Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-21 / 44. szám
2015. FEBRUÁR 21., SZOMBAT 5 KÖRKÉP Szeret ügyekkel, emberekkel foglalkozni közigazgatás Az új bátai és sárpilisi körjegyző otthon van mind az elméletben, mind a gyakorlatban Dr. Kohány András, az új bátai és sárpilisi jegyző szeret gyakorlati problémákkal foglalkozni Az első benyomások, tapasztalatok kedvezőek Közös önkormányzati hivatal van Sárpilisen és Bátán, ebből a szempontból Báta a központ, a gesztor. Az új jegyző, dr. Kohány András hetente három napot dolgozik Bátán és kettőt Sárpilisen. Bátán lakik, szolgálati lakásban. Gyuricza Mihály Dr. Kohány Andrást a sárpilisi községházán kerestük fel. Any- nyira új ember, hogy még névtáblája sincs az ajtaján. Azt mondja, nem ez a legfontosabb, a legelső teendő. A kérdésre, hogyan lesz valaki jegyző, elmondja, érettségi után döntenie kellett, merre felvételizik. Édesapja jogász volt, s nagyon nem szerette volna, ha ő is az lesz. Viszont ő is az államigazgatásban dolgozott, s a fiának ez nagyon tetszett. Az államigazgatási főiskolára felvételizett. Elvégezte, s rögtön ki is került a közigazgatásba, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalba. Sok mindennel foglalkozott, például informati- kairendszer-szervezéssel, adatvédelemmel. Ez utóbbi is közrejátszott abban, hogy három év múltával visszahívták tanítani. A közigazgatási informatika jogi vonatkozásaival kezdett el foglalkozni. Ez eléggé speciális szakterület. Kutatott, publikált, tankönyveket írt - sok minden történt, de végül is nyolc év tanítás után visszavágyott a gyakorlatba. Egy könyvben foglalta össze a tapasztalatait, kutatásai eredményét, ezt az oktatásban is használták. Kalocsai, s a párjával úgy döntöttek, hogy nem Budapesten nevelik fel a gyermeküket, visszaköltöztek Kalocsára. A Tömöri Pál Főiskolán kapott állást, s egy főtitkári megbízást is. Néhány év tanítás után megkereste a foktői polgármester, mondván kéne nekik egy jegyző, mert van egy kis galiba az önkormányzatnál. Nos, így lesz valaki jegyző - kapjuk meg a választ a kérdésünkre, Kiderült, hogy a „kis galiba” egy feloszlatási eljárásba torkollott. A jegyző egyik kötelessége a törvényesség védelme. Hát ott volt mit tenni ezen a téren is...- Jöttek az önkormányzati választások, én nem akartam visz- szamenni az elméleti munkához - folytatja. Azt nem tartja kizártnak, hogy valamilyen formában és mértékben visszatér a tanításhoz, annál is inkább mert most már a gyakorlat alapján is van mondanivalója. Szeret gyakorlati problémákat megoldani, emberekkel, ügyekkel foglalkozni. Milyennek látja Bátát és Sárpilist? - tesszük fel a kérdést. Azt mondja, mindkét településen nagy lehetőségek vannak. A polgármesterek és a képviselő-testületek elkötelezettek abba az irányba, hogy a településeket az új jegyző úgy látja, Báta nagyon szép, infrastrukturálisan is fejlődő település. Van ugyan egy-két olyan porta, amely kilóg a sorból, de alapvetően nem romosak a házak, lehet látni, hogy van gazdájuk. A polgármester asszony tájékoztatása alapján a felvázolt perspektíva is bíztató. Sárpilisen szintén azt látta, ez a község is rendben van. Kövezett utak, felújított községháza, szép nagy iskola. Megnézte a tájháfejleszteni kell. Olyan életteret kell teremteni, ahol az emberek meg tudnak élni. Úgy érzi, szakmai tudása alapján támogatni tudja a testületek és polgármesterek ilyen irányú ambícióit. Megemlítjük, hogy egy, a napokban polgármesterek részvételével tartott bátaszéki tanácskozáson elhangzott, hogy nem lesz könnyű megfelelni annak a követelménynek, mely szerint az új EU-s támogatások nagyobb részét termelő beruházásokra, munkahely teremtésre kell fordítani. - Tudomásul kell venni, hogy az ország nem attól fejlődik, hogy a települések központját felújítják, szökőkutakat építenek, új bevásárló központok nyílnak, miközben nincs vásárlóerő - mondja erre. Az üyen kis településeken - mint Báta vagy Sárpilis - koncentrálódik a legzat, ami nagyon tetszik neki. Sárpilisen talán kicsit kevesebb a fejlesztési lehetőség, viszont sok a beadott pályázat. Mindkét település fő problémája - akár csak az egész országban - a munkahelyek kis száma. Pedig az emberek akkor tudnak normálisan élni, felújítani, a családjukat eltartani, adót fizetni, ha dolgoznak. Makrostruktúrákat kell építeni, és a befolyó pénzt visszaforgatni a mikrovilágba. szegényebb réteg, amelynek a leginkább szüksége lenne olyan munkahelyekre, ahol munkabért tudnak keresni, s abból el tudják tartani a családjukat, ne kelljen nekik az önkormányzathoz fordulni segélyért. Lát-e arra esélyt, hogy ezen a vidéken új munkahelyek létesüljenek? - tesszük fel a következő kérdést. Azt mondja, meg kell találni a módját, nincs más lehetőség. Meg kell keresni azt a pontot, amelyik az adott településnek specialitása, amely köré üzemet, termelő egységet létre tudnak hozni - ez lehet akár szövetkezeti formában, vagy odajöhet egy nagyvállalkozó és betelepülhet. Akkor egyrészt csökken a segélyezettek száma, másrészt iparűzési adót tudnak fizetni, abból pedig a további fejlesztéseket lehet finanszírozni. A kijelölt terület egy részét jelenleg szántónak bérlik Egy családi élmény lesz az ajándék PAKS Kulturális akciót indít az önkormányzat karöltve a kulturális intézményekkel. A városban működő intézmények, illetve azok programjai iránt szeretnék felkelteni a gyerekek valamint rajtuk keresztül a családok figyelmét. Egy egész éves játékkal igyekeznek a fiatalokat és hozzátartozóikat ösztönözni arra, hogy minél több programra ellátogassanak. Egy úgy nevezett Élménygyűjtő füzetet vezetnek be, amelybe pecséteket lehet gyűjteni minden résztvevő rendezvényén. Érdemes ezeket az igazolásokat beszerezni, mert, aki minden társult szervező valamely programjára elmegy, év végén sorsoláson vesz részt. A nyeremény egy családi élmény nap lesz, amelynek programját Czink Dóra turisztikai referens tájékoztatása szerint, a nyertes családban élő gyerekek korához igazítanak. Az akcióban a Csengey Dénes Kulturális Központ, a Paksi Városi Múzeum, a Paksi Képtár, a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár és a Cseresznyéskert Erdei Iskola mellett az önkormányzat is részt vesz a városi rendezvényekkel, amelyek sora májusban a halászléfőzéssel indul és decemberben az adventi udvarral zárul. Az Élménygyűjtő füzetet jövő héttől már érdemes keresni a hat csatlakozó helyszín valamelyikén. ■ Vida T. dombóvár Börtön épülhetne Dombóváron, legalábbis a csütörtöki testületi ülésen a képviselők többsége támogatta, hogy az önkormányzat eljuttassa pályázatát a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság részére. Szabó Loránd polgár- mester elmondta, a Belügyminisztérium kezdeményezésére egyelőre csak gyűjtik a javaslatokat, de lát rá esélyt, hogy végül a városban épüljön fel egy büntetés-végrehajtási intézet. Mint mondta, a Dél-Dunántú- lon a három megyeszékhelyen van csak börtön, és ezek mindegyike a belvárosban található. Dombóváron viszont a városvezetés által kijelölt terület kívül esik a központon. A Munkás téren, a Viessman Kft. szomszédságában elhelyezkedő ingatlant, a volt lovaspályát ajánlanák fel erre a célra. Ráadásul Dombóvár Tolna, Somogy és Baranya megye határán amolyan régiós börtön lehetne. A polgármester az intézmény munkahelyteremtő szerepére is felhívta a figyelmet. A kiírás szerint ugyanis a működtetés humánerőforrás igényé mintegy 250 ember. A felhívás alapján előnyt élveznek azok a helyszínek, ahol a fogvatartottaknak több mint a felét is folyamatosan foglalkoztatni tudják az intézeten belül, vagy az oda betelepülő munkáltatás révén. A börtön legalább 500 férőhelyes lenne. A polgármester szerint a beruházásnak köszönhetően bővülhet az ingatlanforgalom, több gyerek járhat a város óvodáiba, iskoláiba és felpöröghet a helyi kereslet, hiszen a kritériumok között szerepel, hogy a személyi állomány és családtagjaik lakhatása, szolgáltatásokhoz való hozzáférése is biztosított legyen. A pályázat benyújtása előtt a lakosság véleményét is kikéri az ügyben az önkormányzat, és ezeket figyelembe véve a március 26-i testületi ülésen ismét tárgyalni fogják a napirendi pontot. A felajánlásokat március 31- ig várja a BVOP. A beruházás 2017-ben kezdődne, a működés pedig várhatóan 2018-2019 táján. ■ Hanoi E. Vegyes a reakció szabó loránd polgármester a hivatalos lakossági véleményeztetés előtt már a Természetesen Dombóvár Facebook oldalán feldobta a börtön létesítéssel kapcsolatos kérdést. Az ötlet megosztotta az internetezőket. „Első hallásra a hideg futkos a hátamon” - írja egy nő, hozzátéve, hogy egy termelő beruhá- , zásnak jobban örülne a börtön helyett. Egy másik ellenzőt az nyugtalanít, hogy azok a fogva- tartottak, akiknek lejár a büntetésük, Dombóváron maradnak, holott véleménye szerint „így is túl sok patkány szaladgál szabadlábon". Van, aki az „idegen- forgalom” miatt aggódik, mert úgy véli, a látogatni érkező rokonok, barátok miatt több lesz a betörés és a rablás a városban. ám nem mindenki ellenzi az ötletet. Egy hozzászóló arra figyelmeztet, hogy nem kellene ennyire negatívan hozzáállni a kezdeményezéshez, hiszen még azt sem tudni, milyen típusú bűncselekmények elkövetői számára alakítanának ki börtönt. „Munkahelyekre viszont egyértelműen szüksége van a városnak, és jelen gazdasági körülmények között minden lehetőséget meg kell fontolni”. Hasonlóképpen gondolkodik az a véleményező is, aki szerint javul az infrastruktúra, rendben lesz a terület és a börtön adóbevételt is hozhat a városnak. És többek szerint a lakosság nem igazán érzékelné a börtön meglétét. Belmiszerlavina: ismét lehet pályázni tolna megye Ismét elindítja az Élelmiszerlavina programot a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta. A hatodik alkalommal meghirdetett kezdeményezésre önkormányzatok és civil szervezetek jelentkezését várják, amelyek több millió forint értékben pályázhatnak zöldség vetőmagra.- Olyan igénylőket várunk, akik vállalják, hogy a földjeiken szakmai felügyelettel a Syngenta által felajánlott értékes zöldség vetőmagból élelmiszernövényeket termelnek rászorulók aktív bevonásával, majd a terményeket odaadják a környéken élő hátrányos helyzetűeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek - mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.- Cégünk kiemelten fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, s örömmel tölt el bennünket hogy az Élelmiszerlavina évről évre sok nehéz sorsú családnak ad segítséget - fűzte hozzá Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója. Az elmúlt évben több mint tizenháromezer hátrányos helyzetű embernek segített a program. A résztvevő harminchét önkormányzat és civil szervezet földjein tavaly összesen csaknem 170 tonna egészséges élelmiszernövényt termesztettek, több mint ezer ember aktív bevonásával. Az Élelmiszerlavinára idén március 6-ig lehet pályázni. ■ H. E. Rábólintottak: épülhetne börtön önkormányzata lakossági vélemények tükrében hoz újabb döntést a városvezetés
