Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-24 / 70. szám
KORKÉP i MHOS BB <' 9 2015. MÁRCIUS 24., KEDD JEGYZET VENTER MARIANNA Sétálunk, sétálunk megelégelték A látványt a megyeszékhely lakói, és lapunkat keresték meg a sétáló utcában készített fényképekkel, amelyeken sétálót igen keveset, autót viszont annál többet látni. Jómagam is nem egyszer, nem kétszer, hanem jó párszor tapasztaltam, hogy nem lehet csak úgy andalogni a Garay téren, mert hol innen, hol onnan érkezik egy jármű, amelynek vezetője nem egyszer dühösen dudál, ha nem elég fürgén ugrik félre a gyalogos - a sétáló utcában. Amelynek burkolata természetesen nem járműforgalomra készült. vajon miért van az, hogy nálunk afféle „nemzeti sport" a szabályok semmibe vétele? Miért érzi magát nagynak az, aki áthágja az írott, vagy íratlan szabályokat? Miért okoz örömet valakinek bebizonyítani, hogy lám, én megtehetem, másnak a rovására, mert lehettek ti egyenlők, én annál is egyenlőbb vagyok. bosszankodunk, pedig nagyon egyszerű a megoldás. Pontosan be van szabályozva, mikor, milyen célból, és mennyi ideig tartózkodhat gépjármű az adott területen. Nincs más hátra, mint ezen a megadott időn kívül rendszeres ellenőrzést tartani az arra rendelt szerveknek. Mondjuk egy hétig csak figyelmeztetnek, elmondják a szabályokat, ha netán a sofőr ezzel ennyi év után sem lenne tisztában. Aztán a türelmi idő lejártával el lehetne kezdeni a kemény büntetéseket. biztos vagyok benne, hogy hamar megtanulná mindenki, mi a funkciója egy sétáló utcának, és autósként ott hogy kellene viselkedni. Talán mindenki jobban érez- né akkor magát, és az általános iskolába járó gyermekek és a kapu elé parkoló szüleik is felfognák, hogy nem válik kárára a család szeme fényének, ha gyalogol száz métert. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON. Baka István szellemet idézik évforduló Szekszárdon és Szegeden zajlik a programsorozat Bombitz Attila (balról) szegedi egyetemi tanár volt a vendég, aki Baka Istvánról (középen) beszélgetett Gacsályi József szekszárdi költővel Nagy sikerű rendezvény zajlott a napokban Szekszárdon a megyei könyvtárban. Bombitz Attila irodalom- történész, egyetemi tanár, kritikus volt a vendég, a téma pedig Baka István író, költő. Gyuricza Mihály Az utóbbi évtizedben Bombitz Attila legfontosabb tevékenysége a Baka összkiadás megvalósítása volt. Ebben szorosan együttműködött Baka Tündével, Baka István özvegyével, aki a Baka életművel kapcsolatos szerzői jogokkal rendelkezik. Baka Zsuzsával, Baka István Szekszárdon élő testvérével együtt pedig kezdeményeztek egy programsorozatot, amely Szegeden és Szekszárdon zajlik 2015-ben. Apropóját az adja, hogy idén lesz húsz esztendeje Baka István halálának. E sorozatnak volt nyitó rendezvénye a Bombitz Attilával létrejött találkozás a megyei könyvtárban. Beszélgetőtársa Gacsályi József, nyugalmazott könyvtáros, író, költő volt, aki személyes jó barátságot ápolt Baka Istvánnal. A résztvevők számára érdekes volt az életutat végigkövetni, látni, Baka István menyire kötődött mindkét városhoz: szülővárosához, Szekszárdhoz, egyetemista éveitől kezdődően pedig Szegedhez is. Szegeden a Kincskereső szerkesztőjeként, számos folyóirat szerkesztőségében dolgozó irodalmárként nagyon aktív közösségi életet élt. Szekszárdon viszont az alkotás magányába zárkózhatott. A hallgatóság szembesült azzal, hogy mennyire sajátságos Baka István viszonya a kultúrához, a kultúra megőrzéséhez. Ezen az Lesznek rendhagyó irodalomórák, drámapedagógiai foglalkozások is estén is kitűnt, milyen jelentős az a fordulat, amelyet azzal ért el, hogy akkor kezdett a nagyon jelentős orosz kultúrával foglalkozni, amikor a rendszerváltás hangulatában Magyarország éppen ezt az egészet kidobni készült az ablakon. Baka korábban kint volt Leningrádban ösztöndíjjal, s ott fontos élményekben volt része. A betiltott költőket, szamizdatokat, az irodalmat személyesen is megismerve, nagyon erős impulzusokat hozott haza. Mindez egy furcsa szerepjátékban jelent meg a költészetében. Kitalált egy soha nem létező legendás orosz költőt, Sztyepan Pehotnijt - ez Baka nevének orosz tükörfordítása. Gyakorlatilag egy nem létező orosz költőt „fordított” magyarra, s olyan figurát teremtett, amelyben ki tudott teljesedni. Megtalálta saját hangját, miközben mások hangján szólalt meg. Ezek közül a legfontosabb Sztyepan Pehotnij volt, akinek egy egész kötetet szentelt, de belebújt ő Jorrick - a Hamlet sírásójának - szerepébe, s Háry Jánoséba és Liszt Ferencébe is. Érdekes, hogy ez a fajta posztmodern játékosság nagyon sokak számára meghatározóvá vált a rendszerváltás után. A sorozat nyitó rendezvényén sok egykori ismerős, osztálytárs is megjelent, s nagyon bensőséges hangulatú beszélgetés alakult ki. Ennek folytatásaként Szekszárdra jön Szőke Katalin, a múzeumban a Baka-életmű orosz kultúrához kötődő részeiről beszél majd részletesen. Lesznek rendhagyó irodalomórák, drámapedagógiai foglalkozások az Irodalom Házában, középiskolások részvételével - mondta el érdeklődésünkre Li- ebhauser János, a könyvtár igazgatója. Életműve egyre inkább megkerülhetetlenné válik baka tünde és Baka Zsuzsa tervezik, hogy megrendezik Huzella Péter és Jordán Tamás közös pódiumestjét, amelyen megidézik Baka szellemét. Fábián Péter Szekszárdon született fiatal szekszárdi rendező létrehozott egy K2 Társulatnevű színházi csoportosulást. Ők a Garay és az I. Béla Gimnáziumban költészeti esten idézik a rendszerváltás hangulatát Baka verseinek segítségével. Most kifejezetten a diákokhoz szeretnék eljuttatni Baka szellemét. Szegeden is lesz számos rendezvény. Baka István terjedelemre nem túl nagy életműve megkerülhetetlenné kezd válni a magyar irodalomban, s ezt igazán fontos és méltó módon kell ápolnunk. A szerepjáték-költészet, a képalkotás megújítója baka István (Szekszárd, 1948. július 25. - Szeged, 1995. szeptember 20.) a költői képalkotás és a szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, író, műfordító, szerkesztő. 1966-ban érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, majd 1972-ben a JATE magyar-orosz szakán kapott tanári oklevelet. Utolsó egyetemi tanévét Leningrádban töltötte, ahol egész alkotói pályáját meghatározó élményeket szerzett. Két esztendőnyi szekszárdi tanári munka után, 1974-ben került visz- sza Szegedre, ahol a Kincskereső munkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. Szerkesztőségi szobája Szeged egyik fontos szellemi műhelye volt. Vádat emeltek a nevelt lányát és unokáját zaklató férfi ellen SZEKSZÁRD-DUNAFÖLDVÁR Vádat emelt a Tolna Megyei Főügyészség egy 45 éves duna- földvári férfi ellen több rendbeli, 12. életévét még be nem töltött, felügyelete alatt álló személy sérelmére, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint szexuális kényszerítés bűntette miatt, tájékoztatta lapunkat Himmelné dr. Ökrös Magdolna sajtószóvivő. A vádlott 1998-ban kötött házasságot, két közös fiuk született és együtt nevelték az asz- szony 1992-ben született leányát, akit 10 és 15 éves kora között a vádlott rendszeresen szexuálisan zaklatott. A férfi a lányt saját nemi vágya felkeltése céljából simogatta, fog- dosta, és a sértettnek ezt a vádlott felszólítására viszonoznia is kellett. Előfordult, hogy az anya tetten érte a férjét, s ez a körülmény jelentősen hozzájárult a kapcsolatuk tönkremeneteléhez. A házasságot 2007- ben fel is bontották, de csak ■ A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés 2012-ben költöztek külön. Az év nyarán a még közösen használt házban vendégeskedett a család barátjának 14 éves lánya, akit a vádlott szintén zaklatott. Éjszaka a gyermek mellé feküdt, és testszerte simogatta. Segélykiáltására a korábbi házastárs a szobába sietett, és véget vetett a szexuális bántalmazásnak. A tényleges válás után a vádlott egy közeli ingatlant bérelt, amelyben a fiai rendszeresen látogatták. Előfordult, hogy a korábbi szexuális bűncselekmény sértettjének a gyermeke is velük tartott. A vádlott a 2009-ben született kislányt 2014. júliusában 2-3 esetben fogdosta a fentiekhez hasonlóan. A szakértő szerint a vádlott beszűkült személyiség, akinél szexuális deviáció és az ösztönélet zavarával jellemezhető személyiségzavar is megállapítható, de beszámítási képessége nem korlátozott. Az ügyészi indítvány fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását szorgalmazza. ■ 1.1. Az internet biztosította lehetőségekre hívják fel a figyelmet fíesta A YouTube-tól a Sixtus-kápolnán át a világ és az élet rengeteg területére eljuthatunk a háló segítségével szekszárd Évtizedes hagyománya van a megyei és városi könyvtárak összefogásával az ilyenkor, március táján szervezett internetfiesztának. Célja, hogy az internetes közkultúrának azokra a vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, amelyek a magas kultúrához, a hagyományos értelemben vett irodalmi kultúrához, a művészetekhez kapcsolódnak. Az inter- netfieszta keretében Szekszárdon, a Illyés Gyula könyvtárban tegnap volt egy könyvbemutató. Szőts Zoltán, a bonyhádi múzeum igazgatója írta meg László Mihály Bonyhádhoz kötődő író életútját, ezzel ismerkedhetett meg a közönség.- Március 26-án könyvtáros kollégánk, Fusz János azt mutatja meg, hogy legálisan milyen filmeket nézhetünk meg a You- Tube-on azok közül, amelyeket a mozik csak ritkán mutatnak be, viszont a videomegosztón elérhetők - mondja Liebhauser János könyvtárigazgató. Hat, az elmúlt években született nagysikerű filmről van szó. Ezt megelőzően még 25-én lesz egy olyan rendezvényük, amelynek az apropója, hogy Szekszárdon él egy ember, aki eddig a világ 82 országában járt. Az Egyesült Államok és Afrika maradt ki eddig az életéből. Nem dúsgazdag ember, hanem úgynevezett egyszerű földrajztanár. Egy szál hátizsákkal, A gyermekkönyvtárban tegnap meseestet tartottak a fiesta jegyében a lehető legolcsóbban járja a világot. Visz magával egy olyan kis telefont, amellyel fényképezni is lehet, s hihetetlenül jó minőségű fotókat készít. Kivetítve sem pixelesek, homályosak. Danó- czy Dánielnek hívják. Volt már a könyvtárban egy előadása, az ukrajnai eseményekhez kötődően a krími és ukrajnai kirándulásának képeit mutatta be, a hozzájuk kapcsolódó emlékeiről beszélt. Ő még a békés Ukrajnát látta, de ott is járt, ahol azóta harcok vannak. Most, 25-én segítségével eljuthatunk a Kaukázus független államaiba: Örményországba, Grúziába, Azerbajdzsánba. Mindegyik hatalmas kultúrájú ország. ■ Gyuricza M. Az utolsó ítélet március 27-ÉN Reisinger János irodalomtörténész, bibliakutató, aki nagysikerű előadássorozatot tart a könyvtárban, most a biblia szavai és jeles képzőművészek alkotásai közötti összefüggésekről szól. Előadásain volt már szó a Munkácsy-trilógiáról, Csontváry Kosztka Tivadar festészetéről és a Biblia kapcsolatáról, s most éppen Michelangelo életművét dolgozza fel. Hallhattunk már szobrászatáról, a Sixtus kápolna mennyezeti freskójáról, a mostani téma pedig: a Sixtus kápolna kifestésének a betetőzése, az utolsó ítélet hatalmas freskója a Biblia fényében.
