsága a szakemberhiány miatt. Ez a jövőben csak fokozódik, ha nem tesz semmit a kormány. A rezidensszövetség kiszámolta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2015-re több mint 4,5 millió állampolgárnak nem lesz megfelelő alapellátása. Ma sem rózsás a helyzet, hiszen az 5700 praxisból 240 tartósan betöltetlen. ez is összefügg a pénzhiány- nyál. Olyannyira, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította: a jelenlegi finanszírozási szinten fenntart- hatatlanok a praxisok. bélteczki János azt mondta, ez nem csak magyar probléma. Azzal számolnak, hogy 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európából. Nem vonzó a pálya: nagy megterheléssel jár és nagy befektetést igényel időben és pénzben egyaránt, mire versenyképes jövedelmet hoz. Az ötvenes évek óta egyfolytában hálálkodunk, sokféle okunk van rá A paraszolvencia kifejezés szinonimájaként hazánkban leggyakrabban használt hálapénz fogalmat az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 1957-es gyűlésén írják körül először, és itt kötik össze közgazdaságilag helytelenül a paraszolvenciát a hála kifejezésével. a magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe a paraszolvencia legfontosabb kritériumaként az önkéntes adást és a kezeléshez képesti utólagosságot emeli ki, de maga is a hála kifejeződésének értelmezi. kincses gyula egészségügyi szakértő úgy tartja, többféle paraszolvencia létezik: a legártatlanabb a hála kifejezésére szolgál, a borravaló jellegű hálapénz egy másik, a számla nélküli szolgáltatásvásárlás a harmadik és a korrupció jellegű hálapénz a negyedik kategória. - a paraszolvencia jelentős része azért keletkezik, mert a betegeknek van egy csomó jogos, a más érdekét nem sértő igénye - véli Kincses Gyula. - Miután viszont ezeket nem vásárolhatja meg legálisan, zsebből, zsebbe fizet. Teljesen érthető az igény, hogy valaki megválaszthassa a kezelőorvosát, nőgyógyászát, de ennek legális megfizetésére ma nincs lehetőség. A hála jellegű hálapénz ellen nem kell küzdeni, az nem mérgez semmit, a bizalmon alapuló személyes orvos-beteg kapcsolat pszichológiailag is magyarázható „velejárója”. A borravaló jellegű hálapénz ellen a béremelés védene a legjobban. A legálisan megvásárolható szolgáltatások lehetősége ugyancsak fontos lenne az egészségügy fehérítése érdekében. i
