Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-09 / 57. szám

2015. MÁRCIUS 9.. HÉTFŐ 5 KÖRKÉP Fontos berendezések érkeznek a kórházba rotary A jövő nemzedékért szerveztek széles körű nemzetközi akciót, májusban lesz az átadás Több mint százezer dollárt ér az a felszerelés, amelyet a Rotary mozgalom támo­gatásával a szekszárdi klub szervezésében kap majd a szekszárdi kórház, nem is sokára. Gyuricza Mihály A Rotary mozgalom egyik alap­vető tevékenysége a jótékonyko­dás - mondja dr. Dobos Gyula, a szekszárdi klub elnöke. Az úgy­nevezett kórházprojektjük célja a hátrányos helyzetben lévő kór­házak gépekkel, műszerekkel történő támogatása. Ebben élen jár az egyik fővárosi klub, a Rota­ry Club Budapest City. Henning Sorknaes és dr. Gerő Katalin kö­rülbelül tíz éve kezdték el a pro­jekt szervezését. Ez úgy műkö­dik, hogy az adott klub, mondjuk a szekszárdi, látókörében van egy kórház, például a megyei, s ebben az esetben a szekszárdi a Host (házigazda) klub. Ők fogják össze a tevékenységet és biztosít­ják azt az önrészt, amely a meg­valósításhoz szükséges. - Mi, szekszárdiak jelentkeztünk a Budapest Citynél, azzal, hogy a mi kórházunk is hátrányos hely­zetben van bizonyos területeken, a felszereltség terén - mondja dr. Dobos Gyula. - Vállaltuk, hogy a Balassa János Kórház számá­ra megszervezzük ezt a projek­tet, amely „A jövő nemzedékért” tárás Bonyhádi járás Székszá ® j járás Dr. Dobos Gyula, a Rotary Club Szekszárd soros elnöke címet viseli. Egyeztettünk a kór­házzal, ők mondták meg, milyen fontos eszközökből van náluk hi­ány, illetve mely eszközök értek meg a cserére. Bob Paget, az As­sist International nonprofit ala­pítvány vezetője eljött Ameriká­ból és a helyszínen tájékozódott. Felmérte, a projekt keretében ők mit tudnak biztosítani. Úgy látta, a szülészet-nőgyógyászat szorul leginkább támogatásra, a gyermekgyógyászaton pedig olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy a krónikus betegek kezelé­séhez hiányoznak bizonyos felté­telek. Például az egyik nagy he­lyiségben, ahol inkubátorok is vannak, a csecsemőket hat hó­napos korukig mindengond nél­kül tudják kezelni, ugyanakkor a mellette lévő szoba gyakorlati­lag üres ágyakkal van berendez­ve, hiányzik belőle a technika. Mi most erre a helyzetre össz­pontosítunk, s várhatóan az lesz az eredmény, hogy ha lélegezte­tő, újraélesztő és más készülékek ide kerülnek, az osztálynak ez a része alkalmas lesz arra, hogy a hat hónapostól a tizennyolc éves korú krónikus beteg gyerekeket is gyógyítsák, ápolják. Henning Sorknaesnek na­gyon jó nemzetközi kapcsola­tai vannak. Ennek is köszönhe­tő, hogy napjainkra ezt a projek­tet 9 ország 15 klubja támogatja. Három kormányzóság jár élen: egyik a magyar, tőle jön a leg­több támogatás. Ekkora projekt­je nemhogy a szekszárdi klub­nak, de a magyarországinak sem volt még. A támogatók kö­zött van az oklahomai és a chica­gói kormányzóság is. A támogatási összegek több­nyire 200 és 2000 dollár közöt­tiek, klubonként, illetve kor­mányzóságonként. A magyar kormányzóság ennél sokkal töb­bet ad, 15 ezer dollárt, és körül­belül 18 ezer dollárt kellett össze­gyűjtenie a szekszárdi klubnak, ez az ő „önrészük”. A különböző támogatásokat a nemzetközi ro­tary szervezet megfejeli. A szek­szárdi projekt teljes költségve­tése 113.092 dollár, ennyibe ke­rülnek a gépek. Magyarország­ról 3 klub támogatja az akciót: a Tabán Budapest, a City Buda­pest és a pécsi klub. Egyébként a Több akciót is szervezett A szekszárdi klub nagyjából már összeszedte a 18 ezer dollá­ros önrészt, részben a klub, a klubtagok, részben magánsze­mélyek, részben pedig önkor­mányzatok és cégek jóvoltából. Tavalyi akciója volta klubnak a „Tapintható láthatatlan” elneve­zést viselő. Farkas Pál szekszár­di szobrászművész térplasztiká­ja a Béla király téren van, s tér kicsinyített, szoborrá lényegült makettje. Elsősorban a vakok és gyengén látok számára készült, de aki arra megy, láthatja, hogy 18 ezer dollár több mint ötmillió forintot ér, a projekt teljes össze­ge pedig több mint 30 millió, fo­rintban számolva. A valóságban ez az érték több: vannak példá­ul olyan gépek, amelyek kifo­gástalan állapotban, felújítva ér­keznek, mondhatni potom áron, és persze vannak teljesen új gé­pek is. Lehet, hogy egy újraélesz­tő készüléket 30 ezer dollárban számolnak, holott az 90 ezerbe kerül. Ily módon a projekt érté­ke megsokszorozódik.- Valószínűleg áprilisban ér­keznek a berendezések az ame­rikai klub szerelői szerelik fel őket és tanítják be az itteni dol­gozókat a használatra. Május 15- re minden gép a helyén lesz, és az arra illetékesek akkor már ke­zelni is tudják azokat. már a szekszárdi klub a látók körében is nagyon nép­szerű. A szekszárdi Rotary szer­vezésében összesen 140 magán- személy és cég adománya gyűlt össze arra a célra. Addig ez volt a klub történetében a legna­gyobb projekt. Voltak kisebbek is, például a Remete csurgó, a Munkácsy utcai csurgó helyreál­lítása... A mostani projekt támo­gatásában élen jár a szekszárdi önkormányzat, a Jako Kft., de a vállalkozások mellett ott talál­juk a sorban Sióagárdot, Medi­nát, Kölesdet, Harcot is. Remélik, hogy még több embernek adhatnak munkát Nyári fáradtságot érez a pedagógus tavasszal új munkarend Már most olyan kimerültek, mint a korábbi években júniusban voltak üij mt wm :x • . : __ ______ A minisztérium szerint nem kell többet tanítaniuk Az életpályamodell bevezetése előtt 22 órát kellett kötelezően tartaniuk a pedagógusoknak, ezt megnövelték dunaföldvár Első körben harminc fő foglalkoztatására nyílhat lehetőség április ele­jétől augusztus végéig a köz­munkaprogramban. Horváth Zsolt polgármester azt mond­ta, hogy a rendszer jelentősen átalakult, új típusú kapcsolat- tartást igényel a munkaügyi központtal és az eddigiektől eltérő finanszírozást jelent. Mint a polgármester rámuta­tott, a támogatás mértékét a települések adóerő-képesség­hez igazítják. Dunaföldvár számára ez kormányzati for­ráskiesést jelent, hiszen het­ven százalékos támogatott- sági kategóriába került. Ez a mostani ismeretek szerint 4,5 millió forint pluszkiadást jelent. A korábbi években egyébként ennél több - körül­belül kétszer ennyi - munka- nélkülit tudtak foglalkoztatni. A városvezetés bízik abban, hogy ez idén is így lesz. ■ A rendszer jelentősen átalakult, a finanszíro­zás eltér az eddigiektől- Nálunk jellemző, hogy harmincnapos önkéntes munkát vállalnak és ezzel tel­jesítik azt az időt, ami a rend­szerben való maradáshoz szükséges. A városüzemelte­tési részleg szívesen fogadja az ilyen önkénteseket, de az intézményekben is akad szá­mukra feladat, ezekben ki­segítő munkát, a város terü­letén például parkgondozást vállalnak - tájékoztatott Hor­váth Zsolt. ■ V. T. Leterheltnek érzi magát a pe­dagógusok többsége a két éve, az életpályamodellel együtt be­vezetett munkarend óta, ráadá­sul sokan nem is kapnak plusz juttatást a túlórákért - derült ki egy felmérésből. A szakszerve­zetek szerint jobb lenne, ha visz- szaállítanák a régi szisztémát. Több mint 12 ezren töltötték ki a Pedagógusok Szakszerve­zetének felhívására azt a kér­dőívet, mely az oktató-nevelő munkát végzők leterheltsége fe­lől érdeklődött. A válaszadók 89 százaléka hetente több mint 40 órát dolgozik, 28 százaléka 50- nél is többet. Az újonnan beve­zetett munkarend óta 91 száza­lékuknál nőtt az az idő, amit az intézményben és otthon össze­sen munkával töltenek, mind­össze 1 százalékuknak csök­kent. Mint ismert, az új munka­rend bevezetése előtt a peda­gógusoknak heti 22 órát kel­lett tartaniuk, a fennmaradó 18-at szabadon oszthatták be, akár haza is mehettek. 2013 óta viszont 32 órát az intéz­ményben kell tölteni - abból 22-26 órát kell tartani -, ezen felül 8 órát kaptak a felkészü­lésre, a dolgozatok javítására. A válaszadók 82 százaléka azt mondta, hogy több mint 10 al­kalommal dolgozott heti 32 óránál is többet az' intézmény­ben. A 90 százalékuk a korábbi­nál nagyobbnak érzi a munka­terhelést, 86 százalékuk kime- rültebbnek, fáradtabbnak is ér­zi magát, 57 százalékuknál je­lentkezett is olyan egészség- ügyi, mentális probléma, ami a mostani munkarendhez köthe­tő. Aki pedig 32 óránál többet dolgozott a nevelési-oktatási in­tézményben, azok 88 százalé­kánál azt semmivel sem hono­rálták, mindössze 2 százalék kapott túlórapénzt.- Egyértelműen nőttek a pe­dagógusok terhei - erősítet­te meg véleményével a felmé­A klebelsberg In tézményfenn­tartó Központ (Klik) felmérése szerint nem nőtt a pedagógusok óraterhelése - hangsúlyozták lapunk megkeresésére az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtit­kárságán. Hozzátették: a peda­gógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje átlagosan 24 óra alatt van, ami lényegé­ben megegyezik az új munka­idő-számítási rendszer bevezeté­sét megelőző időszakban ta­pasztalt óraterheléssel.- A pedagógusok alapbére át­lagosan több mint 40 százalék­kal növekedett 2013 augusztu­sa és idén január között, ami rés eredményeit Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szak- szervezete Tolna Megyei Szer­vezetének elnöke. Mint mond­ta, ők is most készítenek egy fel­mérést annak érdekében, hogy friss álláspontot tárhassanak a döntéshozók elé, ugyanis tár­gyalásokat folytatnak az illeté­kes minisztériummal. Az azon­ban már most világosan látszik a megyei elnök szerint, hogy fe­leslegesen nőttek a pedagógu­sok adminisztratív és egyéb terhei az utóbbi két évben. Ezzel teljesen egyetért Men- dey László. A Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezeté­nek elnöke felhívta a figyelmet, hogy már egy 2010-es felmérés is arról tanúskodott, hogy átla­gosan hetente 51,5 órát dolgoz­nak a pedagógusok. Erre jöttek kompenzálja azt, hogy túlóra­pénzt a korábbiaknál kevesebb esetben fizet a pedagógusok­nak a Klik - emelték ki. hogy miként tartják nyilván a pedagógusok kötött munka­idejét, arról az iskolák szaba­don döntenek, ezért az intézmé­nyekben az erre vonatkozó gya­korlat is igen eltérő. Az államtit­kárság és a Klik elgondolkodott már azon, hogy érdemes-e kiad­ni a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szakmai ajánlást az iskolák számára, és ez a kérdés felvetődött a szakmai szerveze­tekkel és pedagógus-szakszer­vezetekkel folytatott tárgyalá­sok során is. a plusz terhek, a portfolió, az, hogy 32 órát kötelező bent töl­teni az intézményekben. Azt a pár órát, amiben elvileg felké­szülhetnének, dolgozatot javít­hatnának, szintén a gyermekek között kell tölteniük.- Nincs szükség ilyen osto­ba szabályozásokra - fogalma­zott. Mendrey László hozzátet­te, hogy a bevezetett 32 óra csak arra volt jó, hogy a társadalom felé jelezzék: kaptak a pedagó­gusok béremelést, de többet is kell dolgozniuk. Hangsúlyozta, hogy sokan már olyan fáradt­nak, kimerültnek érzik magu­kat most, mint korábban a nyári szünet előtt, júniusban. A prob­lémákat jelezték az illetékes mi­nisztérium felé, de ott azok sü­ket fülekre találtak. ■ Licska B. - Hanoi E. t

Next

/
Thumbnails
Contents