Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-16 / 39. szám
2 2015. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ KORKÉP JEGYZET Vigyázat, jöhet a jólét MINDENKINEK ALANYI jogon járó alapjövedelem bevezetését javasolja az egyik ellenzéki párt. A gyerekek huszonöt-, a felnőttek ötven-, a kismamák hetvenötezer forintot kapnának havonta. Az összegek mindenkinek feltétel nélkül járnának, akkor is, ha valakinek villája van a Rózsadombon, akkor is, ha soha nem dolgozott, meg akkor is, ha nem is akar. szerintük ez azért is jó lenne, mert kirángatná a mélyszegénységben élő százezreket (milliókat) a nincs- telenségből, és felpörgetné a gazdaságot, mivel azok is vásárolni kezdenének, akik eddig csak segélyfizetéskor engedtek meg maguknak olyan extrákat, mint a sima helyett a sajtos párizsi. arra az ötletgazdák nem tértek ki, miből fizetnék a szóban forgó sok-sok tízmil- liárdot, de - ami még ennél is lényegesebb -, arra sem, hogy mindezzel mire ösztönöznék a magyarokat. Két felnőtt, két gyerek, plusz legalább egy nagymama, az alapból kétszáz havonta, tisztán. dolgozni - ugyan minek? MINDAZONÁLTAL NEM ez az első ilyen jellegű terv, van olyan fideszes vezetésű fővárosi kerület is, ahol minden rászoruló alapból huszonhatezer forintot kaphat, ha elfogadják az ezt célzó rendeletet. így aztán tényleg jóléti állam lehetünk - de kérdem én, vajon miből. Ha azt osztjuk el, amit meg sem termeltünk, hamarosan a sokat szapult közmunka is csak vágyálom marad, bár igaz, addig is nagyjából mindenki megélhetne valahogy. Elégedetlenkedők viszont akkor is lennének, akiknek ha azt mondanák, most rögtön kapnak egymilliót, megkérdeznék, miért nem kettőt - akkor hát minek is? Akik otthon maradnak idősek Fontos lenne az Alzheimer-kór korai felismerése í 5 £ ■■ ■ dél-dunántúl Nő az ellátásra szoruló idősek körében a szellemi hanyatlásban szenvedők aránya. A demencia időben történő felismerésében előrelépésre lenne szükség. A problémát a külföldre vándorlás is erősíti. Babos Attila Egészségügyi és szociális dolgozók szerint nő az olyan idősek aránya, akik időskori szellemi hanyatlásban, annak is közepes vagy súlyos fokában kerülnek be az ellátórendszerbe. Úgy látják, a folyamatot csak erősítette, hogy sokan kényszerülnek külföldre vagy más városba költözni, miközben a nagyszülők, idősebb szülők itthon maradnak. Tapasztalataik szerint az elköltözők hiába próbálják tartani a kapcsolatot, az esetek egy részében az idősek beszámolóira nem lehet hagyatkozni. Azt tanácsolják, hogy a rokonok próbálják óvatosan, nem bántó módon ellenőrizni az elhangzottakat, akár korábbi társalgásokra visszakérdezve. Sokszor ugyanis a látszólag jó állapotban lévő idős rokon az elmondása ellenére mégsem vette be a gyógyszereit, mégsem eszik rendszeresen, nem képes ellátni magát. Sokszor már későn derül ki, hogy baj van A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Vezető tünet az emlékezetzavar, amihez kommunikábiós, felismerési zavarok, depresszió társulhatnak. Ezek mindegyike figyelemfelhívó kell, hogy legyen a család számára, mert a betegség kezdetét jelentik, ilyen esetben szakorvoshoz kell fordulni. A PTE Rét utcai Pszichiátria Klinikáján működik időseket kezelő gerontop- szichiátriai osztály, demencia szakrendeléssel. Dr. Kovács Attila pszichiáter főorvos elmondta: rendszeresen próbálnak náluk rokonok külföldről érdeklődni a hozzájuk került idős emberekről. Az idősek nem egy esetben úgy kerülnek hozzájuk, úgy derül ki róluk, hogy demensek, hogy előtte az utcán bolyongtak. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy mindig van az osztályon néhány beteg, akit kénytelenek tovább bent tartani, mert megoldatlan az elhelyezésük, miközben, ha lenne itthon felügyeletük, haza lenne őket engedni. Rendszeres szűrés és nyilvántartás segíthetne dr. kovács Attila szerint a hazai egészségügyi és szociális szolgáltatások a demencia időben történő felismerése terén legfeljebb elégségesek. Mindemellett nem túl ismertek az elérhető kezelési, megoldási lehetőségek sem. Szükség lenne az idősek rendszeres szűrésére, az egészségügy és a szociális ágazat együttműködésének fejlesztésére, de olyan nyilvántartás vezetésére is, amely segítségével idejében felfigyelhetnek a leginkább veszélyeztetettekre. kocsis József, a SzocegNKft. ügyvezetője kiemelte: otthonaikban növelték a demens- férőhelyeket. Több településen működtetnek idősek klubját, részben demenciában szenvedőknek, olyanoknak, akiknél a családtagok munkaidőn kívül felügyelnek a betegre. Kevesen, de náluk megjelentek olyanok, akik külföldre költözés előtt gondoskodni igyekeztek az itthon maradókról, őket áz ellátórendszer számukra aktuálisan megfelelő szolgáltatásába bevonva. A legfontosabb a betegség korai felismerése lenne, mert az időben történő gyógyszeres kezelés segít hosszabb ideig fenntartani az addigi életminőséget. A demencia diagnosztozálása pszichiáter, neurológus vagy geriáter szakorvos feladata. Súlyos esetben a szociáüs otthonok demensrészlegeiben történő elhelyezés a megoldás, amúgy az otthonközeli ellátások jöhetnek szóba, rendszeres szakorvosi felügyelet mellett. Ápolót is fogadhatunk, de az költséges. Jó választás a házi segítségnyújtás, az havi néhány ezer forintos kiadás, de a jogosultsági feltételeket nemrég szigorították. Az eddigi 11 helyett 20 pont (rosszabb egészségi állapot) kell ahhoz, hogy állami hozzájárulással mosdatni, bevásárolni, gyógyszereket beadni menjen valaki. A pécsi Integrált Nappali Szociális Intézménynél az új feltételek miatt még nem kellett elutasítaniuk kérelmezőt. Varga Mónika vezető hangsúlyozta, hogy ők olyan, egyénre szabott szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekkel az otthonukban élők önálló életvitelét támogatják: napi egyszeri meleg étel biztosítása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek és demensek nappali ellátása, otthoni szakápoló szolgálat. Nem törődtek a szülők három gyermekükkel, elítélték őket tolna megye A párnak három közös gyermeke született, akikről a vád és az ítélet szerint 2008 és 2012 októbere közt érdemben nem gondoskodtak. Ők négyen, többnyire az apai nagymamával együtt ezen idő alatt többször is laktak az egyik szedresi pusztán, Pusztahencsén, Szekszárdon, Tevelen, valamint három családok átmeneti otthonában. Az apa, ha ivott, verte az élettársát, rendszeres keresete nem volt, amit pedig alkalmi munkával keresett, annak egy részét játékgépekre költötte. A pár többször külön is költözött, majd megint együtt vándoroltak tovább. A gyámhatóság a gyerekeket többször átmeneti védelembe vette, otthonba is helyezte, majd egy alkalommal visszaadták őket a szülőknek. A családgondozók elképesztő állapotokat tapasztaltak. Az egyik szükséglakásban két helyiség volt, az egyikben lakott ■ A szakértő szerint a szülői gondatlanság súlyosan veszélyeztette a gyerekek testi és szellemi fejődését a három felnőtt és a három gyerek, a másikat ruhatárnak és mellékhelyiségnek használták. Az utóbbi célra rendszeresített vödröt nem minden nap ürítették ki. A villanyt huzamosabb időre kikapcsolták, a ház egyik ablaka kitörött, fűtési és főzési lehetőség; nem volt. A szemetet az udvarban gyűjtötték. A legnagyobb gyerek nem járt rendszeresen óvodába, s amikor megjelent, koszos, ápolatlan, büdös, olykor tetves volt. A gyerekeket 2012 októberében helyezték nevelő szülőhöz, a fent leírt állapotban. Ennek pozitív hatá- ] sát a tanulási képességet vizs- I gáló rehabilitációs bizottság egy évvel később már észlelte. A bíróság az apát és az anyát 312, illetve 300 óra közmunkára ítélte 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettéért és társtettesként elkövetett kiskorú elhelyezésének megváltoztatásának vétsége miatt. A szülők ugyanis először megszöktették a gyerekeket, hogy ne kerülhessenek nevelőszülőhöz. ■ 1.1. Mint a mesében, hét próbatétel várt a házaspárokra családi vetélkedő Valentin napján remek hangulatban zajlott a nemes versengés döntője, amit egy paksi pár nyert szekszárd Tizenöt pár vett részt a „Hétpróbás Házaspár” vetélkedő döntőjén, amelyet szombaton délután tartottak a szekszárdi Ifjúsági Közösségi Térben. A programot a Házasság hete keretében rendezték, a verseny szervezője és meghirdetője a Tolna Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház volt. Mint azt Stölk- ler-Szabó Edit irodavezető elmondta, a házasság, a családi életet népszerűsítése volt a szándékuk ezzel a házaspároknak rendezett vetélkedővel. Az első három forduló során a párok az interneten keresztül kérdéseket, feladatokat kaptak a párkapcsolat, a szerelem, az egymásra figyelés, az empátia, az önismeret és a konfliktuskezelés témakörében. A feladatok megoldását e-mailben küldték el. A stílszerűen Valentin-napon megrendezett döntő során a hétből még hátra lévő négy feladat teljesítése állt a párok előtt. Elsőként - a borok városához illően - három borfajtát kellett kóstolás után beazonosítaniuk. Másodjára külön feladatot kaptak a férjek és a feleségek. A hölgyeknek három ruhadarabot kellett magukkal hozniuk. Ezeket egy közös asztalra téve alaposan összekeverték, és ebből a „túriból” kellett kiválasztaniuk a férjeknek a feleségükAz egyik feladat borfelismerés volt. A kép jobb szélén a győztes házaspár höz illő darabot. Eközben a feleségek a férjük portréját rajzolták meg, és az uraknak meg kellett találniuk az őket ábrázoló képet. Harmadjára pedig a tánctudásukról adtak számot a versenyzők. A negyedik feladat már csak a hét legjobban teljesítő párra várt: a feleségeknek dalban kellett szerelmet vallaniuk a férjüknek. A kedves, játékos és mindenek felett vidám feladatok végrehajtása remek hangulatban telt, és a tizenöt döntős pár bebizonyította, hogy nem véletlenül lettek társak, bizonyságát adták, hogy jól ismerik és szeretik egymást, és remekül tudnak együtt dolgozni. ■ Venter M. Nyisztorék győztek a hét fordulóban nyújtott teljesítménye alapján a Hétpróbás Házaspár vetélkedőt a paksi Nyisztor Ákos és felesége, Rita nyerte meg. A második lett Pet- rits Péter és felesége, Ágota, Szekszárdról. A harmadik helyezést pedig a dunaföldvári Vi- czai János és felesége, Anita szerezte meg. A fenti településeken kívül a versenyző párok között akadt bonyhádi, decsi, cikói és budapesti házaspár is. A többségében húszas és harmincas éveikben járó fiatal párok mellett a nyugdíjas korosztály is képviseltette magát a nemes versengésben. J < ♦
