Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-14 / 62. szám
2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT 2 JEGYZET / y., Áf' HAJDÚ ^ 'V ZSOLT Diákok az ünnepen az iskoláknak küldött levélben toborozott diákokat a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala és a Klebels- berg Intézményfenntartó Központ a március 15-i, budapesti állami ünnepségre. A több mint háromszáz iskolából mindössze néhány tucat jelezte részvételi szándékát. Mi lesz így az ünneplő tömeggel, amely a háttérben megtapsolja az ünnepi műsor számait? az esetről eszembe jutnak a 30-40 évvel ezelőtti márciusi ünnepségek és a május 1-jei felvonulás, amikor nem az volt a kérdés, hogy ki képviselje az iskolát, mert minden diák kötelezően kivonult. Aki betegség miatt otthon maradt, attól az orvosi igazolást is csak enyhe jóindulattal fogadták el. Akkor, diákként, azon versenyeztünk, hogy kik vigyék a zászlókat, és kik menjenek az első sorban, innen integettünk az út szélén, a nézők között álldogáló szülőknek és nagyszülőknek. A felvonulás után pedig mindenkinek járt a hatalmas adag virsli, az üdítő és a lufi. Akkor, kiskamaszként persze még nem tudtuk, hogy ez volt annak a bizonyos lónak az egyik oldala. ma a megkeresett iskolák többsége nem támogatja és nem is szervezi meg a diákok politikai jellegű rendezvényeken való részvételét, sőt egyenesen elfogadhatatlannak tartják, hogy ezt a diákok számára bárki is kötelezővé tegye. Ugyanakkor szerintük az adatvédelmi törvénnyel is ellentétes, hogy a résztvevő diákok adatait továbbküldjék a szervezőknek. harminc év alatt nagyot változott a világ, azonban úgy tűnik, még most sem ülünk a nyeregben középen, hanem egyre jobban csúszunk le a ló oldalán. De csak az a kérdés, hogy melyiken is. Ugyanazon, mint régen, vagy a másikon? köriép Vadkár: mindenkinek sok együttélés Bár csökken a vadállomány, a gazdák mégis panaszkodnak dél-dunántúl Évente több mint százmilliós mezőgazda- sági kárt okoznak a dél-dunántúli megyékben a vadak, ugyanakkor a vadászok szerint csökken az állományuk. Máté Balázs paks A rendezvények - elsősorban önkormányzati, társadalmi programok - biztosításában lassan már nélkülözhetetlenek a polgárőrök. A szervezet természetes szövetségese a rendőrségnek, gyakorlatilag huszonöt éve partnere a közrend, közbiztonság fenntartásában, javításában - összegezte dr. Kuti István rendőrkapitány azon a találkozón, ahol az együttműködést értékelték. Elmondta, hogy rendszeresek a közös járőrszolgálatok is, de nagy segítséget jelentenek a polgárőrök a külterületek ellenőrzésében is. Mint kiemelte, nagy szerencse, hogy a legtöbb szervezet saját járművel rendelkezik. - Köszönettel és hálával tartozom a polgárőr szervezetnek, az aktív polgárőröknek, ők azok, akik első szóra érkeznek, ha szükség van rájuk - fogalmazott. Mint mondta, a polgárőrséghez a kormányzati szándék egyre több jogot és lehetőséget telepít. Széles János, a polgárőrszervezetek megyei szövetségének elnöke azt mondta, a civil szervezetek közül elsősorban az övékre számíthatnak a bűn- és baleset megelőzésben. Hozzátette, annak ellenére, hogy 1,2 milliárd forintot fordít a kormányzat a támogatásukra, ez a legolcsóbb megoldás figyelembe véve az őrző-védő szervezetek rezsiórabérét. A Paksi Rendőrkapitányság és a működési területén lévő 13 aktív polgárőrség nagyon jól tud együtt dolgozni, fűzte hozzá. A Paksi Rendőrkapitányság megújította együttműködési megállapodását a roma önkormányzatokkal is. Velük egyebek között a Csellengő fiatalok programban dolgoznak együtt. ■ Vida T. Dr. Kuti István és Széles János Örök vita tárgya a hobbikertészek és mezőgazdaságban komolyabban érdekeltek, valamint a vadásztársaságok között, hogy sok-e a vad, avagy sem, s hogy mekkora kárt okoznak a növényi kultúrákban. Idén sincs ez másképpen: a gazdák már most arra panaszkodnak, hogy az épp csak sarjadó vetésben helyrehozhatatlan kárt tesznek a szarvasok, őzek és vaddisznók. Többen pedig megfigyeléseik alapján úgy vélik, hogy több a vad, mint korábban.- A vadállomány a valóságban jelentősen csökkent - mondta Gondos Gyula, a baranyai vadászkamara elnökhelyettese. - A vadgazdálkodási terv alapján végzik feladataikat a vadásztársaságok, az abban foglaltakat pedig, például a dú- vadak kilövésére vonatkozókat szigorúan ellenőrzik. Megjegyezte azt is, a szarvasállomány folyamatosan csökken, az őzek pedig egyes területekről szinte eltűntek, szerinte főként a sakálok térnyerése miatt. Gondos Gyula hozzátette, ettől függetlenül előfordul, hogy a szarvasok télen elhagyják megszokott élőhelyüket, s ott is megjelennek, ahol korábban nem, de az évszak végén vissza is térnek oda, ahonnan jöttek, vagyis jelenlétük csak átmeneti.- Vadkárok ettől függetlenül mindig voltak, vannak és lesznek is - szögezte le Gondos Gyula. - Ez még akkor is így lenne, ha csak egyetlen vaddisznó maradna Magyarországon, persze ez senkinek nem lehet célja. Úgy véli, ennek az éremnek is két oldala van, szerinte túlzók a kárbecslők megállapításai, ami nehéz helyzetbe hozza a vadásztársaságokat. Ezen változtathat a készülő, új szabályozás, ami előírja majd, ki végezhet ilyen feladatot, s azt is, milyen szempontok alapján mérik fel a károkat. A vadászok szerint a szarvasállomány folyamatosan csökken. A gazdálkodók ezt nem így érzik így zajlik az ügymenet Mit tehetünk magunk? Évente százmilliók a statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi években a mezőgazdasági vadkárok megyékre eső átlaga meghaladta a kétszázmillió forintot. A Dél-Dunántúlon ebből a szempontból a legrosszabb a helyzet Somogybán, ott a kárérték megközelítette a félmil- liárd forintot. Baranyában átlagosan évi százhetvenmilliót, Tolnában százhúszmilliót fizettek kártérítés címén a vadásztársaságok. A vadkárok mértékét számos'tényező befolyásolhatja: a terület növényzete, vetésszerkezete, az előforduló vadfajok, a rendelkezésükre álló táplálék meny- nyisége. a vadak által okozott kár megtérítését a bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet kérni a területen vadászatra jogosulttól. Ha megegyeznek, az ügy lezárul. Ha nem, a károsult azonnal is bírósághoz fordulhat, de az adott település jegyzőjénél is kérheti a kárbecslési eljárás megindítását. Ennek során szakértő közreműködésével állapítják meg a kárt, de ha annak megállapított összegét nem fogadják el a felek, eredménytelen lesz az eljárás, ami után a bíróságon folytathatják a viaskodást. A leggyakoribb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés, ami viszont ha nem elég magas (másfél-két méteres), semmit nem ér, a nagyvadak simán átugorják. Ahol apró vad is jelen van, ott 80 centis magasságban sűrű hálóval is ki kell egészíteni, valamint legalább tíz centiméterre a földbe kell süllyeszteni a kerítést. Kisebb állatok ellen gyümölcsfáinkat külön is körülvehetjük műanyag- vagy drótfonattal. Hatásosak a villanypásztorok is, valamint a hang- és fényhatásra épülő riasztók. Esetleg drótzsinegre kötött üres alumíniumdobozok, tükörcserepek is beválhatnak. Első szóra mennek a polgárőrök, ha szükség van rájuk Az ovikban is zsebre megy majd az igazolatlan hiányzás szigor A húsznál több napot indokolatlanul mulasztó gyerekek szüleitől megvonják a családi pótlékot pécs-budapest Szeptembertől a szülőknek hároméves kortól kötelező lesz a gyermekeiét óvodába járatniuk. A szabálynak azzal is érvényt kíván szerezni a kormány, hogy az eddig csak az iskolai hiányzásokra vonatkozó szigort a kisdedóvókra is kiterjesztik, és az igazolatlan hiányzásokat a családi pótlék felfüggesztésével büntetik. A kisdedóvók esetében ez azt jelenti, hogy az orvosi igazolás nélkül távolmaradó gyerekek szüleit öt nap után a jegyzők írásban figyelmeztetik a lehetséges következményekre. Ha ez nem bizonyul hatásosnak, és húsz igazolatlan nap gyűlik össze, felfüggesztik a családi pótlék kifizetését - ami ma egy gyermek után 12 200 forint. Az intézkedés célja, hogy csökkenjen az igazolatlan hiányzások száma. Ez az iskolák esetében már bevált. Ha a tanköteles korú diákok ötven órát mulasztanak igazolatlanul, 2010 óta szintén megvonható a családi pótlék. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a lógósok száma a megyénkben is. Az elmúlt tanév végén a tízórás, úgynevezett figyelmeztetési küszöböt 526-an érték el, az iskoláztatási támogatás megvonását jelentő ötvenórányi igazolatlant pedig 202-en. Abban az időszakban összesen 301, a megenge- Az óvodából sem lehet majd hiányozni következmények nélkül dettnél többet hiányzott gyermek után nem fizették ki a családi pótlékot, ez a szám egy évvel korábban még 415 volt. Tíz igazolatlant 2012 nyarán 1072-en, ugyannak az évnek a végén 1111-en gyűjtöttek, vagyis egyértelmű, hogy javult a fegyelem. Az iskolásokat érintő, ezzel kapcsolatos változás, hogy az idei tanév második félévétől már nemcsak az számít hiányzásnak, ha nincsenek bent a normál tanórákon, hanem az is, ha nem töltik az intézményben az időt délután négyig - kivéve, ha ez alól az iskola igazgatójától felmentést kaptak. ■ M. B. A járásoknál igényelhető eddig A Magyar Államkincstárnál lehetett intézni a családi pótlékkal és egyéb családtámogatásokkal kapcsolatos ügyeket, április elsejétől viszont már a kormányhivatal lesz az illetékes. a kérelmeket a járási hivataloknál, kormányablakoknál is be lehet majd nyújtani, ahonnan továbbítják azokat elbírálásra a kormányhivatalhoz. azoknak, akik már kapják az ellátást, a változás nyomán nem lesz tennivalójuk, ugyanúgy és ugyanakkor folyósítják a támogatást, mint ezt megelőzően. 4 t
