Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-07 / 32. szám
5 2015. FEBRUÁR 7., SZOMBAT KÖRKÉP Meglepték a barátai és tisztelői születésnap Streer Tamásné felnőttéveinek meghatározója a tánccsoport volt Napelemek adják majd az áramot a bátaszéki intézményekben Budavári Kata Streer Tamásné bevallottan nem egy sírós fajta. Mégsem tud meghatottság nélkül gondolni arra az „összeesküvésre”, melyet barátai, tisztelői szőttek „ellene” 70. születésnapja alkalmából múlt péntek estére. Streer Tamásné a „szentélyben”. Szívügye a bogyiszlói hagyományok megőrzése, továbbadása BOGYisziő A helyi értéktár bizottság megbeszélésére érkezett pénteken este Streer Tamásné a bogyiszlói művelődési házhoz. Az épületben aztán nem mindennapi meglepetés várta a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület vezetőjét: saját csapata és az iskolások köszöntötték hetvenedik születésnapján. - Nagyon zavarba jöttem. Megszoktam, hogy én szolgálok ki másokat, és én vagyok a szervező - mondja az ünnepelt. Streer Tamásné Horváth Mária néven 1945. január 31-én született Bogyiszlón. Régóta Tolnán él, de kétlaki életet, hiszen mindig is Bogyiszlón dolgozott, és szabadideje jó részét is itt töltötte, ami sok előnnyel jár. Legalábbis abban az értelemben, hogy az asz- szony környezete sokat profitálhat izgő-mozgó természetéből, lelkesültségéből. Ő és férje, a „sárga lábú” tolnai Streer Tamás is mélyen vallásos családból származik.. Az asszony római katolikus kántor, bár ma már ebben a minőségében inkább csak helyettesít. Tagja a tolnai nyugdíjas érdekszövetségnek és a Bartók Béla Női Karnak, de a civil szervezetek közül a legfontosabb, legnagyobb helyet a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület foglalja el a szívében. Nem is csoda, hiszen a szervezet alapító tagja, 1981 óta pedig a vezetője. - 1971-ben a Szekszárdi Szüreti Napokra jöttünk össze. Akkor voltunk huszonévesek, és nem másról, mint egy baráti társaságról beszélünk. 1976-ban a községi tanács, a Dunagyöngye TSZ és a tolnai Áfész úgy látta, van értelme komolyan venni a hagyományőrzést, ezért hivatalosan is megalakult a szövetkezeti népi együttes, melyet aztán a tanács és a két szövetkezet sokáig támogatott - eleveníti fel a kezdeti időszakot az együttesvezető. Mesél a Martin György-, a Sebő Ferenc-féle gyűjtésről, és üyen téren a saját tevékenységéről is. Állítása szerint van még egy idős bácsi Bogyiszlón, akit mindenképpen meg szeretne interjúvolni. Hála Streer Tamásné üyen jellegű késztetésének, a csapat múltja minden szempontból jól dokumentált. A „szentélyben”, azaz abban a teremben, amely a művelődési házban található, és amelyet a próbateremmel együtt az önkormányzat ingyen biztosít az 1991 óta egyesületként működő tánccsoportnak, elképesztő mennyiségű relikvia: diploma, oklevél, kupa, ajándék- tárgy, kinagyított és albumokba rendezett fotó bizonyítja, hogy a csapat nem tétlenkedett az elmúlt évtizedekben. A kezdetekkor Streer Tamásné részben saját emlékeire, részben az idősek útmutatására, ezen felül pedig Szabadi Mihály szakértelmére támaszkodott. A sióagárdi koreográfus aztán tulajdonképpen családtaggá vált. A faluban fellelhető kincseket egyébként olyan jól sikerült feldolgozni, hogy új koreográfiát tulajdonképpen itt már nem is lehet úgy készíteni, hogy Bo- gyiszló határát képzeletben át ne lépnék. A ma is ütőképes csapat magja általában 30-35 fő, de a nagy rendezvényeken 50-60-an is megmozdíthatok. Az utazó létszám 40-42 táncos és zenész volt, és a csapat szinte egész Európát bejárta. Frankfurtban 1981-ben, bár nemigen tudták hol fognak szerepelni, egy választási kampány rendezvényen léptek fel, nagy sikerrel. A bogyiszlóiak jól érezték magukat Németországban, ahol a tánc mellett kirándulásra is jutott idejük. Ma már szintén érdekes lehet, hogy Streer Tamásné Párizsban, az Eiffel-toronynál békebeszédet mondott magyarul, és hogy Finnországban, egy népzenész találkozón a bogyiszlói zenészeket a világ nyolcadik csodájaként ünnepelték. - De jártunk Svédországban, Olaszországban, például Szicíliában, Szardínia-szigetén, Lengyelországban, Görögországban. Ezt egyébként az a fotó is bizonyítja, mely kinagyítva megtekinthető a „szentélyben”. Ezen a legények láthatók erősen nekivetkőzve a tenger parton. Útjaikat és általában működésüket az akkori Áfészek, a tsz, a bogyiszlói tanács és a húskombinát támogatta. Ma az önkormányzat segít, amiben tud, pályázni is igyekeznek, és valamicske az 1 százalékokból is befolyik, de olyan utakra, mint a nyolcvanas években, már nem telik. A társaság és az egyesület vezetője ugyanakkor nem vesztett lelkesedéséből, és Streer Tamásné szerint alapvetően ennek a lelkesedésnek az átadása és a hagyományok felkutatása, megőrzése a cél. Mint mondja, lassan azért letenné a lantot, legalábbis ami a szervezési feladatokat illeti. A péntek esti két óra táncról azonban továbbra sem mondana le. Különleges, szép darabok a tájházban A bogyiszlói tájházat az önkormányzat által 2006-ban megvásárolt Kossuth utca 29. alatti, az 1800-as évek végén épült házból alakították ki 2007-ben. A berendezést a falu lakói adták össze, a szervezők, elsősorban persze az ötletgazda Streer Tamásné annak idején szinte nem győzte fogadni a sok önkéntes felajánlást. Ha teheti, ma is ő kalauzolja a vendégeket a falu hajdani életét idéző világba. Az elmúlt években nagyon sokan - a diákoktól a nyugdíjas csoportokig - megcsodálhatták az egykori bogyiszlóiak népi kultúráját bemutató, általuk hátrahagyott tárgyakat. A tájházban eredetileg öt helyiséget rendeztek be. A tisztaszoba egyik kincse a gyönggyel kirakott 1895-ből származó fiókos sublót. Itt olyan régi francia selyemből készült kendőket is megcsodálhat az érdeklődő, melyeket nem rágott moly, illetve egy igazi rezgős, gólyafészkes menyasszonyi koszorút is. A hálószobában és a konyhában számos korabeli használati tárgy, szőttesek, különleges, gyönyörű ruhadarabok is láthatók. A szövőszobában a kenderfeldolgozás utolsó munkálatainak berendezéseit mutatták be. Mivel ez a helyiség beázott, a renoválásig az itt elhelyezett tárgyak is a garázsba kerültek. AZ udvarban két fészer alatt a kenderfeldolgozás és a földművelés eszközeit láthatják az érdeklődők. A tájház külön éke, hogy telke a festői holtág partig nyúlik, az udvarban kisebb csoportok vendéglátására is lehetőség van. Barátokból testvérek A SCHLITZIEKKEL ű bogyiszlói hagyományőrzők kötöttek barátságot még 1979-ben. A barátságból aztán évek múlva hivatalos testvértelepülési kapcsolat lett. Streer Tamásáétól megtudtuk, soha nem indultak el úgy külföldi útra, hogy ne lett volna náluk kolbász, sonka, paprika, bor. Mindig nagy étkezéseket csaptak a parkolókban, és a buszon szinte mindig énekeltek. bátaszék Tavaly nyújtotta be a város a „Napelem rendszer telepítése Bátaszéken” elnevezésű projekthez kapcsolódó igényét, tudtuk meg dr. Bozsolik Róberttól, Bátaszék polgármesterétől. Az igényelt támogatás összege 47 millió 881 ezer forint lett volna. Az akkori elképzelések szerint ez 100 százalékban támogatott pályázati lehetőség volt. Sajnos a pályázati eljárás során a pályázati intenzitást visszacsökkentették 88 százalékra, ami azt jelenti, hogy a városnak 5,7 millió forint önerőt kell biztosítania a beruházás megvalósításához, tette hozzá a város vezetője. Ám az nem változott, hogy a pályázati lehetőségen belül a város négy közintézményén helyeznek el napelemes rendszereket: a városházán, a gondozási központ Vörösmarty utcai idősek klubjának épületén, a Petőfi Sándor Művelődési Házon valamint a városi óvodán. Ezeket a napelemeket úgy tervezték, hogy az intézmények villa- mosenergia-ellátását teljes egészében meg tudják oldani. így várhatóan a felsorolt közintézményeknek már nem lesz villa- mosenergia-költsége. Várhatóan március végén, április elején elkezdődik a beruházás kivitelezési szakasza, s május 30-ig be is fejeződik. A megvalósításra vonatkozó szerződéseket már tavaly megkötötték - mondta el Gerhát János településüzemeltetési ügyintéző. Ä jövő héten tartanak egy koordinációs megbeszélést az érintett felek részvételével, s megbeszélik, hogyan lehet a kívánatos ütemet tartani. ■ Gy. M. Gerhát János a városi óvodánál Gyümölcsöző vidékfejlesztő munka a Völgység Kincsénél programok A tudatos építkezés magját ültették el, amely már számos, a térség fejlődését szolgáló „hajtást” hozott KisvEJKE - A Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet tagsága és igazgatósága nagy hangsúlyt fektet az üzemben dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére, hiszen a biztos szakmai tudás a garancia a minőségi termékek előállítására, a piaci igények egyre teljesebb kielégítésére - nyilatkozta dr. Tóth György. Az igazgató- sági elnök emlékeztetett: a szövetkezetét 2010-ben létrehozó gazdák új értékesítési csatornát szándékoztak kialakítani a térségben megtermelt gyümölcs elsődleges feldolgozásával, egy gyümölcslé-gyártó, manufak- túra-jellegű üzem létrehozásával. Ezen vidékfejlesztési céljaik megvalósításához lehetőségük kínálkozott uniós forrásokat is igénybe venni - sikerült két TÁMOP és két LEADER pályázaton mintegy 83 millió forintot nyerniük. Dr. Tóth György részletezte, a programok megvalósításával jelenleg nyolc hátrányos helyzetű munkanélküli (a térségben lakó) jutott álláshoz. Az igazgatósági elnök úgy fogalmazott, a szövetkezet gazdasági vállalkozás, profitorientált, de a haszo- nelvűség mellett szociálisan érzékeny a munkavállalók irányában, amelyet megerősít az a szándék, hogy a pályázati projektekben résztvevő célcsoporttagok beléphetnek a szervezetMind a nyolc munkatárs sikeres vizsgát tett a képzés zárultával be, így kvázi önfoglalkoztatóvá válnak. Összhangban a szövetkezet stratégiai irányvonalával, az első uniós projektben részvevő célcsoporttagok OKJ-és részszakképesítést szereztek. Míg a napjainkban futó program részesei úgynevezett „munkába ágyazott” képzési formában - a Felnőttképzési Akkreditációs Tanács által jóváhagyott tananyag elsajátításával - gyümölcs-, gyógynövénytermesztő és feldolgozó ismeretekkel gazdagodtak, amely során hangsúlyos szerepet kapott a gyakorlati forma. A képzést az FM DASzK Szakképző Iskola Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma szervezte, a tanúsítványt nyújtó vizsgával együtt. - Nyolc munkatárs bizonyította felkészültségét a záróvizsgán, valameny- nyien eredményesen szerepeltek. A kiváló termékminőség mellett a megszerzett szakmai tudás egyéni haszonnal is jár, ugyanis a dolgozók ez alapján a garantált szakmai bért kapják meg - világított rá dr. Tóth György. Hozzátette: a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet létrehozásával a hosszú távú, tudatos építkezés magját ültették el, amely örömükre már számos, a térség fejlődését szolgáló „hajtást” hozott. ■ Vízin B.