Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-28 / 50. szám
4 KÖRKÉP 2015. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Nomád életet él és visszatérő vendég a gólyfészekbe költözött lúdpár Puskaporos a hangulat képviselő-testület Továbbra is csak döcög az együttműködés Újabb harmincegy ügyintéző vehetett át oklevelet szakály Mint arról beszámoltunk, nílusi lúd költözött a sza- kályi volt tejüzem kéményén lévő gólyafészekbe. Azóta az is kiderült, hogy nem egy madár foglalta el önkényesen a fészket, hanem egy pár, amely valószínűleg költeni készül. Az eset mindenképpen rendhagyó, egyrészt mivel ez a faj nálunk nem honos, másrészt mert a libafélék síkon fészkelnek és nem magaslaton. Egy megyei madártenyésztő további információval gazdagította a történetet. Mivel maga is tenyészt nílusi ludakat, vélhetően ez a vadon élő pár ereszkedett le az udvarába tavaly meghallva a fajtársak hangját. El is fészkeltek, és három utódot neveltek fel, akiket magukkal is vittek. A „nomád párost” két éve is látták, mégpedig a Regöly környéki Kapos-Koppány ártéri területen fészkelni. ■ V. M. Komoly felvételi vizsgán bizonyítottak bátaapáti Az Országos Atomenergia Hivatal a megnövekedett feladatai miatt 40-50 új szakembert vett fel a közelmúltban. Ezek a fiatalok komoly felvételi vizsgán bizonyították szaktudásukat, most pedig 6-18 hónapos képzést kapnak, amely során az atomipar legkülönfélébb területeit is megismerik. Erre azért van szükség, mert, aki eddig építészként, geológusként vagy éppen tűzvédelmi szakemberként dolgozott, szaktudását bővítenie kell a nukleáris területen. A képzési program részeként a fiatalok meglátogatták a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót, ahol leendő kollégaként fogadták őket. Bertalan Csaba fióktelep-vezető adott tájékoztatást az NRHT-ban folyó munkáról, s részletesen beszélt az új hulladék-elhelyezési koncepcióról, amelynek révén sok hely, s ezáltal pénz takarítható meg. Vo- lentné Daróczi Beáta technológiai vezető kalauzolása mellett megtekintették a felszíni technológiai épületet, valamint a földalatti tárolókamrát is. ■ V. T. Antal Zsolt a decsi polgármesteri hivatal előtt. Elmondása szerint már megválasztásakor tudta, nem lesz könnyű helyzetben Enyhén szólva is döcög az együttműködés a decsi képviselő-testületben. Alpolgármester továbbra sincs, mint ahogy béke sem. Budavári Kata Odáig fajultak a dolgok Decsen, hogy állítólag van, aki életveszélyes fenyegetést is kapott már. A település politikai életében résztvevők, illetve a közélet iránt érdeklődők két táborra szakadtak. Vannak, akik Antal Zsoltot, a község októberben megválasztott polgármesterét támogatják, és vannak, akik azokat az önkormányzati képviselőket, akik az előző ciklusban is képviselők voltak. Ők egyébként négyen vannak, és Antal Zsolt szerint így minősített többséget jelentenek a testületben, és ezért tehetik meg, hogy a településre vonatkozó elképzeléseit megvétózzák. Érdekes viszont, teszi hozzá, hogy az öt évre szóló gazdasági tervét elfogadták a legutóbbi testületi ülésen.- Ezzel egy időben olyan 2015-ös költségvetése van Decs- nek, melyben a polgármester mozgásterét teljesen bekorlátozzák. Nincs már az az alkalmankénti 250 ezres keret, mely a korábbi településvezetőnek rendelkezésére állt - mondja Antal Zsolt. Arra a kérdésre, hogy ez a keret mire szolgálna, a polgármester elmondta, hogy ebből fedeznék például a tankolást, az elromlott eszközök javításának költségét, azaz a napi működést. Emellett a község vezetőjének szinte minden percével el kell számolnia a testület előtt, naponta feljegyzést kell készítenie az általa végzettekről. Közben a hivatalból közös megegyezéssel távozott néhány munkatárs, a jövő hónap közepén a jegyző és az aljegyző áll fel székéből. Antal Zsolt hangsúlyozta: ő nem rúgott ki senkit, sőt, marasztalta a távozókat. Végül közös megegyezéssel mennek, akik így döntöttek. A hivatali életben ez egyébként legfeljebb átmeneti zavart okozhat, állítja a polgár- mester. Nagy László és Balogh- né Medgyesi Zsuzsanna képviselők szerint viszont a csapat gerince - pénzügyes, jegyző, aljegyző - távozott, illetve távozik, és átmeneti zavarnál jóval nagyobb a baj. Nagy László egyebek mellett nehezményezi, hogy a település már a 2015- ös tűzifa keretet is elköltötte, és hogy a polgármester az indulás óta makacsul ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy Mikóczi Zoltán legyen az alpolgármester. Baloghné Medgyesi Zsuzsanna úgy fogalmazott: a felező vonalig mind a két félnek meg kellene tennie a lépéseket ahhoz, hogy együttműködve dolgozhassanak. Mint mondta, rosszul esik neki, hogy rajtuk kérik számon a békétlenséget, és hogy az előző ciklus község vezetőin túl a hivatali dolgozókat is besározták. Arról is beszélt, az időközi választás nem az ő szándékuk, viszont úgy tűnik, van akinek az a jó, ha állandó kampányhangulatban tartja a falut. ■ A pénzügyes, a jegyző és az aljegyző is távozott A helyiek többsége békét szeretne az egyik decsi bolt előtt kérdezősködtünk. Egy idős asszony azt mondta, nagyon csúfos ez a helyzet, ráadásul a testületben mindenkit ismer, és mindenkit szeret. Egy másik nő arról beszélt: nem érdekli ez az egész, de nagy baj, hogy a közélet szereplői egymással, és nem a faluval, annak lakóival foglalkoznak. Ugyanezt mondta egy férfi is, és hozzátette, hogy a segélyek elosztása most sem igazságos és az előző ciklusban sem volt az. Volt olyan vélemény is, mely szerint itt minden a pénzről szól, és ocsmányság, hogy kiskorúsítani akarják a jelenlegi polgármestert. Megint más elmondta, az előző polgármestergyőzelmében bízott októberben. Nem szorgalmazzák az új választást az egyik felszólaló kitért arra is, hogy a falu nem többséget választott október 12-én, hanem képviselőket. Az októberi választás óta alapvető probléma a képviselők között fennálló feszültség. Azóta gyakorta emlegetnek 4:3-as arányszámot Decsen, utalva az „erőviszonyokra" a testületben. Nagyjából ezzel egy időben téma egy április 12-e utáni új választás is. Ezt nem szorgalmazza sem a polgármester, sem az általunk megkérdezett képviselők. Ugyanakkor azt mindannyian elismerték, nehéz a jelenlegi hangulatban dolgozni. Munkára pedig nagyon is szükség van, és ezt várják tőlük a község lakói is. Ennek a decsi- ek már a tavaly év végi közmeghallgatáson hangot adtak. tolna megye Újabb harmincegy Tolna megyei kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzési szakon végzett kormánytisztviselő vette át oklevelét Klotz Balázstól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közigazgatási Vizsgaközpontjának vezetőjétől. A képzésben a kormányablak ügyintézők olyan szakmai tudásra tettek szert, mellyel az egyablakos ügyintézés során gyorsan és eredményesen oldják meg az ügyfelek gondjait. - A 2011- ben elindított, történelmi léptékű közigazgatási reform egyik fontos célkitűzése volt az emberek államról kialakított képének a megváltoztatása, a „Jó Állam” koncepciójának megvalósítása, az ügyfélbarát köz- igazgatás megteremtése - hangsúlyozta dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott az oklevél átadó ünnepségen. Tolna megye hat járásából már öt járásban várják szakképzett kormányablak ügyintézők az ügyfeleket, és a képzésen most végzett kollégák nem csupán erősítik a kormányhivatal csa■ Hat járásból ötben már szakképzett kormányablak ügyintézők vannak patát, de garanciát is jelentenek az ügyfelek szakszerű és pontos kiszolgálására. Klotz Balázs központvezető kiemelte az emberarcú közigazgatás megteremtésének fontosságát, melynek szerves részét képezi a kormánytisztviselők folyamatos képzése. Szerinte a most végzettek rendelkeznek mindazon ismerettel, képesítéssel, hogy a közjó szolgálatában, elhivatottan, felelősséggel végezzék munkájukat. Elismerését fejezte ki a kormánytisztviselőknek, hogy munka és család mellett a képzésben kiválóan helyt álltak. - Az ember életében a legjobb befektetés a tanulás - zárta köszöntőjét Klotz Balázs, hozzátéve, hogy egy kormánytisztviselő számára mindezt ezzel a képzéssel és a folyamatos továbbképzéssel biztosítják. A most tanultak egységes alapokon nyugvó egységes ismeretanyaggal rendelkező gárdát vérteztek fel a szükséges tudással. ■ B. K. A Tolna vármegye múzeum és annak két jeles alapítója helytörténet A korabeli lap szerint kevesen mentek a felolvasásokra, nem honorálták a fáradhatatlan munkásságot Az elhivatott (hely)történész alázatával és szorgosságával készíti, majd nyújtja át könyveit Samay László az olvasóknak. Az általános- és középiskolai tanár - jelenleg már mestertanár - jó másfél évtizede menetrendszerűen szállítja a szűkebb és tágabb környezetét, illetve az egykoron tevékenykedő, jeles személyiségeket bemutató kiadványokat. A szerző érdeklődése széles körű, munkái bizonyítják, hogy egyaránt otthonos Dunaszent- györgy, Fadd és Lengyel históriájában, avagy több, „dús élte kincsét” a közre áldozó, megyei nobilitás munkásságában. Legutóbb megjelent műve is éppen ezt bizonyítja. A Tolna vármegye múzeumának alapítói: Wosinsky Mór és gróf Apponyi Sándor című tanulmány a két említett személyiség múzeumalapítási és múzeumszervezési ténykedését mutatja be, számos új adattal: tetézve mindezt az intézmény működésének - terjedelmi keretek szabta - történetével. A szerző ez alkalommal is bátran támaszkodhatott alapos kutatásának eredményeire, a források szakszerű alkalmazására. Ennek megfelelően a kiadványban - melynek lektora dr. Huszár Zsuzsanna egyetemi adjunktus - számos korabeli levélből és újságcikkből találSamay László Tolna vármegye múzeumának alapítói: Wosinsky Mór és gróf Apponyi Sándor 2014. A könyv borítólapja ható idézet. De mindenekelőtt, íme, maga a kiindulási helyzet, természetesen a könyvből: „Wosinsky Mór (...) 1895-ben (...) elérkezettnek látta az időt, hogy nyilvánosságra hozza a vármegyei múzeum létrehozásával kapcsolatos terveit. Wosinsky, mint oly sokszor most is, először mecénásával, gróf Apponyi Sándorral beszélte meg tervét. A gróf egyetértett a tervvel, biztosította annak támogatásáról, sőt kibővítve a tervet felajánlotta a tizenkettőezer darabból álló lengyeli kastélyában lévő gyűjteményét, azzal a kikötéssel, hogy a vármegye Szekszár- don biztosítson helyet a régiséggyűjteménynek.” így is történt, hogy a múzeum - küzdelmes előzmények után - 1902. szeptember 1-jén megnyílt. Hogy nem akármilyen létesítményről van szó, azt az 1903. júniusában Szekszár- don járt dr. Jósa András, a Sza- bolcsvármegyei Múzeum alapítója igazolta levelében: „Én sok külföldi és hazai múzeumot láttam már elég hosszúra nyúlt életemben, de olyan tanulságosan berendezett sokoldalú múzeumot, mint a Tolna megyei egyet sem.” A könyv a bőséges jegyzetanyag és szakirodalom felsorolás mellett német nyelvű rezümével is rendelkezik. ■ Szeri Á. Nem lehet próféta... mégis, samay László művéből az is kiderül, hogy nem mindig lehet valaki próféta saját hazájában. Ugyanis a Közérdek elnevezésű lap 1905-ben így írt Múzeumi felolvasások című cikkében: „Sajnos a közönség nem valami nagy számmal vesz részt a felolvasásokon, s egyáltalán nem gondol reá, hogy azt az igazán lelkes és fáradhatatlan munkásságot, amelyet Wosinsky kifejtett - legalább tömegesebb megjelenésével kellene honorálnia.” Ez természetesen a múlt, aki a jelenre kíváncsi, arra nézve is találhat adatokat a könyvben.
