Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-27 / 73. szám

2015. MÁRCIUS 27., PENTEK GAZDASAG - BELFÖLD 7 Ismét jól járnak az adósok alapkamat Több tízmüliárd forint marad a lakosság zsebében Lakáshitel-ajánlatból eddig sem volt hiány, de az alacsonyabb bankközi kamattal még jobban járhatnak az ügyfelek BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. március 25.) Dátum ím aro Malmi búza 2015. május 54300 Malmi búza index 2015. május 54300 Takarmánybúza 2015. május 48200 Takarmánykukorica 2015. május 41200 Takarmánykukorica 2015. július 41700 Takarmánykukorica 2015. november 43500 Takarmánykukorica index 2015. május 41200 Takarmánykukorica index 2015. július 41700 Takarmánykukorica index 2015. november 43500 Takarmányárpa 2015. augusztus 44900 Olajnapraforgó 2015. május 110000 Olajnapraforgó index 2015. május 110 000 Repce 2015. augusztus 102000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. március 26.) €/Ft 299,90 1,20 Ft $/Ft 274,86 2,87 Ft CHF/Ft 285,42 1,65 Ft €/$ 1,0914-0,0059 ÜSD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. március 26.) Vételi Eladási Budapest Bank 289,98 307,92 CIB Bank 287,79 311,77 Citibank 287,54 312,54 Erste Bank 290,69 307,43 FHB Bank 290,72 308,08 K&H Bank 290,57 307,31 MKB Bank 291,37 310,01 OTP Bank 291,92 308,73 Raiffeisen Bank 296,94 302,94 Az Erste már elszámolt 227 ezer ügyletet az erste Bank élen jár a devi­zahitelek elszámolásában és forintosításában, az érintett 227 ezer ügylet mindegyikét elszámolta - mondta Harmati László vezérigazgató-helyettes. A megállapított fogyasztói kö­vetelések valamivel több mint 100 milliárd forintot tesznek ki. A más bankok ügyfeleinek szóló rendkívüli ajánlattal ösz­tönzik a bankváltást: 100 ezer forintot utal azoknak az Ers- ténél nyitott számlájára, akik vállalják a bankváltással járó leegyszerűsített ügyintézést. A szerdai rémhírterjesz­tésért - miszerint bajok len­nének a bankban -, az Erste feljelentést tett. ■ MW A meglévő lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata is tovább csökkenhet a referenciarátához kötött kamatozás miatt. A forinto­sítással érintett devizahite­lesek is jól járhatnak, hiszen az eredetihez igazodó új ka­matukat még egy magasabb bubor mellett számolták ki. Herman Bernadett A lakás- és más hitellel rendel­kező' lakossági ügyfelek lehet­nek az egyik legnagyobb nyer- I tesei annak, hogy a jegybank újabb kamatcsökkentési perió­dusba kezdett. A szakértők sze­rint akár 1,5 százalékig is sül­lyedhet az alapkamat, ez pedig a budapesti bankközi kamat­lábra (bubor) is hat, amelyet a hitelintézetek a legtöbb esetben referenciarátaként használnak. A hónapokon át 2,1 százalék kö­rüli - vagyis az alapkamattal azonos - szinten befagyott 3-12 hónapos buborráták máris 1,92- 1,97 százalék között alakulnak, és még lejjebb mehetnek. A fair bankokról szóló törvény miatt ez azt jelenti, hogy nem csak az új, de a meglévő hitelek kamata is tovább csökkenhet. A jegybank adatai szerint a lakos- I sági forinthitelek ára a 2012. au­gusztustól 2014 júliusáig tartó kamatcsökkentési ciklus idején is sokat esett, a lakáshiteleknél például több mint 4 százalék- pontos volt a csökkenés, így ta­valy nyáron már csak 6,3 szá­zalékos volt az átlagkamat. A piaci versenynek köszönhetően az árcsökkenés azóta sem állt meg, januárban már 5,88 száza­lékos átlagos kamattal kötötték meg a lakáshitel-szerződéseket. A meglévő lakáshitelek kamata is mérséklődött, igaz, valamivel lassabb mértékben, januárban a forint alapú kölcsönöknél 7,49 százalékon állt. A kamatperiódusok a fair bankokról szóló törvény miatt ugyan legalább háromévesek, AZ alkotmánybíróság sze­rint nem alkotmányellenes, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói köl­csönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény felfüggesztette a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közöt­ti devizahitel-szerződés ér­vénytelenségére irányuló pe­reket. A testület szerint azáltal, hogy a pereket felfüggesztet­tem kell azonban az ügyfelek­nek évekig várni. A legtöbb hi­telnél ugyanis a bank a periódus idejére nem egy fix kamatot, ha­nem egy referenciakamatból és egy fix kamatfelárból álló rátát rögzít, így ha a referenciaráta változik, akkor a hitel kamata is módosul. Sok forintkölcsönnel rendelkező ügyfél így már a kö­vetkező hetekben érzékelheti a 15 bázispont körüli kamatcsök­kenést, ami egy 10 millió forin­tos lakáshitel esetében havonta egyelőre 1250 forint megtaka­rítást jelent. Ha azonban végbe megy az elemzők által várt ösz- szes kamatvágás, és 1,5 száza­lékig csökken az alapkamat, az havonta már 5 ezer forintot ték az elszámolás lezárásáig, a feleknek az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való joga csak oly mértékben szenved sérelmet, amit a kor­látozás alkotmányosan iga­zolható céljának elérése in­dokol. ORSZÁGSZERTE MINTEGY 12 ezer folyamatban lévő devi-. zahiteles pert függesztettek fel a bíróságok a tavalyi ev második felében az elszámo­lások lezárultáig, várhatóan ez év végéig. jelent majd a törlesztőrészletek­nél. A forintosításra váró deviza­hitelesek is jól járhatnak. Az erről szóló jogszabály szerint a bankok az elszámolással együtt küldik ki az új kamatról szóló értesítést is az ügyfelek­nek, az új kamat pedig, amely a 3 hónapos buborhoz igazodik, nem lehet magasabb a kezdeti­nél. A devizahitelesek kamat­felárát így még egy magasabb, 2,1 százalék körüli buborhoz kötve kalkulálták a bankok, vagyis akinek az eredeti hitel­kamata például 5 százalékos volt, 2,9 százalékos kamatfel­árat kell fizessen végig az első kamatfelár-periódusban. Az első igazi forintosítás utáni tör­lesztőrészlet, a májusi azonban már kisebb is lehet, mint amit a levélben írt a bank a bubor csökkenése miatt. A háztartások deviza- és fo­rintalapú lakáshitel-állománya januárban meghaladta a 3500 milliárd, a szabad felhasználá­sú jelzáloghiteleké pedig a 2200 milliárd forintot. Ebből persze a forintosítás és az elszámolás után lapunk számításai szerint csak körülbelül 4600 milliárd forintnyi marad, egy 60 bázis­pontos alapkamat-csökkentés így is nagyjából 25-30 milliárd forintot hagyna évente az adó­sok zsebében. Uniós eljárás a földtörvény miatt, energiaügyben bíróság dönt majd Brüsszel Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. Brüsszel a magyar mellett a bolgár, a lit­ván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. A tagállamoknak két hónapjuk van, hogy vála­szoljanak, megküldjék észrevé­teleiket. A magyar jogszabály­ban az Európai Bizottság a gaz­dálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, vagyis azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdál­kodjon a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fo­galmaztak meg. egy másik ügyben a luxem­bourgi Európai Bírósághoz for­dult az Európai Bizottság, mert megítélése szerint Magyar- ország továbbra sem ültette át ■ Az uniós jog megsértése mi­att Brüsszel napi 15 444 eu­ró (4,6 millió forint) bírságot javasol kivetni a belső jogba az energiahaté­konyságról szóló uniós irány­elvet. Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen korábbi kötelezettség­szegési eljárás. A jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kérik a bí­róságtól. A végső szót a bíróság mondja majd ki. Magyarország nem az egyet­len tagállam, amely lemara­dásban van az európai uniós jog átvételével, sőt, csak Málta ellen nem indítottak emiatt eljárást. Az irányelvet tavaly június 5-éig kellett volna min­den tagállamnak átvezetnie saját jogrendjébe. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a tag­államoknak 2014 eleje és 2020 vége között milyen mértékű energiatakarékosságot kell elérniük. Emellett olyan előírá­sokat is tartalmaz, hogy négy évente auditálni kell a nagy- vállalatok energiafogyasztását, a központi kormányzat épüle­teinek legalább 3 százalékát pedig minden évben fel kell újítani, szem előtt kell tartani az energiahatékonyságot a köz- beszerzéseknél. ■ MTI/MW Nem sért alkotmányt a perek felfüggesztése Nem akartak rémhírt terjeszteni, ezért nem szóltak BRÓKERBOTRÁNY Lázár: Senki nem tudja, hol a pénz - A baloldal lemondatná Orbánt - Lépett a rendőrség: Tarsoly őrizetben „A kormány rémhírkeltési te­vékenységet nem lát el”- közöl­te tegnap Giró-Szász András. A kormányszóvivő erre a kérdés­re válaszolt: miért nem tájékoz­tatták a lakosságot arról, hogy baj lehet a Buda-Cash (BC) be- dőlése után a Quaestornál is. „Ma senki nem tudja meg­mondani az országban, hová tűnt a pénz” - mondta Lázár lános. A Miniszterelnökség vezetője megerősítette, Orbán Viktor utasítására vették ki az állami szervek pénzüket a bró­kercégektől, a BC összeomlása után, az adófizetők pénzének megőrzése végett. Giró-Szász szerint azzal, hogy a külügy kivette a pénzét a Quaestortól, nem járultak hozzá a csődhöz, ez a tétel nem jelentett likvi­ditási problémát. Az Origónak azt jelezte a külügy, hogy cége, a Magyar Nemzeti Kereske­dőház Zrt. vezetőit meglepte, hogy a Quaestortól a számlá­jukra nem állampapír, hanem készpénz érkezett. Ez felveti a gyanújt, a Quaestor nem a szer­ződésben foglaltaknak meg­felelően kezelte a MNK Zrt. tőkéjét. Lázár szerint szigorú sza­bályok vannak az állami pén­zek pénzintézeteknél való el­helyezésére, ezeket az állami szervezetek betartották, de tovább kívánják szűkíteni a lehetőségeket. Kiemelte: állam­kötvényekbe, nem rizikós be­fektetésbe tették a pénzüket. Elmondta, a gazdasági tárca tájékoztatta a kormányt, mi várható, de olyan információ nem hangzott el, ami előnybe hozhatta volna a kormány tag­jait. „Az egyszerű életösztön működött a kormánynál, de csak a nyilvánosan is hozzá­férhető információkról volt szó” - hangoztatta Lázár. Visz- szautasította a feltételezéseket, hogy a kormánypárti politiku­sok felelősek lettek volna az ügyben. Papp Károly országos rendőrfőkapitány a nemzet- biztonsági bizottság ülésén azt mondta, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem voltak olyan Lázár mögött Giró-Szász András információi, amelyek előrevetí­tették volna a BC-nél, illetve a Quaestornál történteket. „Alkalmatlan a posztjára a miniszterelnök” - erről nyilat­koztak az ellenzéki pártok az MSZP kezdeményezte egyezte­tésen. Az LMP, az MSZP, a PM, az Együtt és az MLP szerint Or­bán Viktor cserbenhagyta az embereket, amikor az őt meg- választóknak nem szólt, hogy veszélyben a megtakarításuk. Konszenzus volt abban is, hogy a jegybank elnökének távoz­nia kell posztjáról az elégtelen pénzügyi felügyeleti működés miatt, és le kell mondania a külgazdasági és külügymi­niszternek is. A PM kezdemé­nyezte, a kormányfő kérjen bi­zalmi szavazást, ha ez nem tör­ténik meg, indítványozzák az Országgyűlés feloszlatását. A pártok április 11-re Budapest­re tüntetést szerveznek. A lob­bikot kizárták az egyeztetésről, ők a baloldali pártokat is elszá­moltatnák a Quaestor-ügyben. A KÉSZENLÉTI RENDŐRSÉG a Quaestor-üggyel összefüggésben tegnap késő délután három sze­mélyt előállított. Egyikük Tar­soly Csaba, a Quaestor-csoport vezetője lehet; ügyvédje nem cá­folta az értesülést. Több helyszí­nen is tartottak házkutatást, és a vagyonvisszaszerzési intézkedé­seket is megkezdte a Nemzeti Nyomozó Iroda. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents