Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-20 / 67. szám
t 2 KÖRKÉP 2015. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Dr. Nyakó Zsuzsanna, az Országos Bírói Tanács tagja, dr. Handó Tünde, az OBH elnöke és dr. Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke Megbíznak a bíróságokban értékelés A perek majd’ 90 százaléka első fokon jogerős lett Életképes turizmus beszélhetünk mi akármit, a falvakat csak az értékteremtő munka, a munkahelyteremtő szemlélet mentheti meg - hangzott el nemrég egy bátaszéki tanácskozáson, amelyen a környék polgármesterei vettek részt. Szerencsére egyre többen gondolkodnak így, talán még „fönt” is, erre utal, hogy az új uniós ciklus kezdetétől elsősorban munkahelyteremtő szemlélet érvényesül a pályázatok elbírálásánál. Mert ugye szépek a szökőkutak, a töredezett aszfalt helyére lerakott díszburkolat, de mindez tulajdonképpen csak kiegészítő, az alapokat egy-egy település gazdasága adja, legyen szó akár városról, akár faluról. Ahol nincs termelés, nincs bevétele sem az egyes embernek, sem az önkormányzatnak, ott a föntről jövő-csor- dogáló, mások jóindulatán múló juttatás dönti el a lenni, vagy nem lenni kérdést. Amúgy meg, a bevétel, a jövedelemszerzés szempontjából mindegy, hogy szalag mellett állva termelődik a haszon, esetleg az elvégzett szellemi munkának köszönhetően, vagy például a falusi turizmus által termelt bevételnek. Bevallom, én sokáig úgy néztem a falusi turizmusra, amely ugye más emberek - nagyobb részt honfitársaink - forintjaira, fillérjeire ácsingózik, mint a régi viccbeli hét tehénre. (Mi látható a KGST címerén? Gyenge legelőn hét sovány tehén feji egymást.) AZ IDŐ múlása bebizonyította, hogy ez a gazdasági terület életképesebb, mint annak idején gondoltam. Legalább is évtizedek óta létezik, sokszor az egyetlen bevételi forráshoz juttatva a szerencsésebb és szorgalmasabb falusiakat. Örülök neki, de azért nem gondolom, hogy hosszabb távon csak ezen múlik a magyar gazdaság jövője. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON Időben ítélkeztek a megye bíróságai az elmúlt évben. Összességében a perek 91,8 százaléka egy éven belül befejeződött. Ihárosi Ibolya Összbírói értekezleten értékelték a Szekszárdi Törvényszéken a napokban a megye bíróságainak elmúlt évi munkáját. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón részt vett dr. Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke és dr. Nyakó Zsuzsanna az Országos Bírói Tanács tagja, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke. Dr. Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke egyebek közt elaz alapfeladat mellett pályázati pénz segítségével szervezet- fejlesztési programot bonyolított le a Szekszárdi Törvényszék melynek keretében többek közt új nyomtatványokat alakítottak ki. Átvilágították a működési folyamatokat, és létrehozták a tanúgondozás intézményesített formáját. Bíróságonként két-két tanúgondozót jelöltek ki. A Szekszárdijárásbíróságon az OBH támogatásával tanúvárót és gyermek meghallgató szobát alamondta, tavaly 21567 ügy érkezett a Szekszárdi Törvényszék területén működő bíróságokra, ami 24,5 százalékkal kevesebb az előző évben. Ezen belül nőtt a helyi bíróságokhoz benyújtott ügyek száma. Csökkent a cégbírósági érkezések aránya, aminek a magyarázata, hogy 2013-ban törvénymódosítás miatt nőtt meg az ügyforgalom. Majdnem a felére csökkent a cégbejegyzés iránti kérelem, s ha kisebb mértékben is, de tovább mérséklődött a végelszámolási és felszámolási eljárások száma is. A szabálysértésiekkel együtt ebből mindössze 7167 volt a peres ügy. Több mint harminc százalékkal csökkent például a vagyonjogi perek száma az előző évihez képest. Kekítottak ki. Változatlan cél a bíróság ügyfélbarát oldalának az erősítése, melynek érdekében ügyfélcentrum kialakítását tervezik a frekventáltabb bíróságokon, mondta a törvényszék elnöke. Két új bírósági közvetítőt jelöltek ki, s tovább népszerűsítik a bírósági mediációt. A tavalyi év sikerei közé tartozik a Nyitott bíróság program amelynek keretében 29 intézménnyel kötöttek megállapodást. Tavaly már 58 programon 1952fiatal vett részt. vesebb volt a nemperes ügy is, de ezen belül jelentősen emelkedett a munkaügyi nemperes ügyek száma. Összességében a perek 55 százaléka 3 hónapon belül, 76,8 százaléka fél, 91,8 százaléka pedig egy év alatt befejeződik. A peres ügyek közel 90 százaléka első fokon jogerőre emelkedett. Ez az arány a civilliszti- kai ügyszakban 98,5 százalékos, büntetőben pedig 82,3 százalékos volt az elmúlt évben. A jogerőssé vált ügyek viszonylag magas aránya feltételezi, hogy az ítéletek megalapozottak és meggyőzőek voltak, ezért vette tudomásul az érintett az első fokú határozatokat. Ami az időszerűséget illeti, öt éven túl mindössze öt ügy maa bírósági szervezet a jogállam pillére, mondta dr. Handó Tünde, az OBH elnöke, s ennek az építőkövei az ítélőtáblák és a törvényszékek. Utóbbiak közül a bírói létszám tekintetében a harmadik legkisebb a Tolna megyei, de nem a méret számít, hanem az, hogy mit tettek le a bírói szervezet asztalára, amely az egészet erősíti. Mind az ítélkezés időszerűsége, mind pedig annak a megalapozottsága tekintetében az országban az elsők köradt folyamatban a helyi bíróságokon, de a Bonyhádi és a Dombóvári Járásbíróságon, valamit a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi bíróságon egy sem. A két évet meghaladó pertartamú eljárások száma sem számottevő, derül ki a statisztikai adatokból. A Szekszárdi Törvényszéken öt éven túl 4 ügy maradt folyamatban. Két éven túl a fellebbezett ügyszakban csak büntető területen fordult elő, de ezek száma is igen alacsony. A cél, hogy a bíróságok változatlanul időben, magas szakmai színvonalon tegyenek eleget igazságszolgáltatási alapfeladatuknak és erősítsék az ügyfélbarát, szolgáltató jellegét, mondta dr. Csullag Józsefné a Szekszárdi Törvényszék elnöke. zött van a Szekszárdi Törvényszék, tette hozzá. Kiemelte, hogy számos országos program megvalósításában az élen jár. Ilyen például a bírósági mediáció, a Nyitott bíróság program, vagy éppen a gyermekbarát igazszolgáltatás. Mindezek nem önmagukért való programok, hanem azt szolgálják, hogy a jogismeret, a jogtudatossága bírósági szervezet nyitottsága, az ahhoz való hozzáférés egyre erősebb legyen. Már több mint 700 ezer külhoni magyar adott be kérelmet BUDAPEST-BONYHÁD Eddig ÖSZszesen 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és mintegy 670 ezren tették le az állampolgársági esküt - közölte Potápi Árpád János az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának napokban tartott ülésén. Az új állampolgárok 66 százaléka erdélyi, 17 százaléka vajdasági, 14 százaléka pedig kárpátaljai magyar - tette hozzá a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A Bethlen Gábor Alapról szólva - az MTI-hez eljuttatott ösz- szegzés szerint - kiemelte: annak célja egységbe fogni a nem- | zetpolitikai forrásokat, egységes támogatási rendszert működtetni az átláthatóság, hatékonyság és az ellenőrzés szellemében. A pénzeszközeinek kezelését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi és a nemzetpolitikára fordítandó összeg 2015-ben eléri a 17,62 milliárd forintot. ■ A nemzetpolitikára fordítandó összeg 2015-ben eléri a 17,62 milliárd forintot A Magyarság Házában tartott ülésen az államtitkár kitért arra is, hogy 2010-es újraindítása óta ötödször ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet, amely egyhangúlag fogadta el a zárónyilatkozatot. A Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben dolgozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely negyedik ülését tartotta. Míg az első ülésén még 49-en vettek részt, tavaly már 78 résztvevő kapcsolódott be a munkába. A közlemény szerint Po- tápi Árpád János többek között szólt arról is, hogy 2013 és 2014 után idén is meghirdetik a Körösi Csorna Sándor programot, amelynek célja a magyar önazonosság és a magyar nemzet összetartozásának megerősítése, a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudásának fejlesztése a magyar közösségekben való tevékenység és a Magyar- országgal való kapcsolattartás ösztönzése; tavaly 5 kontinens 24 országába utazott száz ösztöndíjas. ■ V. B. Tanúgondozás, nyitott bíróság Tolna megye bírái az élvonalban Információval is fel kell vértezni az iparosokat tagok A szolgáltatások biztosításában, kiszolgáló létesítmények építésében kaphatnak lehetőséget Házhoz megy a hivatal Tamásiban Paks A vállalkozók információval való ellátása, a köztük lévő együttműködés erősítése az elsődleges célja a több mint 15 éve működő Paksi Iparos és Vállalkozói Körnek. Idén is folytatják az előadásokkal egybekötött klubesteket, ahol mindig igyekeznek olyan témát napirendre tűzni, ami aktuális, segíti a vállalkozók ismeretbővítését. Tavaly például meghívták a neves közgazdász professzort, Csath Magdolnát, vendégük volt az MVM Paksi II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezetője, de voltak előadók a kamara képviseletében is. Az ismeretbővítő előadások mellett a I.ussonium-díj megalapítását tartja komoly értéknek Ulbert Az iparoskor is az erőműbővítésből adódó feladatokra koncentrál Sándor elnök. Tizedszer adták át az elmúlt év decemberében. A jubileumi esten dr. Molnár Klára családorvos vette át az elismerést. A kitüntetés mellett a fiatalok felkarolása is igazolja, hogy széles a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör által képviselt spektrum. A szervezet programjain, így a napokban tartott Tavaszköszöntő Iparos bálon, ami szintén hagyomány, tehetséges, feltörekvő paksi fiatalok jutottak bemutatkozási lehetőséghez. A bál a ki- kapcsolódáson túl alkalmat teremt a kapcsolatok kiépítésére, szélesítésére akárcsak az egyéb hagyományos programok, így a disznótor, a kirándulások, a színházlátogatások. Az elsődleges terep persze a gazdaság, húzta alá az elnökség egyik tagja, dr. Sztruhár Sándor hozzáfűzve, az idei év fontos- feladata, hogy a város megújult vezetésével és a küszöbön álló atomerőmű bővítésben érdekeltekkel szorosra fűzze kapcsolatát a helyi vállalkozók köre, és lehetőség szerint részt vállaljon a beruházásban. Az iparoskor tagok elsősorban a kiszolgáló létesítmények építésében, szolgáltatások biztosításában juthatnak szerephez, de ehhez elengedhetetlen a fejlődés, húzta alá Sztruhár Sándor. Ennek érdekében például a Paksi Ipari Park Kft.-vel közösen képzéseket, előadásokat terveznek. " ■ V. T. tamási „A hivatal házhoz megy” Tamásiban. A lakossági fórum- sorozat első állomása március 30-án az észak-nyugati, azaz a Vörösmarty és az Illyés Gyula utca által körülhatárolt városrész lesz. A kitelepült hivatal, azaz várhatóan a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, és a polgármesteri hivatal néhány dolgozója délután három órakor a Bercsényi és a Vörösmarty utca kereszteződéséből indulnak. A lakossági fórumra a településrészen élőket várják, hogy a lakókörnyezetükben felmerülő problémáikat, észrevételeiket, javaslataikat megtegyék, és lehetőség szerint a hivatal meg is oldja ezeket. ■ B. K.
