Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-13 / 37. szám
2015. FEBRUAR 13., PENTEK 5 KÖRKÉP Az élet felülívja az elméletet kora vaskor Cziráki Viktort az érdekli, miként éltek a Kárpát-medence népei Számítógépeket kaptak ajándékba a nehéz sorsú tanodás gyerekek Cziráki Viktor életében semmi sem díszlet. „Itt minden van, és ott semmi nincs”, mondja lakóhelyével, Újszkítiával és a külvilággal kapcsolatban. Cziráki Viktor, aki a közelmúltban megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, úgy harminc éve kezdte el ősi, életmód-rekonstrukciós kísérleteit. Budavári Kata Cziráki Viktor előre figyelmeztetett: Újszkítiát ezekben a napokban nem egyszerű megközelíteni. Kiderült, nincs itt semmi túlzás, fotós kollégámmal úttalan utakon, hóban, latyakban, ellenszélben vagy egy kilométert gyalogoltunk a Regöly melletti kísérleti régészeti telepig. Ahogy azt előre sejtettem: nem hiába. Maga a táj is, ahogy vendéglátónk fogalmaz, egy kis Kárpát-medence, annak minden szépségével. A kilenc hektáros telepre, majd abba a kora vaskori, köralakú házba lépve, melyben Cziráki Viktor, vagyis a gazda és asszonya, Somos Judit lakik, egyszerűen tátva maradt a szánk. Kiderült, aki először jár itt, vagy azonnal otthon érzi magát, vagy teljesen idegenként, ha soha még csak eljátszani sem akar azzal a gondolattal, milyen lehet itt élni. A házban ilyenkor télen félhomály van, Judit fejlámpával dolgozik a „konyhában”. A szemünk azonban gyorsan hozzászokik a fényviszonyokhoz. A tizenkét méter átmérőjű, patics falú épület ugyan nagyobb az eddig feltártakénál, ugyanakkor szerkezete megegyezik a vaskori házakéval. Víz, villany nincs, a villanypásztort akkumulátor működteti. A házat náddal vagy zsúppal illett volna fedni, de ez rettentően drága lett volna, így maradt olcsóbb, kevésbé autentikus megoldásként a geotextil. Ezt már Cziráki Viktor mondja, miközben pipára gyújt, a cigaretta ugyanis nem állna jól senkinek ebben a környezetben. A bejárat melletti lóállásban, melyben négy-öt lónak jutna hely, egyfajta vizes blokkot, raktárát alakított ki a gazda, a másik oldalon, ahol a lábas jószágoknak kelleCziráki Viktor elsősorban kisebb házakat épített Tizenegy ló, harminc lábasjószág ne lenniük található a nem egészen konyhaszerű konyha. A valódi konyha ugyanis kint kapott helyet. Bent dobkályhával fűte- nek, de kemence, illetve az épület közepén egy kör alakú, kőből rakott tűzhely áll, ezt azonban igen ritkán használják. A házban galéria is van, Viktor szerint a nyolc méteres belmagasság adja magát. Egyebekben is azt vallja, hogy őseinket sok esetben inkább vezette a praktikum, mint szakrális cél vagy a szokásokhoz való ragaszkodás. Ebben a házban egyébként nyolc éve laknak, korábban egy jurta volt a rendszeres szállásuk. Ezt is láthatjuk egyébként, amikor végigjárjuk a telepet, és igen lakályosnak tűnik. Mindkettőt faliszőnyegek, prémek, takarók teszik barátságossá. A telep nem egy kor kidolgozott faluképét mutatja, hiszen van közöttük paleoszibéri- ai jurta, új kőkori, szkíta és Árpád-kori ház is. Ez utóbbi az előtte álló kör alakú tűzrakóhely miatt is érdekes. Pontosabban amiatt a régészeti lelet miatt, melyet pontosan itt találtak meg. A regölyi arany sír egy 35-40 év körüli nő nyughelye volt. Az alán asszony vélheaz egykori homokbánya 1993- ban lett Cziráki Viktor sajátja. 1997-től tulajdonképpen folyamatosan itt él, másfél éve egy éjszakát sem töltöttek párjával a faluban. Bár eredetileg vendéglátós, szakmájában nem sokat dolgozott. A régészeti telepen jelenleg úgy húsz épület áll, a jégkorszak végétől a korai államalapítás időszakáig bemutatva a Kárpát-Medence építészetét. A lakóházak mellett van itt pásztorszállás és kovácsműhely is, de a „Szittya csárda”, mely esténként felnőttek tartózkodási helye, somos Judit több, mint tíz éve társa Cziráki Viktornak. Elmondta, nem szeret szerepelni, azt azonban szabad róla tudni, hogy pécsi, és a gimnázium elvégzése után fazekasnak, majd szőni tanult, aztán néprajzos lett. Arra a kérdésre, hogy mit esznek, miket főz, elmondta, azt, amit bárki más. Mivel egy korábbi homokbánya helyén áll a telep, kertet itt nem lehet kialakítani. Judit cserepekben tart fűszernövényeket, és a családtól kapott zöldséget, gyümölcsöt főzi be. Nagyon finom tőén fejedelem felesége vagy lánya volt. Ma egyfelől ez a legvé- dettebb tűzrakóhely a birtokon, ugyanakkor az előzmények miatt kultikus jelentősséggel is bír. Regöly és környéke gazdag régészeti lelőhely, és Viktor azt meséli, már gyerekként is az érdekelte, miként éltek elődeink. Házuk udvarán is talált cserépdarabokat, nyolcéves korától egyre célirányosabban fordult a történelem és a régészet felé. Barátaival 1982-től gyakorta jártak ki az egykori homokbánya területére. A hat-hét fős társaság együtt kezdett a kísérleti régészkedésbe. Az első bunker még katasztrófa volt, ősszel készült, és a téli időszak jó részét itt töltötték. Kezdetben László Gyula rekonstrukciós rajzai alapján építkeztek, aztán az elméletet mind többször írta felül a megvalósíthatóság. Arra a kérdésre, hogy a régész szakma miként viszonyul napközben kézműves műhelyként funkcionál. És természetesen vannak itt ólak, hiszen Cziráki Viktorék állatokat tartanak: tizenegy lovat és harminc lábasjószágot, elsősorban juhokat, kecskéket. A kora vaskori házba, mely jelenleg lakhelyükül szolgál, és amely gerendavázas, sárfala fonásokra épült, bejárása van a két kutyának és a macskáknak is. A 21. század emberének ez nem, az azonban furcsa, amikor a ház asszonya a tálból a földre löttyinti a vizet. Itt viszont ez is teljesen rendjénvaló. rágcsálni valókkal kínált. Az egyik édes mogyoró, de más csonthéjast is lehet használni. Cukrot teszünk fel a tűzre, és hozzá egy kevés vizet öntünk, hogy a cukor ne karamellizá- lódjon. Ebbe tesszük a mogyorót, majd amikor a víz elpárolgott, fűszerezzük fahéjjal, gyömbérrel. A másik ropogtatnivaló sós. Ehhez diót melegítünk, melyre felkockázott vajat teszünk, majd sózzuk, kevés cukrot adunk hozzá, és fűszerezzük ízlés szerint paprikával, borssal, fokhagymával. ezekhez a házakhoz és a bronzöntödében és a kovácsműhelyben készült tárgyakhoz Cziráki Viktor elmondja, hogy vegyes a fogadtatás. A fiatalok egyre inkább elfogadják azt, amit csinál, de korábban volt, aki dilettánsnak bélyegezte. Tény azonban, hogy házigazdánkat sosem a megfelelési kényszer vezette, továbbá az is, hogy bár elméletileg a kovapengés sarlóval lehet nádat vágni, gyakorlatilag viszont nem. És az is igaz, hogy a Cziráki Viktor által létrehozott életmód rekonstrukció sokak számára érdekes és vonzó, ezért érkeznek iskolai osztályok rendhagyó történelem órákra. Házigazdánktól megtudtuk, hivatalosan őstermelő. Állatokat tart, földalapú támogatást kap, tárgyakat készít, ugyanakkor esetében mégis az a leginkább helytálló, hogy Isten kegyelméből él úgy, ahogy neki tetszik. kssvejke Az Angyalvár Alapítvány jóvoltából öt számítógéppel gazdagodott a kisvejkei Máj sukár juma (Egy szebb világ) tanoda. Ebből kettőt már tovább is ajándékozott az intézmény vezetése két olyan, hozzájuk járó kisdiáknak, akik önmagukhoz képest a legtöbbet javítottak tanulmányi eredményeiken.- A számítógépeket egyfajta motivációs eszköznek szánjuk, persze mindig elmondjuk a fiataloknak, hogy ne csak ezekért, hanem a jövőjük érdekében fejlesszék magukat, jóllehet, a nehéz sorsú gyermekeknek nagy örömet szereznek a pc-k - nyilatkozta Jákovics Vilmos. A tanodát működtető Aparhanti Független Roma Egyesület el■ A jelenlegi program májusban egy felméréssel zárul, addig folytatódik az egyéni fejlesztés nöke hozzátette, a komputerek mellett - ugyancsak felajánlás révén - színes televíziókat is átadhatnak az ifjaknak. Kérdésünkre részletezte: a jelenlegi tanoda program utolsó 6 hónapjához érkeztek, ebből adódóan még hangsúlyosabb szerepet szánnak az egyéni fejlesztéseknek. Különös tekintettel a májusi záráskor esedékes kimeneti mérésre, amely során számos területet érintve kell bizonyítaniuk felkészültségüket a diákoknak. A tapasztalatok leszűrése érdekében ezt összevetik majd a bemeneti mérés, valamint a tanulók iskolai eredményeivel. ■ Vízin B. A fiatalok örültek a meglepetésnek ■ A kísérleti régészeti telep megálmodóját sosem a megfelelési kényszer vezette Finom rágcsálnivaló dióból, mogyoróból Szégyenpadra kerülhet a község a főutca elnevezése miatt átnevezés Megjárhatja a Vörös Hadsereg miatt Csibrák - a volt vezető szerint nem ez volt a legégetőbb feladat Dacolva a törvénnyel, még mindig a Vörös Hadsereg nevét viseli Csibrák főutcája. A jegyző szerint a helyiek közel kétharmada ebben az utcában lakik, a névváltással járó okiratcsere, adminisztráció sok kellemetlenséget jelentene. A kormány még 2012 novemberében fogadta el azt a törvény- módosítást, mely szerint cégek, intézmények, lapok vagy utcák és terek nem viselhetik olyan személy nevét, aki „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”, vagy „ezekkel a rendszerekkel közvetlenül összefüggésbe hozható.” A 2013. január elsején hatályba lépett törvény szerint 2014. január elsejéig kellett lebonyolítani a névváltoztatást, emiatt megindult az átnevezési hullám. Vannak azonban olyan települések, amelyek azóta sem tették meg a szükséges lépéseket. Ilyen a Dombóvártól húsz kilométerre fekvő, háromszáz lakosú Csibrák. A falu főutcája a mai napig a Vörös Hadsereg nevét viseli, emiatt a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az önkormányzat ellen. Az egyik internetes portál idézte Horváthné Tóth Valériát, a település illetékes jegyzőjét, aki szerint addig nem akar- Február végéig döntenie kell az önkormányzatnak az átnevezésről ták megváltoztatni, amíg nem kötelezték őket erre. Nem érzelmi okból ragaszkodnak a névhez, a váltás egyszerűen túl sok gondot okozna az itt élőknek. A jegyző szerint a falu 60-65 százaléka a főutcán lakik, az átnevezéssel a helybeliek és a hivatalok nyakába is rengeteg adminisztráció szakad, hiszen szinte minden okiratban át kell írni az utcanevet. Megjegyezte: a lakosság zömét nem zavarja a név, így szokták meg. A törvény betűje azonban kötelezi a települést. Február végéig döntenie kell az önkormányzatnak az átnevezésről, ha nem teszik meg, bírósági ügy lehet belőle. ■ B. L. Nem kaptak segítséget telefonon sikerült elérnünk Csibrák volt polgármesterét: - Mindenkinek ingyen lecserélték volna az iratait, csak ehhez Dombóvárra kellett volna utazni. A település lakói nagyrészt idős emberek, akik nehezen mozognak. Ha az ügyintézés helyben történik, vagy biztosítottak volna egy buszt, az óriási segítség lett volna. Ez azonban szóba sem került. A probléma nem életbevágó, akadtak más teendőink is - mondta a falut 2010 és 2014 között vezető Szűcs István, aki függetlenként irányította a Kapos folyó mentén elterülő települést.
