Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-24 / 46. szám
4 2015. FEBRUÁR 24., KEDD KÖRKÉP Tűztánccal „gyújtottak alá” a hideg télnek bátaapáT! A Mórágyi Általános Iskola Bátaapáti Tagintézményének diákjai az „Itt a farsang, áll a bál” című témahét keretein belül ismerkedtek meg a farsanghoz kapcsolódó szokásokkal, hagyományokkal. Tanultak verseket és dalokat, készítettek farsangi portékákat, báli dekorációt. Az iskola leány növendékei pedig „Tűztáncot” sajátítottak el Matus Mária pedagógus vezetésével, amellyel egyúttal elbúcsúztatták a hideg telet és köszöntötték a tavaszt. A hét zárásaként került sor a farsangi délutánra, amelynek megrendezésében a gyerekeken és a pedagógusokon kívül szerepet vállaltak a szülők, a nagyszülők és a nyugdíjasklub tagjai is. A hagyományoknak megfelelően idén is nehéz dolga volt a zsűrinek, amikor az öt legjobbat kellett kiválasztani a sok ötletes jelmez közül. Ezúttal Dávid Jana (léghajós), Kókai Rebeka (csodacsibe), Kásler Bence (gólya a fészekben), Győrfi Dániel (favágó) és Lovász Attila (Rubik kocka) került a díjazottak közé. A hangulatról Buci bohóc és Tóth Márk zenefelelős gondoskodott. A sok támogatónak köszönhetően roskadozott a büfé ételtől és italtól, valamint rengeteg tombolatárgy is gazdára talált. ■ V. B. Pirosba öltöztek a pécsi Dóri Házat támogatva MÓRÁGY-BÁTAAPÁT!-PÉCS Az Összetartás Mórágyért Egyesület idén is csatlakozott a Szemem Fénye Alapítvány felhívásához, amellyel a pécsi Dóri Házat támogatták. A civil szervezet mellé állva a falu lakossága, a helyi általános iskola, az óvoda, a német nemzetiségi néptáncegyüttes és a bátaapáti általános iskola is részt vett a jótékony akcióban, amelynek során pirosba öltözve fejezték ki együttérzésüket a beteg gyermekek iránt. A kezdeményezés részeként pénzadományt is gyűjtöttek: közel 45 ezer forinttal járultak hozzá a pécsi intézmény működéséhez. ■ V. B. A legtöbb zenész kéz-, kar-, váll- és hátgondokkal küszködik. Fontos a helyes testtartás és a mozgás, ajánlott az úszás (Képünk illusztráció) Nem rizikós a zenei pálya egészségmegőrzés A sokat gyakorló zenészeknek ajánlott a mozgás Egy statisztika szerint a zeneiskolás korú gyermekek 12 százalékának van valamilyen egészségügyi panasza. A zenészek legalapvetőbb problémája az edzetlenség. Balázs László „A zene életveszélyes foglalkozás” - írta Robert Schumann. A romantikus zene egyik legnépszerűbb alakja még hozzátette: „Már sok szépen induló pálya tört ketté a testi kondíció elhanyagolása miatt.” Ami bizonyítást nyert, a testi kondíció elhanyagolása valóban kettétörheti egy zenész életpályáját. Legtöbben felső végtagi bán- talmaktól szenvednek - melyek nehezítik a hangszert megszólaltató kéz játékát -, de sokaknál csökken a gerinc mozgékonysága. A különböző mozgásszervi panaszok oka lehet a rossz technika, a túlzott gyakorlás, vagy a túl sok koncert.- Eleve nagyon sok a rossz tar- tású gyerek. Amikor valaki bejön hozzánk, mindig a természetes testtartásra tanítjuk - mondta Maul Péter, a bátaszéki zeneiskola rézfúvós tanára. - Jómagam fúvósokat tanítok, arra mindig nagyon figyelünk, hogy a csuklónak ne legyen visszafelé törése. Mindig azt mondom a növendékeimnek, hogy mintha egy almát tartanának a kezükben, úgy tartsák a hangszert. Valóban nagyon fontos az egyenes, helyes testtartás. Úgy szoktuk mondani, nem a gyerek megy a hangszer után, hanem a hangszer a gyerekhez. A féloldalas, kicsavart testtartás okozhat problémákat - ha valaki egyenesen áll, a hangszert egy arasznyira a testétől tartja, nem lesz asszimetrikus a tartása. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a tanítványaim harmada fizikálisán edzetlen. 1959-ben Kodály Zoltán figyelt fel arra, hogy gyakran fordulnak elő foglalkozási ártalmak a zene- akadémista növendékeknél és az előadóművészeknél.- Úgy gondolom, lehet kimutatni ilyen adatot, de ahhoz, hogy reprezentatív felmérés legyen, meg kellene kérdezni a nem zeneiskolásokat is - hangsúlyozta Lo- zsányi Tamás orgonaművész. - A mai zeneiskolások keveset gyakorolnak ahhoz, hogy mozgásszervi bántalmuk legyen. Később - amikor bekerülve a gimnáziumba, vagy zeneakadémiára először napi 3-4, majd 14 órát gyakorol valaki azért, hogy profi zenésszé váljék - valóban fontossá válik a megelőzés, a testmozgás. Mindany- nyian ismerünk olyan zenészeket - Kocsis Zoltán, Ránki Dezső -, akik több évtizedes múlttal a hátuk mögött kiváló szellemi, testi egészségnek örvendenek. A mai fiatalok rossz testtartása inkább a számítógép előtti ülésből adódik. Átrendeződött a szabadidejük, nehéz őket a hangszer közelébe terelni. Aki megszállott, annál fontos, hogy a muzsika kiegészüljön valamilyen sporttevékenységgel: Dohnányi Ernő kajakozott, a pécsi zongora- művész, Bánki József mosogatással tartotta karban magát. A Kovács-módszer a zenei munkaképesség-gondozás megalapozására szolgált. Régi szemlélet, hogy a zenészt a széltől is óvni kell. A mozgáskoordináció fejlesztése mellett az izomzat megerősítésén van hangsúly. A módszert elsősorban a napi 12 órát gyakorló, nem mozgó zenészeknek fejlesztették ki. Genetika és szerencse kérdése is, hogy valakinek az ízületei jól működnek-e. ■ Minél edzettebb valaki, annál jobban bírja gyűrődést Kodály Zoltán kérte fel Kovács Gézát Felsőoktatási tananyag lett a módszerből A fél évszázados múltra visszatekintő módszert dr. Kovács Géza fejlesztette, akit Kodály Zoltán kért fel a művészek és hallgatók körében mind gyakoribbá váló foglalkozási ártalmak kutatására 1959-ben. A zenepedagógia részeként működő ágazat szerves része a mozgásfejlesztés, amelynek kidolgozása dr. Pásztor Zsuzsához, a Kovács-módszer műhelyének jelenlegi vezetőjéhez kapcsolódik. A mozgásfejlesztőgyakorlatok első bemutatása 1971-ben történt a II. Győri Zenei Nevelési Konferencián, melyet több száz további bemutató, publikáció és tanfolyam követett. a gyakorlatok lényege, hogy megalapozzák a zenei tevékenységhez szükséges fizikai kondíciót. A mozgásokat a gyerekek gyorsan elsajátítják, a léggömbbel végzett játékos feladatsort szívesen végzik. Előnye a speciális gyakorlatoknak, hogy eredményesen használhatók a fejlesztő pedagógiában is: segítik többek között a finommotorikát, a koordinációt, a reflexeket, az egyensúlyérzékelést. A Kovács-módszer 2000-től a liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem választható tantárgysorába is bekerült, 2007-től pedig beiktatták az ELTE fejlesztő pedagógusképzésébe. A húshagyati bálra is vittek disznótorost bátaszék Az idén is megtartották a bátaszéki székelyek a szokásos disznóvágást. A Fe- renc-házban ért véget a mintegy 100 kilós hízó élete. Kismő- di István, a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének elnöke érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a sertést félig ingyen kapták, de megajándékozta őket a szükséges alapanyagokkal - kb. 10- 10 kiló hússal - a két bátaszéki hentes is. A böllérek és segítőik, úgy tizenöt-húszán töltöttek kolbászt, hurkát. Az asszonyok főztek levest is, és természetesen ők készítették a salátát a húsételhez. Mintegy nyolcvanan vettek részt a vacsorán. Úgy sü- töttek-főztek, hogy kóstolót is vittek a szintén hagyományos húshagyati bálba is. A kérdésre, hogy mi lett a szalonnával, azt a választ kaptuk, az nem nagyon maradt, ami mégis, azt kisütik. Jól jön később a zsír az összejöveteleken, hagymás zsíros kenyér formájában. ■ Gy. M. Máglyára vetették a Fagykirálynőt Dombóváron dombóvár Téltemető túrával vettek búcsút a lassan talán végére érő fagyos évszaktól szombaton, Dombóváron. A „Nők Dombóvárért” Egyesület szervezésében öt kilométeres túrát tettek meg a résztvevők a Konda-patak völgyében, a DÖPTE bázisáról indulva és oda visszatérve. A táv teljesítése után a szervezők zsíros kenyérrel, forró teával kínálták a mintegy 80-100 túrázót. Meleget adott az a máglya is, amelyet azért gyújtottak, hogy tűzre vethessék és elégethessék a telet jelképező csúf bábut, a Fagykirálynőt, amelyet a helyi néptáncosok vezetésével körbe is táncoltak. Majd vízre bocsátottak egy koszorút, amely szintén a tél végét szimbolizálja. A gyerekeket egyéb meglepetések is várták. A zenéről pedig Ba- laskó János és társai gondoskodtak. A rendezvényen hirdették ki a pálinkaverseny eredményeit is, arany-, ezüst-, és bronzminősítések találtak gazdára. ■ H. E. Havas ©niléktura A Tolna megyei természetjáró mozgalom egykori atyja, dr. Pataki József emlékére szerveztek túrát a hétvégén a Mecsekben, ahol még mindig bőven van hó. Az eseményre 31. alkalommal került sor, az 1985- ben elhunyt középiskolai tanár, helytörténész, földrajztudós, a szekszárdi Garay-gimnázium egykori igazgatója tiszteletére. Az Óbányai-völgyben található dr. Pataki József kulcsosháznál Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke méltatta a tudós természetjárót, majd megkoszorúzták a kulcsosház előtti kopjafát, (sk) Napelem segíti a fűtést fejlesztés A közvilágítás is megújul a településen szakály A településen már évek óta a tervek között szerepelt a középületek energia ellátásának modernizálása. Mint azt Törő Péter polgármestertől megtudtuk, a terv most megvalósul, a polgármesteri hivatal és az általános iskola épületére napelemeket telepítenek. A munkálatok március végére készülnek el. A napelemek révén a geotermikus fűtés még gazdaságosabb lesz. Ráadásul a napenergia környezetkímélő és a legmodernebb technikát képviseli. Szintén március végére készül el egy másik nagy fejlesztés, a közvilágítás korszerűsítése. A köztéri lámpák LED-es világítótesteket kapnak, a beruházás négy év alatt már meg is térül a falunak, ugyanis ellentétben más fényforrásokkal, a LED-ek általában nem „égnek ki”, megfelelő minőség és karbantartás mellett, évi 4000 óra működést feltételezve 12-15 évig működnek. Szakályban az önkormányzat hangsúlyt fektet a folyamatos fejlesztésre, és ezt sikerült eddig úgy megvalósítani, hogy a komoly beruházások ellenére a költségvetés pozitív mérleget mutat. A közintézmények felújítása már majdnem befejeződött, és több új létesítményt adtak át az utóbbi években. A községben a sikeres közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően nem a munkanélküliség az első számú probléma. A Start munkaprogram révén a falu nagyrészt önellátó. A helyi konyhán és a települési rendezvényeken nagyrészt saját alapanyagból készült ételeket főznek. A jövőben folytatni akarják a bevált jó gyakorlatot, és azon fáradoznak, hogy kisebb és nagyobb fejlesztési terveiket sikeresen megvalósítsák. ■ V.M. A CIKK MEGJELENÉSÉT A SZAKÁLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. I
