Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-23 / 45. szám

2015. FEBRUAR 23., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Megkezdődik a devizahiteles elszámoló levelek kiküldése kalkuláció Ezen a héten már elkezdhetik kiküldeni a tá­jékoztató leveleket a deviza­hiteles adósoknak a bankok - közölte Windisch László, az MNB alelnöke. A jegybank el­készítette ehhez az elszámolási és forintosítási mintaleveleket is. Erre azért volt szükség, hogy a tájékoztatás egyértelmű legyen. A bankoknak április végéig kell kiküldeniük a do­kumentumokat, az OTP-s ügy­felekhez azonban lehet, hogy később jut csak el az elszámo­lás. Az OTP ugyanis azt terve­zi, hogy a másodfokú, jogerős ítélet felülvizsgálatát kérelmezi a Kúriánál, és ha az eljárás nem zárul le március 1-ig, a le­zárást követően még 60 napja lesz a levelek kiküldésére. Az elszámolás a hitelintéze­teknél 2,4 millió, a pénzügyi vállalkozások ügyfeleivel együtt pedig akár 3 millió szerződést is érinthet. Egyelőre a devizahitelesek kapnak leve­let, köztük azok is, akiket érint az elszámolás, de már lejárt a kölcsönszerződésük. A jegy­bank szerint még 462 ezer élő deviza jelzáloghitel-szerződés van a piacon, emellett 370 ezer egyéb, például személyi és au­tóhitel, illetve lízingszerződés nem járt még le. Azok is kap­nak értesítést az elszámolásról, akiknek a hitele már követelés- kezelőnél van, ők azonban már nem a banktól, hanem a köve­teléskezelőtől kérhetik vissza a tisztességtelenül felszámított díjakat. A mintegy 164 ezer végtör­lesztő nem kap automatikusan elszámolást, de 10 ezer forintos díj ellenében kérhetnek ilyet a bankjuktól. Ha ebből az derül ki, hogy több pénz jár nekik vissza, mint amennyi tőke- tartozást a kedvezményes ár­folyamon történő végtörlesztés során elengedtek, akkor visz- szakapják az eljárási díjat. Az adósoknak az elszámoló levél kézhezvételét követően 30 napjuk lesz arra, hogy rek­lamáljanak a bankjuknál, ha hibásnak tartják a kalkulációt. A hitelezőnek 60 napon belül kell válaszolnia, ha a magyará­zattal az ügyfél nem elégedett, a Pénzügyi Békéltető Testület­hez fordulhat. Ha ott is eluta­sítják, polgári peres eljárásban kérhet jogorvoslatot. ■ H. B. Nem tudni, ki segíthet kereskedelem A kormány nem kivételez, marad a szigorú zárva tartás ?3 ZZZf ea ■ Nehéz lesz nagyobb választékú boltot találni este tíz után ■ Mégsem könnyít a bolto­sok dolgán a kormány, nem ad semmilyen további fel­mentést a zárva tartás alól. így a piacok és a belvárosi boltok kivételével csak az az üzlet lehet majd nyitva vasárnap, illetve éjjel, ahol a tulajdonos vagy segítő családtagja szolgál ki. Nincs olyan érvényben lévő sza­bály, amely leírná, ki minő­sül ez utóbbinak. VG-összeállítás Nem lesz új kivétel, a vasárnapi zárvatartási törvény szabályai lépnek hatályba március 15-én - döntött szerdai ülésén kor­mány. Kovács Zoltán kormány­szóvivő az ülést követően azt kö­zölte az MTI-vel, hogy a kabinet „egyelőre olyan rendeletet alkot, amely nem ad lehetőséget a fő­szabálytól eltérő nyitvatartási szabályok rögzítésére”. Arra a kérdésünkre nem kaptunk vá­laszt az illetékesektől, mit jelent a nyilatkozat „egyelőre” kitéte­le, vagyis mikor foglalkozhat a kabinet ismét a kivételekkel. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium viszont úgy pontosította a nyilatkozatot a Világgazda­ságnak, hogy a kormány egy­általán nem alkot rendeletet. Ez érthető: a törvény ugyanis egyértelműen arra ad felhatal­mazást a kormánynak, hogy az ott szabályozottól eltérő nyitva tartásra, vagyis a könnyítésre alkosson rendeletet, amennyi­ben azt idegenforgalmi vagy gazdasági szempontból szüksé­gesnek látná. Most azonban nem látja, amit igencsak sajnált Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte ugyanis a rendelet tervezetével - az eddigi információk alap­ján - a nemzetgazdasági tárca ott próbált enyhíteni a vasárna­pi zárva tartás szabályain, ahol a legtöbb feszültség várható. A törvény értelmében eleve meg­ússzák a szigorítást a belváros üzletei (mert világörökségvé­delmi területen működnek), a piacokon lévő kereskedők, valamint a pályaudvarokon, reptereken, szállodákban és fürdőkben, a kórházakban mű­ködő boltok és a benzinkutak. Vasárnap délelőtt nyitva lehet­nek még a pékek és az újságo­sok, valamint a virágárusok is. Nincs már segítő családtag A KORMÁNYRENDELET a ko­rábbi remények szerint hely­re tehetett volna néhány sza­bályozási problémát is. A se­gítő családtag ügye például most, az enyhítések eltörlésé­vel vált kulcskérdéssé, hi­szen az enyhítések nélkül csak ők és a tulajdonosok szolgálhatnak majd ki alap­esetben a zárva tartási idő­szakban. Csakhogy amíg a törvény részletesen leírja ki minősül tulajdonosnak, a segítő családtag fogalmát nem határozza meg. Ez ma egyetlen érvényes jogszabály­ban sincs benne: 2012-től ugyanis a Fidesz-kormány megszüntette a kategóriát. Anno a segítő családtag az a közeli hozzátartozó (házas­vagy élettárs, és egyenes ág­beli rokon), volt, aki a pén­zért dolgozott az üzletben - elvben ma is ebből lehet kiindulni, csakhogy jogsza­bály híján ezt egyetlen ható­ság se követelheti meg. Ma ugyanis nincs érvényes le­írás, így az vitás kérdés lehet majd, hogy az üzletben dol­gozó unokatestvérek és má­sod-unokatestvérek család­tagnak minősülnek-e, ha se­gítenek vasárnap. A többi kereskedő esetén vasár­nap, valamint éjjelenként csak azok a 200 négyzetméternél kisebb üzletek lehetnek nyitva, ahol a tulajdonos vagy segítő családtagja szolgál ki. A rende­let a korábban kiszivárgott ter­vezet szerint a Balaton, a Velen­cei-tó, illetve a Tisza-tó partján főszezonban enyhítette volna a tulajdonosi jelenlétet megköve­telő szabályt - egy tulajdonos­ra négy alkalmazott juthatott volna -, és ugyanilyen köve­telményt. .állapított, .volna, meg az éjjeli nyitva tartás esetén. Ez utóbbi esélyt jelentett arra, hogy a nagyobb éjjel-nappalik is nyitva legyenek, vagy talál­ni lehessen nagyobb választékú élelmiszerboltot nyitva este tíz után is. Vámos György szerint legin­kább a turisztikai területeken jelent majd mindez gondot. Emi­att nemcsak az ide látogató kül­földiek szemében esik Magyar- ország turisztikai vonzereje, de az üdülő magyar családoknak is nehézséget okoz, ha vasárnap nem tudnak vásárolni - mondja a főtitkár, aki szerint az is elkép­zelhető, hogy amíg olcsó a ben­zin, a magyarok egy részének szemében akár ez is növelheti a horvát tengerpart vonzerejét, hiszen ott vasárnap is minden nyitva lehet. Hamarosan valósággá válhat az Apple-autó gyártása fejlesztés Már 2020-ban meg­indulhat az elektromos autók gyártása az Apple-nél - ezt vár­ja el a társaság vezetése a mos­tanában szerveződő csapattól a Bloomberg szerint. A hagyomá­nyos autógyártóknál jellemzően 5-7 évbe telik egy új gépkocsi kifejlesztése, nulláról indulva pedig 10 évig is eltarthat. Ez a határidő azt is jelzi, hogy az Apple komolyan versenybe akar szállni potenciális riválisaival. Az elektromos autók fejleszté­sére a Tesla Motors mellett a nagyágyúk közül a leginkább General Motors készül: mind­két gyártó 2017-re tűzte ki célul egy olyan modell megalkotását, amely egyetlen feltöltéssel több mint 200 mérföldet tud megten­ni, és kevesebbe kerül 40 ezer dollárnál. Az Apple-nek a költségek nem jelenthetnek gondot: a tár­saság készpénzállománya 178 milliárd dollárra rúg - ez az éves magyar GDP mintegy más- félszerese -, és kevés értelmes lehetősége van elkölteni, miköz­ben Tim Cook vezérigazgatóra egyre nagyobb a nyomás, hogy adjon ebből a részvényesek­nek. Új autópiaci szereplőként nagy előnyt jelenhet a cégnek, hogy a kocsit össze tudja kap­csolni egyéb eszközeivel, nagy versenyelőnynek számít a világ legerősebbjei közé tartozó Apple brand is. A vállalatnál jelenleg mint­egy 200-an foglalkoznak a projekttel, miután tavaly nyár óta látványosan felerősödött az elektromos autókhoz, illetve azok alkotóelemeihez értő szak­emberek toborzása. Az egye­sült államokbeli A123 Systems akkumulátorgyártó legutóbb be is perelte az Apple-t amiatt, hogy agresszív kampányt foly­tat alkalmazottai levadászására, illetve hogy azok, akik már engedtek a kísértésnek, meg­szegték a munkaszerződésüket. Az A123-tól öt olyan szakértő érkezett már az Apple-hez, akik összesen 23, a gépkocsi-akku­mulátorgyártást érintő szabada­lommal rendelkeznek. Az Apple állítólag a közvetlen konkurenciát is megkörnyékezi: a Tesla szerint 60 százalékos béremelést és 250 ezer dolláros aláírási bonuszt kínálva pró­bálja meg elszedni a megfelelő alkalmazottakat. ■ VG Nem tunt el a dohány, csak átalakult? kereskedelem A cigaretta magyarországi feketepiacának aránya meghaladja a 12 százalékot egy felmérés szerint Megnégyszereződött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által tavaly lefoglalt vágott és finom­ra vágott dohány mennyisége: míg 2013-ban ez 6,7 tonnát tett ki, addig 2014-ben már 27 ton­nát foglaltak le. Az adóhatóság arról tájékoztatta a Világgazda­ságot, hogy a cigaretta esetében is jelentős a növekedés, hiszen 102 millió szál dohányterméket foglaltak le a 2013. évi 70 millió után. Idén januárban pedig 3,8 millió szálat sikerült kivonni az illegális kereskedelemből 131 millió forint értékben. A febru­ári adatot bizonyára alaposan megdobja majd, hogy nemrég Európa eddigi legnagyobb ille­gális cigarettagyárát számolták fel Vecsésen. Egy telephelyen 22 tonna dohányt és 2,3 millió szál cigarettát foglaltak le, ebből másfél millió doboz cigarettát lehetett volna előállítani. A per­cenként 2 ezer szál kapacitású gyártósoron fél év alatt 11 milli­árd forint piaci értékű cigarettát lehetett volna előállítani. A NAV azt már korábban el­ismerte, hogy a magyar dohány­piacra, de különösen a cigaret­táéra az elmúlt másfél évben EU-szinten is egyedülálló, mint­egy 15 százalékos áremelkedés volt jellemző. Ennek hatására megélénkült az illegális piac: becslések szerint Magyarorszá­gon a legális forgalom a korábbi évi 12 milliárd szál cigarettáról Szabadforgalomba bocsátott cigaretta mennyisége (milliárd szál) 15 10 13,0 Di Éi VG-GRAFIKA 2010-2014 FORRÁS: VG-GYÜITÉS 7,3 milliárd szálra csökkent ta­valy, miközben vágott dohány­ból változatlanul mintegy 5 ezer tonna fogy (ebből legalább évi 9 milliárd szál készíthető). Az adó­hatóság és a dohánygyárak is arra hívták fel lapunk figyelmét: ha az éves cigarettamennyisége­ket kiegészítjük a vágott dohány­ból készíthetővel, akkor kiderül, hogy maga a fogyasztói piac nem, vagy alig csökken. Vagyis a legális kereskedelemből az a 2-3 milliárd szál cigaretta nem tűnt el, csak átalakult. Egy újítás révén egy szál cigarettába sok­kal kevesebb tömegű dohányt kell tölteni (0,6 grammot szálan­ként, míg az ipari gyártású ciga­rettába 0,9 grammot), így azonos tömegű expandált dohányból több cigaretta sodorható, mint a hagyományosból. Nagy erők dolgoznak tehát azon, hogy bebizonyítsák, Ma­gyarországot nem lepte el az ille­gális cigaretta. A GfK Hungária legutóbbi felméréséből azonban már az derült ki, hogy a cigaret­ta magyarországi feketepiacá­nak aránya meghaladja a 12 szá­zalékot. Ráadásul a kutatás nem tért ki a fogyasztási dohányra, és nem terjedt ki a kisebb váro­sokra, falvakra sem. Mindezeket számításba véve a cigaretta ha­zai feketepiacának becsülhető aránya jelentősen meghaladhat­ja a 12 százalékot a GfK Hungá­ria szerint. A trafikosok látszólag jól jár­tak, hiszen a Nemzeti Dohány­kereskedelmi Nonprofit Zrt. szerint a nemzeti dohányboltok tavaly 535 milliárdos árbevételt könyvelhettek el, így átlagosan évi mintegy 90 milliós forgalma lehet egy trafiknak. Csakhogy a különbségek igen jelentősek: a Világgazdaság információi sze­rint Sopron környékén akad 600 millió forintos éves forgalom is, míg az eldugottabb falvakban gyakori a 24 milliós (a nyeresé­ges működéshez legalább 7-8 millió forint kellene). A legol­csóbb cigaretta a Róna Kft-hez tartozó Austin 830 forinttal, a Marlboro már 1060 forint és fo­lyamatosan drágul. ■ V. M. i

Next

/
Thumbnails
Contents