Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-04 / 29. szám
3 2015. FEBRUÁR 4., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Nem a diploma teszi az embert életpálya Meg kell tanítani, hogy tiszteletre méltó a jól végzett kétkezi munka is Soha nem látott hiány van szakmunkásokból, túlkínálat pedig diplomásokból - ezt állapította meg egy internetes állásportál. Ennek ellenére ma a középiskolás diákok 80 százaléka azt tervezi, főiskolára, egyetemre jelentkezik, 69 százalékuk pedig ténylegesen is belép a felső- oktatásba. Mauthner Ilona A szakmát adó intézményeknél is vannak slágerképzések. Érdemes azonban tudni, hogy egyes szakmákban nagyon fontos a megfelelő kézügyesség A tanárok tapasztalata, hogy a Tolna megyei diákok többsége - különösen a városokban - első helyen gimnáziumot, másodikon szakközépiskolát jelölnek. Néhányuknál harmadikként - szóba jöhet a szakképző iskola. § A szekszárdi Garay Általános Is- p kólában 38 végzős van, közülük | tizenketten írták meg a közpon- J ti felmérőt. Ők olyan gimnázi- I umba, középiskolába jelentkeztek, ahol többszörös a túéjelent- kezés - mondta Baloghné Mayer Zsuzsa igazgatóhelyettes. A feladatsorok megoldására pontokat kaptak, a jegyeik mellett ezeket is figyelembe veszik a felvételinél. A többi intézménybe kizárólag az érdemjegyek alapján döntik el, hogy megfelel-e a diák. Az igazgatóhelyettes elmondta, a fiatalok többsége, akárcsak tavaly, a felsőoktatást tűzte ki célul, ezért általában a gimnázium kerül az első helyre. A szülők elvárása is ez. Az más kérdés, hogy arra is volt példa, hogy valaki érettségi után tanult szakmát, mert rájött, a diploma nem neki való. A nagydorogi általános iskolában idén 23-an végeznek, közülük négyen írták meg a központi felmérőt, mondta Szilágyi Péter igazgató, de a többség náluk is érettségit adó intézményben gondolkodik. A zombai iskolában 30 végzős van, közülük 19-en írták meg a központi tesztet. Vonzóvá kell tenni egy internetes állásportál felmérése szerint a fiatalok többsége szerint ciki nem diplomásnak lenni. Valójában a többség, inkább elképzeli magát egy irodában és reggelente inkább öltönyt húzna, mint keményebb, megterhelőbb fizikai munkát végezne, munkaruhában. Ma a középiskolás diákok 80 százaléka mégis azt tervezi, hogy főiskolára, egyetemre jelentkezik, a mai 20-24 éves korosztály 69 százaléka pedig ténylegesen is belép a felsőoktatásba. jelenleg ösztöndíjjal igyekeznek rávenni a diákokat arra, hogy hiányszakmát tanuljanak. így már a tanulmányaik idején is jövedelemhez juthatnak. Ám ennek szigorú feltételei vannak, bizonyos tanulmányi átlagot el kell érni ahhoz hogy jogosultak legyenek. juhász Gábor a szekszárdi Szent László Szakképző Iskola intézményvezető-helyettese elmondta, az ő iskolájuk nem tartozik azok közé, ahová központi felmérővel lehet bejutni. A diákok, akik ide jelentkeznek, vegyes tanulmányi átlaggal érkeznek. Vannak szakok, amelyekre túljelentkezés van, így a harminckét helyre kilencvenen szeretnének bejutni. Ilyen a gépészet, vagy a rendészet, míg például az elektronikai, építészeti képzéseknél hiány van. A fogadó iskola is nehezen kalkulál a következő elsősök létszámával, ami éppen abból adódik, hogy a diákok három-négy helyre is beadhatják a jelentkezésüket. Juhász Gábor azt is elmondta, nem látja előkészítettnek a pályaválasztást, sok diákról menet közben derül ki, hogy nincs kézügyessége, hiányzik a régi technikai oktatás, amikora diákok fúrni, faragni is tanultak még az általánosban. Szintén hiányzik a motiváció. A fiatalok többsége azért jár szakközépiskolába, mert oda íratták be a szülei, a jegyei nem voltak elég jók a gimnáziumhoz. A szakmunkás képzésnél a motiváció valamivel jobb, ott viszont a gyenge érdemjegyekkel van gond, mondta az intézményvezető-helyettes. a szakemberek véleménye szerint a szakmunkás életpályát vonzóbbá kell tenni az anyagi és erkölcsi megbecsültséggel. Egyúttal meg kell tanítani a gyerekeknek, igenis nemes és értékes a kétkezi munka. A szakmák presztízsét növeli az is, ha megfelelő tudású szakembereket bocsátanak ki a középiskolák. Tudnivalók a központi írásbeli eredményét február 5-én kapják meg a diákok. A jelentkezési lapokat február 13-ig kell elküldeni a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat február 17. és március 6. között tartják. Ezt követően minden középiskola a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőit, a végső eredményt április 24-én küldik ki a jelentkezőknek. Azok az intézmények, amelyek nem várják el a központi felvételi vizsgát, csak a végzősök érdemjegyeit nézik. akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek részt, amelyet május 4. és 14. között tartanak. Ekkor csak oda lehet jelentkezni, ahol a férőhelyek 90 százalékánál kevesebbet sikerült feltölteni. Minőségi díjas a szekszárdi étterem szekszárd-budapest Ma gyár Turizmus Minőségi Díjat kapott a szekszárdi ízlelő Családbarát Étterem. A pályázatot évente hirdeti meg a Magyar Turizmus Zrt., a minőségi díj három évig érvényes. Jelenleg több mint száz szálloda, étterem, valamint szolgáltató jogosult a díjjal kapcsolatos tábla és lógó használatára az országban. ■ V. M. Ma ünnepük Dúzsi Tamást a borkedvelők SZEKSZÁRD Ma 18 órától kezdődik az a rendezvény a Bodri Pincészetnél, melynek főszereplője Dúzsi Tamás az év bortermelője. A megyeszékhely díszpolgára címet elnyert borászt műsorral, állófogadással várják. ■ M. I. Vidékről is jöttek a mulatságra IZMÉNY Remek hangulatban telt a nyugdíjas klub farsangi mulatsága, amelynek a művelődési ház adott otthont. A vacsorával és tombolasorsolással gazdagított eseményre Mázáról, Bonyhádról, Apar- hantról és Egyházaskozárról is érkeztek résztvevők. ■ V. B. Százhúsz vendég jött el Ezentúl már nem számít fehér foltnak Bátaszék térsége hálózatbővítés Az országban elsőként adták át az új mentőállomások közül a megyénkben felépült létesítményt BÁTASZÉK - Minél kevesebb dolga legyen az itt dolgozóknak - egyöntetűen kívánta ezt valamennyi beszédmondó az újonnan felépült bátaszéki mentő- állomás keddi avatóján. Az ünnepségen először dr. Bozsolik Róbert, a város polgármestere mondott köszöntőt, kiemelve, hosszú időre tekint vissza az állomás létrehozása - nem véletlenül volt jelen az átadón a korábbi városvezető, Bognár Jenő is -, hiszen már 2002-ben nekiláttak az előkészítésnek, miután a szakma részéről megfogalmazódott az igény. Bár a polgármester ennél messzebbre is visszanyúlt, amikor felidézte, hogy hazánkban, Európa országai közül másodikként kezdődött el a szervezett mentés az 1800-as évek második felében. Dr. Burány Béla, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszédében elmondta, az új állomásnak köszönhetően perceket tudnak lefaragni az eddigi kiérkezési időn. Úgy fogalmazott, hogy a város 15 ezres vonzáskörzetében tíz emberből kilenchez 15 percen belül meg tudnak érkezni a menDr. Burány Béla, dr. Bozsolik Róbert és dr. Buda Péter vágta át az új mentőállomás kapujában kifeszített szalagot tők. Hozzátette: a mielőbbi se1 gítségnyújtást szolgálja az is, hogy a hálózatbővítés mellett a mentésirányítás korszerűsítésére is áldozott-az állam. A bátaszéki beruházás kapcsán azt is elárulta a főigazgató, hogy amit lehetett, azt automatizál-. táltak, így például a garázskapuk is motorikusak. Emellett napkollektorokat szereltek fel a tetőre és gondoskodtak a szén-monoxid-érzékelőkről is. A mentőállomással együtt két új, teljesen felszerelt B típusú mentőgépkocsit is átadtak, valamint szolgálatba állítottak a megyében egy mentőorvosi kocsit. Köszöntőt mondott dr. Buda Péter, az OMSZ Dél-dunántúli régiójának igazgatója is. Elmondta, ezt a térséget eddig a szekszárdi, a bajai és a mohácsi mentőállomások látták el, mostantól azonban nem számít fehér foltnak a megye ezen területe. Az új állomás jelentőségét tovább növeli az autópálya, és 12 kilométeres alagútjainak közelsége. Nem mellékesen pedig 15 új munkahelyet is eredményezett a beruházás. A létesítményt elsőként adták át a „Sürgősségi ellátás fejlesztése - Mentés” elnevezésű projekt révén megvalósuló új építésű mentőállomások közül. Az országos hálózatfejlesztés 10,94 milliárd forintból valósul meg, ebből az összegből 112 milliót tett ki a bátaszéki mentőállomás megépítése. ■ Hanoi E. Pakson és Szekszárdon fejlesztenek A bátaszéki mentőállomás megépítése az Országos Mentő- szolgálat „Sürgősségi ellátás fejlesztése - Mentés” című projektjének része, amely az ország 18 megyéjében - a közép-magyarországi kivételével - 22 új állomás megépítését és 60 meglévőfelújítását foglalja magában 178 „B” és „C” típusú mentőgépkocsi, illetve eset- és rohamkocsi megvásárlása mellett. Továbbá 22 mentőorvosi kocsi, valamint jelentős értékű orvostechnikai és oktatási eszköz beszerzése is folyamatban van. Mindezeken túl 18 úgynevezett skill labor és négy szimulációs központ kialakítása is a célok között szerepel. a megyében a bátaszéki állomás megépítése mellett dinamizálják a paksi és a szekszárdi mentőállomást, és utóbbi a „Skill-labor” eszközbeszerzésében is érintett. Szakmáknál is előfordul jelentős túljelentkezés
