Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-21 / 44. szám

2015. FEBRUÁR 21., SZOMBAT GAZDASÁG - KÜLFÖLD 7 Ukrajna: tűz szünet nélkül válság Egyre több szakadár körzetben folytatódnak a harcok Petro Porosenko ukrán elnök a kelet-ukrajnai fronton harcolókat üdvözli. Továbbra sincs béke a szakadár megyékben Készül az unió energiauniós stratégiai tervezete vita Jövő szerdán fogadja el az Európai Bizottság az energia­uniós stratégiai tervezetét - közölte pénteken az uniós javaslattevő-végrehajtó intéz­mény szóvivője. Egy újságíró megkérdezte, mennyiben veti vissza az EU-n belüli konszen­zus esélyét Orbán Viktor állás­pontja, miszerint a nemzeti szuverenitást sérti, ha Brüsszel be kíván avatkozni az uniós tagállamok és külső országok közötti energiaügyi tárgya­lásokba. Anna-Kaisa Itkonen bizottsági szóvivő elmondta, hogy szerdán hagyják jóvá a tervezetet, majd azt a tagálla­mok csúcsvezetői megvitatják márciusi brüsszeli találkozó­jukon. Egy másik tudósító azt kérdezte, kapott-e Brüsszel tájékoztatást a magyar féltől arról, hogy Orbán Viktor mi­ben állapodott meg Vlagyimir Putyinnal. A szóvivő közölte, hogy a tagállamoknak nincs beszámolási kötelezettségük. ■ Rosszalkodó gyerekként kezelték Orbánt lapszemle A Rzeczpospolita szerzője szerint Varsóban a pártok nem viselkedtek diplo­matikusan Orbán Viktor láto­gatásán, a „magyar-lengyel két jó barát” mondás történelem­mé válik. „Más szláv jó barátok veszik át a mi szerepünket”- írta. Egy másik lap szerint Orbán új, oroszpárti csopor­tot formál az EU-n belül, akár a visegrádi együttműködés kárára. Egy katolikus hetilap szerint azonban az EU hibája a magyar kormány oroszpárti- sága, mert rosszalkodó gyerek­ként bántak Orbánnal. ■ Orbán Viktor Nem csitulnak az összecsa­pások Kelet-Ukrajnában. Egy londoni jelentés szerint az Európai Unió holdkórosként sétált bele a jelenlegi válság- helyzetbe. Mediaworks-összeállítás A hatodik napja érvényben lévő tűzszünet ellenére nem enyhül a feszültség a harcok sújtotta ke­let-ukrajnai térségben, az orosz­barát szakadárok továbbra is lö­vik az ukrán katonák állásait - jelentette pénteken Dmitro lim­esük ukrán katonai szakértő, a térségben adatokat gyűjtő szer­vezet, az Információs Ellenállás vezetője. Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó pedig arról adott hírt, hogy a De- balceve közelében lévő Csernu- hihe település is a szakadárok kezére került, miután az ukrán csapatok onnan is kivonultak. A faluban a harcok kirobbanása előtt mintegy hatezren laktak. A Debalceve elfoglalásáért folyta­tott szakadár támadások Cser- nuhinét is sújtották, a települé­sen is utcai harcok bontakoztak ki a benyomuló szakadárok és az ukrán egységek között. A tü­zérségi csapások alatt a lakosok pincékben, alagsorokban húz­ták meg magukat. A településsel megszakadt a kommunikációs összeköttetés. A megye vezeté­se többször is megpróbálkozott a lakosok kimenekítésével, de nem járt sikerrel. Facebook-oldalán Timcsuk arról számolt be, hogy legalább négy konvojban érkeztek újabb katonai szállítmányok az elmúlt egy nap alatt Oroszországból Ukrajna szakadárok által ellen­őrzött területére. Állítása sze­rint összesen 55 szállítójármű­vet, továbbá 28 katonai eszközt, benne harckocsikat, egyéb pán­célozott harcjárműveket és önjá­ró tüzérségi fegyvereket dobtak át Oroszországból Kelet-Ukraj- nába a szakadároknak. Az Európai Unió teljesen fél­reértette az ukrajnai válság elő­jeleit, és holdkórosként sétált bele a jelenlegi válsághelyzetbe - állapítja meg a brit parlament felső kamarájának EU-ügyi szakbizottsága által összeállí­tott, pénteken ismertetett átfo­gó elemzés. A Lordok Házának 123 oldalas, rendkívül kritikus hangvételű helyzetértékelése szerint úgy tűnik, hogy sem Brüsszel, sem az EU-tagálla- mok diplomáciai szolgálatai nem vették észre a figyelmezte­tő jeleket. Az EU intézményei­nek és a tagállamoknak sem volt jó minőségű helyszíni in­formációgyűjtő kapacitásuk, és az EU alulbecsülte, hogy Orosz­ország mennyire ellenségesen állt hozzá az Ukrajnával terve­zett társulási szerződéshez - áll a bizottság elemzésében. Nagy visszhangot keltett az orosz sajtóban Petro Porosen­ko ukrán elnök javaslata, mi­szerint ENSZ-felhatalmazással uniós rendőri missziónak kel­lene felügyelnie a tűzszüneti megállapodás betartását. A Nyezaviszimaja Gazeta napilap szerint Porosenko javaslatát is megvitatják az európai orszá­gok vezetői vasárnap Kijevben. A Kommerszant olyan elemző­ket szólaltatott meg, akik egyet­értenek Porosenko javaslatával. Szergej Sztankevics úgy véle­kedik, hogy az ENSZ-békefenn- tartók jelenléte az egyetlen esz­köz a háború lezárására. Egyházi szerep A tűzszünet tiszteletben tartá­sára szólította fel az Ukrajná­ban szembenálló feleket Ferenc pápa, aki a Vatikánban pénte­ken az ukrajnai püspöki kar tagjait fogadta. A pápa szerint Ukrajnában az egyháznak is szerepet kell vállalnia a béke megteremtésében. A Vatikán feje úgy fogalmazott, fáj a szíve, amikor azt hallja, hogy a katoli­kus egyházak között ellentétek vannak. „Legyetek testvérek!"- mondta Ferenc pápa az uk­rán egyház tagjainak. A katolikus egyházfő az ukrajnai püspöki kar tagjaival a Vatikánban HÍRSÁV Sztrájkoltak a román közigazgatásban mintegy 30 ezer tisztviselő részvételével figyelmeztető sztrájkot tartottak pénteken a román közigazgatásban, az önkormányzati közalkal­mazottak alacsony bérükkel elégedetlenek. ■ MTI Új gyorsteszt az ebola kimutatására az egészségügyi Világszer­vezet (WHO) engedélyezte az első gyorstesztet, amely az ebolát negyed óra alatt felismeri. A Corgenix Me­dical amerikai cég által ki­fejlesztett teszt elektromos áram használata nélkül is 15 perc alatt kimutatja a gyakran halálos kimenetelű betegséget - közölte pénte­ken a WHO. Bár az eljárás kevésbé megbízható, mint az eddig alkalmazott teszt, könnyebben kivitelezhető - hangoztatta Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője. ■ MTI Kikerülhettek a SIM-kártyák kódjai AMERIKAI ÉS brit titkOS- szolgálatok már évekkel ezelőtt megszerezték a vi­lág legnagyobb SIM-kártya gyártójának titkosítási kódrendszerét, így szabad hozzáféréshez jutottak a mo­bil készülékeken bonyolított beszélgetésekhez - írja a The Intercept. ■ MTI Jeruzsálemet is hó borítja lezárták A Jeruzsálembe vezető utakat a szokatlan időjárás miatt. Huszonöt cen­timéter vastag hó takarja a várost és Izrael magasabban fekvő részeit. ■ MTI Hógolyózhattak Jeruzsálemben Alig tanulnak a felnőttek Magyarországon EUROSTAT Messze lemaradtunk képzésben a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó országok mögött A felnőttképzés tekintetében Magyarország jelentősen lema­radt az Európai Unió tagállamai­nak többségétől, ami különösen rossz hír annak fényében, hogy az Európa Tanács már 2011-ben állásfoglalásban rögzítette, hogy a gazdasági válság következmé­nyeit csak úgy lehet kezelni, ha az iskolarendszerű oktatásból már kikerült felnőttek is rend­szeresen növelik személyes és szakmai készségeiket, kompeten­ciáikat. Az élethosszig tartó tanu­lás napjainkban azért is elenged­hetetlen, mert a munkavállalók csak így alkalmazkodhatnak a 21. század gyorsan változó mun­kaerő-piaci igényeihez. Ehhez ké­pest az Eurostat felnőttképzésre vonatkozó adatai szinte az egész közép-kelet-európai térségre néz­ve lehangolóak. Magyarországon a 25 és 64 év közöttieknek mind­össze a 2,7 százaléka vett részt továbbképzésen vagy tréningen 2011-ben, és ez még a 2006-os, 3,8 százalékos értéknél is kisebb. 2011-ben a fejtágítókon részt vevő felnőttek aránya Lengyelország­ban 4,4, Szlovákiában 3,9, Horvát­országban 2,3, Bulgáriában 1,3 Romániában pedig mindössze 1,6 százalék volt. Az EU-27-ek 8,9 százalékos felnőttképzési aránya fölött tel­jesít viszont Csehország (11,4), Szlovénia (15,9), míg különösen nagy hangsúlyt fektetnek a mun­kavállalók tudásának folyama­tos megújítására Finnországban, Írországban, Svédországban és Svájcban, ahol a felnőttek ne­gyede tanul valamit. Messze ki­emelkedik a rangsorból Dánia, ahol 32,3 százalékos volt a felnőtt- képzésben részt vevők aránya 2011-ben. Ezek az országok már felismerték az egész életen át tartó tanulás fontosságát, és ez a gazdasági mutatatókban is visz- szaköszön: az egy főre jutó GDP ezekben az országokban az uniós átlagnál jobban emelkedett. A felnőttképzés egyik fő terü­lete a kompetenciafejlesztés. Egy 2010-es felmérésben a vállalko­zások több mint 40 százaléka a csapatmunkát jelölte meg az egyik legfontosabb munkavál­lalói készségként, de hasonló arányban tartották lényegesnek a problémamegoldást, valamint a műszaki, a gyakorlati vagy a munkaspecifikus készségeket. Az idegen nyelvek használata és az informatikai készségek szin­tén a gyakrabban igényelt kom­petenciák közé tartoznak, a veze­tői készségeket pedig általában a nagyvállalkozások ítélték szük­ségesnek. A KSH felnőttképzésről ké­szült 2014-es tanulmánya sze­rint a magyar munkavállalókat és a munkaadókat főként az anyagiak akadályozzák meg ab­ban, hogy többen vegyenek részt képzéseken, továbbképzéseken. Magyarországon 2010-ben a 10 főnél többet foglalkoztató vállal­kozások 49 százaléka biztosított szakmai képzést alkalmazottai­nak, míg az Európai Unióban a képző vállalkozások aránya elér­te a 66 százalékot. A képzésben részesülő alkalmazottak rész­arányát tekintve még nagyobb a lemaradásunk: míg az Európai Unióban a 10 fősnél nagyobb cégek a dolgozók csaknem 40 százalékának támogatták a ha­gyományos szakmai képzését, Magyarországon ez az arány nem éri el a 20 százalékot. A képzések magas költségei miatt a vállalkozások inkább olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik megfelelő képzettségekkel rendelkeznek. De nem egyedül a pénzhiány következtében kedve­zőtlen a helyzet, a felnőttképzési rendszert is át kellene gondolni, még inkább a munkaerő-piaci igényekhez alakítani - mondják a KSH szakemberei. ■ H. É. Felnőttképzésben résztvevők aranya (a lakosság százalékában) EU-átlag Magyar átlag Magyar férfiak Magyar nők FORRÁS: EUROSTAT l

Next

/
Thumbnails
Contents