Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-12 / 60. szám
2 KÖRKÉP 2015. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK JEGYZET P# IH IHAROSI '■srj^v ffw t ^ ~ IBOLYA Ki érti ezt? MICSODA SZERENCSE, hogy - honfitársaim túlnyomó többségével együtt - nem vagyok milliárdos. Most aztán pisloghatnánk, ha százmillióinkat brókerházak közvetítésével szerettük volna fialtatni banki kamatoknál nagyobb hozamokat remélve. Lassan úgy néz ki, hogy még egy jól felépített piramisjáték is biztonságosabb befektetés kies hazánkban, mint a brókerházakban megbízni. AZ MNB bejelentette, hogy a Quaestor a Buda-Cash- hez hasonlóan szintén meghamisította az informatikai rendszerét, és mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt dobott piacra. Mindezt úgy derítették ki, hogy a helyszínen generáltattak adatokat, s ebből látszott, hogy nagy a kánya. A felszínen ugyanis minden rendben volt. Úgy látszik, csak informatika, meg vakmerőség kérdése az egész. Ha sikerül, mindenki jól jár, ha nem, akkor a tulajdonosok és a vezetők mennek a dutyiba. Már, ha mennek, hiszen a Kulcsár-ügyben, amely 2003-ban pattant ki, és az 1998 és 2003 közötti időszakban elkövetett bűn- cselekmények miatt emeltek vádat, tíz éve nincs jogerős ítélet. Pedig a mostanihoz képest piti ügyről van szó. az átlag újságolvasónak persze halovány fogalma nincsen, hogy mi folyik valójában a bankoknál, bróker cégeknél. Mi az ördögöt jelent a különféle értékű és lejáratú papírok eladása meg vétele. És senki sem tudja, hogy a végén ki nyer és ki veszít. Az átlagember azonban egyre kevésbé érti, hogy mi is történik valójában, de talán a kisemberek pénzét visszafizetik. azt már tudjuk, hogy deviza (alapú) kölcsönt felvenni tilos. Értékpapírt meg nem szabad venni. Marad a párnaciha, a gazdagok meg a jövőben szórakozzanak egymással. Sok szép pillanatban volt része pályakép Riglerné Stang Erika visszahozta Bátaszékre a színes hagyományokat Riglerné Stang Erika számára az István, a király sikeres színrevitele jelentette a legnagyobb sikert Tősgyökeres bátaszéki volt egész életében Szinte napra pontosan húsz évig volt a bátaszéki művelődési ház igazgatója Riglerné Stang Erika. Március elsejétől nyugdíjas. Gyuricza Mihály- Fordulópontot hozott az életembe 1994 ősze - kezdi a beszélgetést. - Akkor kezdődött el Báta- széken a helyi televíziós műsor- készítés. Érdekelt mind a szerkesztői, mind a bemondói tevékenység. Novemberben kerültem oda, aztán Puskás Imre lemondott a művelődési ház vezetői állásról. Meglepetésemre Bognár Jenő polgármester úrral megkérdeztek, átvenném-e az ő helyét. Néhány nap gondolkodás után igent mondtam. Régebben három hónapig már dolgoztam a művelődési házban, a de- koratőri munkám mellett, de kiderült, együtt nem megy a kettő. Tehát éppen húsz esztendeje, 1995. március 1-én lettem a művelődési ház vezetője. Elvégeztem a Pécsi Tudományegyetemen a művelődésszervezői szakot, utána sorozatban megnyertem az öt évenként az igazgatói posztra kiírt pályázatokat. Amikor a rendszerváltást követő években átvette a művelődési házat, az akkor már majdhogynem kulcsos házként működött. Nem voltak egyesületek, művészeti csoport is csak nagyon kevés, pénz sem volt. - No ebből azóta sem lett sokkal több - veti közbe. A rendszerváltás éveiben kialakult gazdasági megrokkanás erősen éreztette hatását a kulturális életben is. Nem volt igazi majális, nem volt pünkösd, nem volt farsang, nem volt szüreti felvonulás, mulatság... A kollégáival azon kezdtek el dolgozni, hogy visszahozzák a régi rendezvényeket, a hagyományokat. - A 20. század első felében még vagy 70 civil szervezet működött Báta- széken. Azért tudom ilyen pontosan, mert ez volt a szakdolgozatom témája. Iparos kör, KÁLÓT, KALÁSZ... Mindegyiknek saját színjátszó köre volt, farsangkor, aratáskor, szüretkor felvonulást, mulatságot, aratóbált tartottak. Ezeket a régi hagyományokat kezdtük el újból felépíteni. Közismert, hogy több nagy népcsoport él Bátaszéken: a székelyek, a felvidékiek, a svábok, bátaszéki, itt végezte el az általános iskolát és a gimnáziumot. Érettségi után jött a dilemma, hogyan tovább. A tanulással nem volt problémája, és nagyon szeretett rajzolni. Felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. Divattervező szeretett volna lenni, ez volt a nagy álma. Nem vették fel, és akkor a dekoratőrképzőbe jelentkezett. Oda abban az időben nagyon nehezen lehetett bejutni, 900-ból 45-öt vettek fel. Szerencsére a felvételi első próbálkozásra sikerült. Ez kétéves, érettségire épülő szakképzés volt. Utána hazajött, és elkezdett dolgozni az ÁFÉSZ-nél. Akkor még voltak kirakatok, és szükség volt a kirakatrendezésre. Cégtáblák készítésétől kiállítások rendezéséig sok minden feladatot meg kellett oldania. Aztán férjhez ment, megszülettek a gyerekei, előbb Dávid fia, utána Virág lánya. Előbbi Budapesten fotós menedzserként, utóbbi Bátaszéken anyakönyvvezetőként dolgozik. Férje nyugdíjas. Nem csak lőttek BÁTASZÉKI KÜLÖNLEGESSÉG, hogy Magyarországon is az elsők között alakult meg a lövésztestület, 1736-ban, nem sokkal az első német családok betelepülése után. Mivel zenekaruk is volt, pünkösd vasárnap, az ünnepi mise után mindig koncertet adtak a templomlépcsőn. Amikor Riglerné Stang Erika lett a művelődési ház igazgatója, szinte az egyik első lépése az volt, hogy megkérte a bátaszéki ifjúságifúvószenekart, adjon koncertet, a hagyományt felújítva. magyarok, romák. Előbbi három népcsoport egy ideig nem nagyon beszélt egymással. - Hála Istennek, az én korosztályomnak ez már csak történelem, a szüléinktől, nagyszüleinktől hallottuk, hogy mik történtek itt - idézi a múltat. Most meg már előnyére válik a városnak ez a sokszínűség. Színesek az ünnepeik is, mert minden népcsoportnak vannak művészeti együttesei, a székelyeknek kórusuk, a németeknek és a felvidékieknek tánccsoportjuk... Felelevenítették a szüretet, a majálist a sportpályáról visszahozták a városba. Itt van ez a gyönyörű terület, a piactér a templommal. Jó hátteret ad a szabadtéri színpadnak is. Ugyancsak a németek indították útjára a pünkösdöt. Ebből lett a pünkösdi rétes fesztivál. Az első ilyen fesztivált a tájház udvarában rendezték. Mozdulni sem lehetett. így aztán ezt is kihozták a piactérre. A kérdésre, hogy mi az, ami számára a leginkább emlékezetes az elmúlt 20 évből, azt mond■ Amikor átvette a művelődési házat, az akkor már majd hogy nem kulcsosházként működött ja, ez a bátaszéki amatőr színjátszás. Ennek régen is nagy hagyományvolt Bátaszéken. Művelődési házas tevékenységének kezdetén egy civil szervezeteknek kiírt vetélkedó'sorozat, a Civil tusa hozta az ötletet. - A német egyesülettel nekiültünk, s a János vitézt egy nap alatt átformáltam, humoros formában átdolgoztam. Megnyertük a versenyt, s attól kezdve nem volt megállás. Színpadra vittük a Valahol Európá- bant, a Dzsungel könyvét, a Hókirálynőt. Eljött 2005, Bátaszék várossá nyilvánításának évfordulója. Évek óta érlelődött bennem az István, a király rockopera színpadra vitele. Bátaszéken négy kórus működik, és két, nagyon jó tánccsoport, amelyekben ugyancsak jó hangú énekesek táncolnak. Sec-perc alatt összeszedtük az összes szereplőt, és 96 emberrel vittük színre a darabot. 1200 ember jött el a bemutatóra. Felülmúlhatatlan élményt jelentett az előadás szereplőknek, nézőknek egyaránt. A művelődési ház vezetőjeként ezek voltak a legszebb pillanatok az életemben. Vádemelést kér a rendőrség a lopás ügyében A megvalósítás mikéntje is érdekli a kormányt támogatások Szekszárdon nincs gond, de az országban háromezer településnek nincs megfelelő forrása bonyhád Vádemelési javaslattal zárta le a rendőrség egy lopási ügyet. Egy kerékpárra helyezett kosárból lopták el egy bonyhádi nő pénztárcáját még február 2-án reggel egy gyógyszertár előtt. A tárcában iratok, bankkártya és készpénz volt. A bonyhádi rendőrök a nyomozás eredményeként gyanúsítottként hallgatták ki a 24 éves helyi H. L.-t lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsított a bűncselekmény elkövetését elismerte. A Bonyhádi Rendőrkapitányság munkatársai a nyomozást március 9-én befejezték, az ügyet a Bonyhádi Járási Ügyészségnek átadták. ■ 1.1. szekszárd A március elsejével megváltozott szociális támogatásokról tartott sajtótájékoztatót szerdán Szekszárdon Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Ács Rezső polgármester. Czibere Károly általánosságban ismertette a változásokat, és elmondta: a kormány nemcsak az előkészületi szakaszban kívánt egyeztetni az önkormányzatokkal, de a megvalósulás mikéntjét is figyelemmel kívánja kísérni. Ennek folyományaként, ha kell korrekcióra is sor kerülhet. Arról is beszélt, Magyarországon Czibere Károly és Acs Rezső a Humánszolgáltató Központ épületében körülbelül háromezer olyan ön- kormányzat van, melynek erőforrásai nem elégségesek a települési támogatások finanszírozásához. A kormány ezért több, mint 30 milliárd forintot különített el, de ha ez sem elég, további ötmilliárdos keretet lehet megnyitni. Czibere Károly részt vett a Szolgálat, Megújulás, Felelősség Szociális Szakmai Konzultáción a PTE Illyés Gyula Karán. Ezzel kapcsolatban elmondta, a szociális szolgáltatókat lélegzethez juttatták nemcsak anyagi értelemben, de a bürokrácia csökkentésével is. A nagyobb változtatások viszont még csak most jönnek. Ács Rezső a szekszárdi szociális rendelettel és a települési támogatással kapcsolatban kiemelte, a fő vezérelv az, hogy senki nem járhat rosszabbul. Míg tavaly 86 millió, idén 99 millió forintot állítottak be segélyezésre. A polgármester tájékoztatása szerint a városban a helyi iparűzési adó mindig is jól tervezhető volt, a szociális rendeletet pedig időben módosították. Felhívta a figyelmet arra is, hogy kevesen veszik igénybe az Esély a Díjhátralékosoknak Alapítvány támogatását, pedig erre bíztatná azokat, akiknek valóban gondot okoz a rezsi fizetése. A város egymillió forinttal támogatja ezt az ügyet. ■ B. K. i
