Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-06 / 55. szám

2015. MÁRCIUS 6., PENTEK 3 MEGYEI TÜKÖR Vidéken nehéz vállalkozni tény Kisebbek a bérek, kevesebb a munka, alig van mit elkölteni A mezőgazdaság talán az egyetlen ágazat - a területalapú támogatásoknak köszönhetően ahol a vidéki vállalkozók nem panaszkodnak Hatalmasra nőtt a bérszakadék a megyék között tavaly év végére összehasonlítás Az elmúlt két évben soha nem volt még ekkora a szakadék a legna­gyobb és a legkisebb nettó át­lagbért regisztráló megyék között, mint most. Negyed­évről negyedévre nőtt a kü­lönbség, tavaly év végére pe­dig már az elmúlt két év leg­nagyobb differenciáját mu­tatják a KSH adatai. Tavaly, 2014-ben a legmagasabb át­lagos nettó bér a fővárosban volt, 200 062 forint, míg a leg­kevesebbet a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyeiek vihet­tek haza, 109 984 forintot. Ez azt jelenti, hogy legtöbbet ke­reső fővárosiak átlagban 82 százalékkal több pénzből gaz­dálkodhatnak havi szinten, mint az ország keleti csücské­ben élők. A szakadék mélyü­lésének dinamikáját jól jel­zi, hogy egy évvel korábban, 2013 év végén ez a különb­ség még „csak” 75,4 százalé­kos volt. A dobogó második helyén Győr-Moson-Sopron megye állt tavaly 161 447 forintos át­lagos nettó bérrel, a harmadik fokra pedig Komárom-Eszter- gom megye került 153 353 fo­rinttal. Tolna megyében ta­valy 139 226 volt az átlagos nettó bér, ami a középmezőny felső részét jelenti. A válto­zás 2013-hoz képest nálunk 2,4 százalék volt, ami jóval több Szabolcsnál (0,7) de jó­val kevesebb például Somogy- nál (6,7). Negyedévente hol Nógrád, hol Békés, hol pedig Szabolcs megye került az utolsó helyre, országos viszonylatban az ott dolgozók jövedelmi helyzete a legrosszabb Magyarországon. A bérek mentén tehát egyér­telműen szakad az ország. ■ Gy. M. [llo-gyé* .» SiU QJ Vito bt» síapfÁn 2013G4 l 2mm ReíHvához« Budapest í 192296? 200982 4.2% Gycr-Mcaon-Sűprcr. 153 S9C ISI 447 5.0% Ország összesen 151118: 155 717 32% Xcmárcm-Eszfwgefn 149 290 i 153 353 29% AHMlni 144 692 M7 103 19% Pest 138 928: 143540 2 8% 139 893 142284: 1.9% T0ÍP3 136 284: 139226 2 4% Vas 132 36í 139122 4.9% Veszprém 128 506: 133 254 39% Csoncráö 125 678 : 129'4g'í­32% Semegy 120 936 128 772 6.7% Hsidu-Bihar 123 851:; 128 289 3.7% 3acs-Kiskim 121704 127 947: 5.3% Baranya 124 133: tZ? 195 27% Zala 118 3461 . 3.4% Befsed-Ahaúji-Zempléit 117 534! m 722 2.5% Jész-Nagykun-Szstnek fi? STOfí 128411: 28% Békés 139 914: 114 511 44% ítógraef ni sco­mm{ 2 9% Szatcfcs-Szatatár-Setsg m 386: 109 984 07% i fepáaetto léntuit Egy nagyvárosban nyilván könnyebben talál magának fizetőképes piacot egy ke­reskedő vagy egy éttermes, nemcsak azért, mert sokkal több ember megfordul ott, hanem mert mások a bér­viszonyok, az emberek meg­engedhetik maguknak, hogy beülnek egy étterembe, vagy vásárlással ütik el az idejü­ket, mondta Fejes József bá- taszéki vállalkozó. Vidéken minden forintért meg kell küzdeni. Mauthner Ilona Fejes József nevét sokan isme­rik Bátaszéken, hiszen az ő tevé­kenységi köre meghatározza a település komfortját. Egy étter­met üzemeltet, és van egy áru­háza is. - Közel negyven éve va­gyok vállalkozó, de ilyen mély­ponttal mint az elmúlt időszak, beleértve a jelent is, még nem kellett megbirkóznom. A for­galom drasztikusan csökkent. Az étteremre ráférne egy felújí­tás, de nincs félre tett pénzük, a banki hitelhez pedig önrész kel­lene, de az sem segített a hely­zetünkön, hogy az autópálya megépült, így az átmenő forga­lom (az étterem előtt vezet a ré­gi út) visszaesett. A másik gond, hogy nincsenek szakemberek, szakképzett alkalmazottat szin­te lehetetlen ilyen kis városkába hozni, helyben meg nem terem. Mit tehet az ember? Előre mene­kül. Most az ételek házhoz szál­lításával is foglalkozunk, vet­tünk pár éve pizza sütőket, ter­vünk, hogy a különböző menü­ket védőgázas kiszerelésben az élelmiszerüzletekben is forgal­mazzuk, mondta Fejes József. A legtöbben előre menekül­ni sem tudnak, sőt azt fontol­gatják, mikor húzzák le a rolót. Egy falusi kisbolt tulajdonosa például elmondta, ők az egyet­lenek a településen, ahol kenye­ret, tejet és minden apróságot meg lehet venni, ami nap mint nap kellhet egy háztartásban. Az emberek sokszor íratják fel a vásárolt holmit, mert nem tudnak fizetni amíg a nyugdíj vagy a segély meg nem jön, az­tán amikor van pénzük akkor a bevásárlóközpontban költik el. Van olyan család, aki hónapok óta tartozik. Ilyen körülmények között hogyan lehet egy keres­kedőnek egy kis faluban boldo­gulnia, tette fel a kérdést a tu­lajdonos. A szekszárdi kozmetikus, Hajdú Judit szerint is sokat csök­kent a forgalom az elmúlt pár év­ben. A kis szalonját tíz éve vásá­rolta, egy ingatlan árából. Hitel­ből felújította, mára szerencsé­re a törlesztés elfogyott, de havi száz ezer forintnál több nem jön össze, mondta, mire kifizeti a re­zsit, alig marad valami. A mezőgazdaság talán az a terület, ahol az érintettek - már a területalapú támogatá­soknak köszönhetően is - nem panaszkodnak. Tolna megyé­ben 716-an vannak agrár-vál­lalkozóként bejegyezve. Ők fog­lalkoztatják a legtöbb alkalmi munkást is szezonális felada­tokra és fizetik be utánuk a já­rulékokat. Fekl Márton, Mur- ga polgármestere, aki magán­emberként a családi gazdasága mellett táp-takarmány boltot is üzemeltet, elmondta, az idő­sebb emberek azok, akik tarta­nak tyúkot, disznót, kacsát, li­bát, de ha kihal ez a nemzedék akkor velük együtt a haszonál­lattartás is megszűnik, mert a fiatalok már nem akarnak ez­zel foglalkozni. Drága a takar­mány is, pontosabban a takar­mány árához kapcsolódik még a 27 százalékos áfa. Akinek nincs földje, szőlője vagy gyü­mölcsöse, annak nem könnyű az élet falun, aki teheti a vá­rosba menekül, munkát, meg­élhetést remélve. A statisztikai adatok szerint, Tolna megye 98 községe közül 2001 és 2013 kö­zött, mindössze egyben egye­zett meg a születések és a ha­lálozások száma, Kistormáson, a többiben többen hunytak el, mint ahányan születtek. Né­pességarányosan a legjelentő­sebb természetes fogyás Kisvej- két, valamint Sárpilist és Mur- gát jellemezte, előbbiben ezer lakosonként évente átlagosan 19, utóbbiakban 17 fővel fogyott a lélekszám. A rendőrök megtalálták a tolvajt és a téglát is tolnanémedi Az ismeretlen tettes egy tolnanémedi ház területéről nagyobb mennyi­ségű téglát és akácfát lopott el. A nyomozás során a rend­őrök eljutottak Gy. J. tolnané­medi lakoshoz. A 60 éves fér­fi ellen lopás vétség elköveté­sének megalapozott gyanú­ja miatt indítottak eljárást. A tégla jelentős részét is meg­találták Cecén. Most vád­emelési javaslattal zárta le az ügyet a rendőrség. ■ 1.1. Szakmai fórum volt őstermelőknek bölcske Szakmai fórumot rendezett az IKSZT a bor és párlat értékesítés szabálya­iról. A kifejezetten ősterme­lőknek, kistermelőknek szánt tájékoztatón az érdeklődők megtudhatták, hogy kik, mi­lyen feltételekkel tartozhat­nak ezekbe a körökbe, mind­ez milyen kötelezettségekkel jár. Szó esett a falusi vendég­asztal szolgáltatásról, a pálin­ka és bor előállítási, értékesí­tési szabályokról. ■ V. T. Három gyermeket nevelt fel paksA 90 éves Füredi Fe- rencné Ágnes nénit köszön­tötte otthonában a jeles évfor­duló apropóján Süli János pol­gármester és Teli Edit alpol­gármester tolmácsolva a mi­niszterelnök jókívánságait is. Füredi Ferencné 1925-ben Dunakömlődön született, ’45- ben megházasodott, 1985-ben pedig megözvegyült. A Füre­di házaspár három gyerme­ket nevelt fel. Ágnes néni ház­tartásbeli volt, majd nyugdíj­ba vonulásáig a paksi kon­zervgyárban dolgozott. ■ V. T. Ágnes néni 90 éves A nyugdíjasok is harcolnak a célokért padosz Nemcsak a szabadidőt töltik hasznosan, az érdekképviselet is fontos Rendszámtáblákat szerelt le, közmunkára ítélték PAKS Csak látszólag olyan a PA­DOSZ (Paksi Atomerőmű Dolgo­zóinak Szakszervezet) nyugdí­jas tagozata, mint egy nyugdí­jasklub, hiszen - mint a szerdai közgyűlésen is látszott - jó, ösz- szetartó közösségről van szó. A különbség azonban kardinális, nemcsak a szabadidő hasznos el­töltésére, hanem érdekképvise­letre szövetkezett a tagság. Majo­ros János elnök azt mondta, teljes értékű szakszervezeti tagok, és ha kell, síkra is szállnak a céljai­kért. De nemcsak magukért, ha­nem a volt kollégákért, a gyere­keikért, unokáikért. A PADOSZ nyugdíjas tagozata 2006-ban alakult 111 fővel, most 355-en vannak. A közgyűlésen az újra­Közgyűlés. A PADOSZ nyugdíjas tagozata kilenc éve kezdte meg a munkát választott vezetők számoltak be a közelmúlt eseményeiről. Weisz Mátyás alel nők lapunknak azt mondta, azon túl, hogy, ha kell utcára mennek a közös ügyekért a nyugdíjasok, példaképül is szolgálnak számukra. Nemcsak az „ernyőszervezetnél”, hanem a tagozatnál is megtörtént a tiszt­újítás, Majoros János elnök és Vi­da György alelnök folytathatja a kilenc éve megkezdett munkát. A beszámolók után a hölgye­ket köszöntötték virággal, aján­dékkal, Illetve jubileumi em­lékplakettet adtak át azoknak, akik ötven éve szakszervezeti tagok. Ezt 2009-ben alapították azóta félszázan kapták meg. ■ V.T. A húszas évei elején járó vád­lott volt már büntetve csopor­tos rablás, segítségnyújtás el­mulasztása és garázdaság vét­sége miatt. A férfi 2013 augusz­tus utolsó napján délután, nem éppen józan állapotban kereste fel a testvérét, aki éppen az au­tójában ült. Szóváltás alakult ki közöttük, majd a vádlott az au­tó üvegét ököllel többször is úgy megütötte, ami miatt az betö­rött, majd dühében lepattintotta az autó rendszámtábláit, és azo­kat magával vitte. Testvére még aznap este feljelentést tett elle­ne és ezt meg is mondta neki. A vádlott másnap visszavitte a rendszámtáblákat, majd együtt szerelték vissza azokat A sértett nem tett magánindítványt az autóban mintegy 32 ezer forint kárt okozó rongálás miatt. A Szekszárdi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki azonosító jel meghamisításának bűntettében, és ezért 120 óra fi­zikai munkakörben elvégzendő közmunkára ítélte, ezen kívül meg kell fizetnie majdnem 83 ezer forint bűnügyi költséget. A tárgyalást a bíróság a vádlott tá­vollétében tartotta meg, mert is­meretlen helyen tartózkodik. El­lene elfogatóparancsot adtak ki, tájékozta lapunkat dr. Kovács Il­dikó a Szekszárdi Törvényszék szóvivője. Az ítélet a hirdetmé­nyi kézbesítés után válik jog­erőssé. ■ 1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents