Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-09 / 57. szám
2 2015. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ A hallgatók átlagosan mindössze harminc százaléka elégedett az egyetemen meghirdetett általános nyelvtanfolyamokkal. nagyjából minden negyedik-ötödik hallgató csúszik a diploma megszerzésével azért, mert nincs nyelvvizsgája. A kormányzati tervek szerint 2020-tól már az egyetemi jelentkezéshez is szükség lesz egy középfokú nyelvvizsgára KÖRKÉP Mi is harcba vonulhatunk akár már májusban csatlakozhatnak a magyar katonák az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz - ennyi a rövid hír, amelyre a fejünket is csak mérsékelten kapnánk fel, ha nem néznénk tévét, nem hallgatnánk rádiót. De hát nézünk, hallgatunk, és ilyetén szembesülünk is az azonnal megjelenő ellenkezésekkel. Hogy minek nekünk háborúba menni, miért nem maradunk inkább csendben, miért nem lapítunk, mint, na, tetszenek tudni. Minden mögött persze a félelem van: nem kellene nekünk magunkra haragítani „ezeket”, még a végén nálunk is robbantanak, lövöldöznek, kivégeznek, és így tovább. pedig hát ha valamiben, akkor ebben igazán születhetne nagy, nemzeti konszenzus. Kevés ugyanis manapság az olyan ügy, amely mellé úgy odaállhatunk, hogy nem vetül ránk azonnal valamilyen árnyék, amely után nem kezd majd el valaki egyéni vagy pártérdekeket emlegetni, amelynél a mutyi, mint kis hazánk állandó eposzi jelzője, értelmét veszíti. az iszlám állam elleni harc viszont pontosan ilyen. A terrorizmus elleni fellépésről beszélt már itt mindenki, pártállástól függetlenül - de nagyon más dolog beszélni és más dolog tenni. Most itt a lehetőség, hogy tegyünk: eddig javarészt csak haszonélvezői voltunk annak, hogy egy nagyobb szervezet védőszárnya alatt voltunk, ezúttal viszont aktív résztvevők is lehetünk. Igen, tudjuk, hogy ez nagyjából húszmilliárdunkba kerülne, azaz szó sincsen arról, hogy elég oda a magyar virtus - ám ez az a pénz, aminek minden forintja egy vállalható ügyre menne el. LEGYÜNK ŐSZINTÉK: hány ilyenről tudunk manapság? Még sokan megcsúsznak késők Számos hallgató nyelvvizsgahiány miatt nem kaphat diplomát Nyelvoktatás egyetemistáknak: a jelek szerint nagyon sok hallgatónak volna rá szüksége A felmérések szerint jelenleg európai összevetésben sem állunk túl jól Pécs Miközben a nyelvtudás fontosságát minden lehetséges fórumon folyamatosan mindenki hangoztatja, az egyetemisták mintha ezt nem vennék olyan nagyon komolyan. Fülöp Zoltán Bár egyre gyakoribb, hogy az érettségizők már legalább egy középfokú nyelvvizsgával a tarsolyukban kezdik meg tanulmányaikat az egyetemeken, összességében igazán komoly áttörést egyelőre még nem sikerült elérni a fiatalok nyelvtudása terén. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai ugyanis azt mutatják, hogy az egyetemeken még mindig nagyon sok az olyan hallgató, aki azért nem kap diplomát, mert hiányzik az ehhez megkövetelt nyelvvizsga (jellemzően egy B2 típusút kell letennünk ahhoz, hogy oklevelet kapjunk). Országos szinten átlagosan minden negyedik hallgató késik az oklevél átvételével - a PTE-n a legutóbbi felmérés szerint hasonló mértékű a ha- lasztgatók aránya. A számadat önmagában is elgondolkodtató, annak fényében meg különösen, hogy a nyelvvizsga-követelménnyel már akkor tisztában vannak a diákok, amikor elkezdik tanulmányaikat, azaz elméletileg még az órák teljesítése mellett is bőven lenne idejük megszerezni a szükséges papírokat. A kutatás azonban még egy szempont bevezetésével árnyalja az összképet. A megkérdezetteknek ugyanis átlagosan mindössze harminc százaléka elégedett az egyetemen meghirdetett általános nyelv- tanfolyamokkal - magyarul tízből csak hárman gondolják úgy, hogy azzal valóban eredményesen lehet felkészülni a középfokú nyelvvizsgára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a diákok nagy többsége szerint a nyelvtudásukat egyéni keretek között kénytelenek fejleszteni ahhoz, hogy tanulmányaik végén diplomát kaphassanak - más szóval saját zsebből kell finanszírozniuk a tanulmányaik ezen területét. egy, az Európai Bizottság megrendelésére 2012 tavaszán készített elemzés tekinti át a legteljesebben az uniós országok idegennyelvismeret-helyzetét. Eszerint az Európai Unión belül Magyarország azon régióhoz tartozik, ahol a 2005-ös kutatáshoz képest csökkent azoknak az aránya, akik legalább A Közelmúltban az Eduline publikált egy felmérést arról, milyen eltérések mutatkoznak az egyetemek között abban, hogy a tanulók hány százaléka csúszik mega nyelvvizsgahiány miatt. Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni a tanulságot, akkor azt mondhatjuk: komoly eltérések. A lista élén a Műszaki Egyetem áll, itt mindössze 3,4 százalékot tesz ki a nyelvvizsgával nem rendelkező végzősök aránya. A Budapest Cor- vinus Egyetem 11 százalékával egy idegen nyelvet beszélnek (ez az adat korábban 42 százalék volt, most 35 százalék). A visz- szaesés még jelentősebb (14 százalék) a legalább két idegen nyelvet beszélők esetében (ez már csak 13 százalék). Magyar- ország vezeti azt a listát, mely szerint a válaszadók nagy valószínűséggel nem beszélnek egy szintén az élmezőny tagja, a pécsiek a maguk 23 százalékával a középmezőnyhöz tartoznak, akárcsak a Szent István Egyetem (25 százalék), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (35,5 százalék), vagy éppen a Nyugat-magyarországi Egyetem (32 százalék). Nem meglepő módon a kisebb egyetemeken, főiskolákon a legmagasabb ez az arány: a Nyíregyházi Főiskolán 45, a Kaposvári Egyetemen pedig 50 százaléka csúszik meg a hallgatóknak. idegen nyelvet sem: ez az arány 65 százalék. A megkérdezettek 64 százaléka szerint személyes előrejutásához az angol a leghasznosabb idegen nyelv, amit a német követ (48%). Ugyanakkor a válaszadók 16 százaléka úgy véli, hogy személyes előrejutásához az idegen nyelvek ismerete nem szükséges. Javulhat a helyzet tavaly Év végén nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét. Ennek értelmében 2020-tól már csak azok a diákok kerülhetnek be az egyetemek, főiskolák képzéseire, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk). Ez nyilván azt jelenti, hogy a fiatalok nyelvtudásában már néhány éven belül komoly előrelépés lesz. A Pécsi Tudományegyetem a középmezőnyben van FÜLÖP ZOLTÁN JEGYZET Több területet felölelő program a vállalkozóknak bonyhád - Önkormányzatunk mindent megtesz azért, hogy segítse a vállalkozások fejlődését. Legnagyobb projektünk - amit tavaly adtunk át és idén fog „termőre” fordulni- az Ipari Park beruházás. A létesítmény bővítése 945 millió forint összértékben valósult meg, amelyből 473 milliót pályázaton nyertünk, 218 milliót a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül hitelből biztosítottunk, az önerő mértéke 254 millió forint volt - jelentette ki Filóné Ferencz Ibolya azon a napokban tartott fórumon, amely a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) égisze alatt valósult meg a bonyhádi Koller Panzióban. A házigazda völgységi város polgármestere úgy fogalmazott: ezek a számok is jelzik, hogy komoly érték teremtődött meg a településen, amely reményeik szerint folytatódik a jövőben is. - A kormány, az ön■ Több előadás is gazdagította a fórumot, hasznos információkat közvetítve a vállalkozóknak kormányzat és a vállalkozások összefogásával megvalósult beruházás jó példája a helyi gazdaságfejlesztésnek, amely a most induló uniós költségvetési ciklusban kiemelt jelentőségű - hangsúlyozta Filóné Ferencz Ibolya, hozzátéve: településükön nagyon sok mikro és kisvállalkozás van, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a város jól működjön és fejlődjön. Dr. Fajszi Lajos, a VOSZ Tolna megyei szervezetének elnöke az országos kezdeményezés- amelynek részeként valósult meg a bonyhádi tapasztalatcsere is - legfőbb céljaira rávilágítva azt mondta: a VOSZ szolgáltató szerepét szeretnék megerősíteni, valamint ismertségét bővíteni. - Sokrétű szolgáltatás-csomagot biztosítunk a vállalkozásoknak, benne ingyenes, személyes tanácsadással, amelyek során komplex módon minden olyan témakörről szó esik, ami érinti, segíti a szektor résztvevőit, hogy azok még sikeresebbé válhassanak területükön - fűzte hozzá Fajszi Lajos. ■ V. B. Túl nagy kockázatot vállalunk, ha nem kérünk számlát autó A tapasztalatok szerint gyakran elhallgatják a szervizek, hogy a húszezres Javítás felett fél év a garancia tolna MEGYE Még mindig inkább a garázsműhelyekbe viszi az autósok jelentős része a kocsiját meghibásodás esetén, mintsem a hivatalosan működő szervizbe - egy közelmúltban készült felmérés szerint. Mintha feledésbe merült volna az a több mint tízéves rendelet, amely alapján minden húszezer forintnál drágább karbantartáshoz és javításhoz hat hónap garancia jár, illetve rögzíteni kell a munkalapon a beépített alkatrészeket, kellékanyagokat és a munkák teljes költségét is. Akár negyvenezer, akár kétszázezer forintért javíttatja vagy szervizelteti az autóját, a magyar autós nem törődik a jogaival, a szervizek egy részében pedig nem verik nagydobra ezt a rendeletet. A legtöbb munkáról egyáltalán nem készül számla, inkább nem is hivatalos magánműhelyekben oldja meg sok autós a gondokat, és bíznak a szerelők adott szavában. Nem szükségszerű, hogy a számlát és a munkalapot mellőző helyeken rosszul dolgoznak, mégis tudnunk kell, hogy aránytalanul nagy kockázatot vállalunk, ha semmilyen papírt nem kérünk a javításról. A zsebbe fizető autós megspórolja ugyan a munkadíj és az alkatrészek áfáját, és hiheti, hogy jól döntött, ha tényleg rendesen megjavították kedvezőbb áron Érdemes körültekintően megválasztani az autószervizt az autóját. Ha később mégis valami gond lesz a kocsival, sem ügyvéd, sem bíró nem tud segíteni az igaza bizonyításában. Ugyanakkor egy hosszú távon piacon maradni akaró autószerviz a garanciális panaszokra kiemelt figyelmet fordít. A szakemberek szerint gyakori probléma, hogy az emberek nem megfelelően választanak autót, nincsenek tisztában azzal, hogy az esetleges javítások mennyibe kerülhetnek. Amikor szembesülnek ezekkel a tételekkel, akkor már úgymond „nincs más megoldás”, mint az olcsóbban dolgozó garázsműhelyek megkeresése. ■ Flajdu Zs. Amit nem szabad sosem szabad otthon diagnosztizálnunk a hibát, mert ha azzal visszük szervizbe a kocsit, hogy cseréljenek ki egy konkrét alkatrészt, mert szerintünk az ment tönkre, akkor csak a munka minőségéért és az alkatrészért felel a műhely, azért már nem, ha a végén kiderül, hogy nem is ott volt a probléma. ha viszont konkrét panaszokkal megyünk, és ezért kérjük, hogy vizsgálják át az autót, majd hárítsák el a hibát, akkor a rossz diagnózis miatt a felesleges alkatrészcseréket, a munkadíjat is a szerviznek kell állnia. » *
