Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-10 / 34. szám
4 2015. FEBRUAR 10., KEDD KÖRKÉP Nőtt az állatjóléti támogatás, emelkedhet a sertések száma így adóznak az őstermelők idén mezőgazdaság Sok a gazdasági előnye, ezért sokan választják ezt a formát szekszárd-budapest Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy hazánk állatjóléti támogatást nyújthasson a tenyészko- cák után is, jelentette be a hét végén Horváth István, az agrártárca kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa. így lehetővé vált, hogy a meglévő 8,5 milliárd forintos, főként hízókra vonatkozó sertésjóléti támogatás mellé további 8,62 milliárd forintos tenyészkoca állatjóléti támogatást kaphasson az ágazat nemzeti forrásokból. Az engedélyeztetési procedúra meglehetősen hosszúra nyúlt, mivel a kormány csaknem egy éve nyújtotta be az Európai Bizottsághoz új támogatás iránti igényét. Az új jogcímmel kiegészítve Horváth István szerint az idén összesen több mint 17 milliárd forint állatjóléti támogatást kapnak a sertéstartók, ami a 2014-es évinek a duplája. A 8,62 milliárdos keretösz- szeg - 222 ezer anyakocával számolva - állatonként maximálisan 38 580 forintos támogatást tesz lehetővé. A tárcának sikerült úgy előkészíteni a javaslatot, hogy a keretösszeg 2016- tól 20 százalékkal, 10 milliárd 340 millió forintra is növelhető legyen. így 2016-tól akár 268 ezer kocára juthat a 38 ezer 580 forintos támogatásból. Horváth István a sertésprogram eddigi eredményei között említette, hogy 2014-től 5 százalék lett az élősertés és a félsertés áfája. Szerinte ennek is köszönhető, hogy 200 ezerrel nőtt a magyar sertésállomány. A minisztérium további intézkedésként egyedi kocanyilvántartás létrehozásán dolgozik az állatok nyomonkö- vethetősége érdekében. ■ M. I. A tenyészkocatartást is támogatják Ahogy közeledik az adóbevallás időszaka, olvasóink közül mindig, minden évben sokan érdeklődnek arról, hogy az őstermelőkre vonatkozó adószabályok hogyan változtak. Tolna megyében 8200 embert érint ez a tevékenység. Mauthner Ilona Tolna megyében, a két borvidéken a szőlőtermelők többsége őstermelőként műveli a területét, de nagyon sokan vannak, akik kisebb-nagyobb szántóval, legelővel rendelkeznek, amit vagy maguk művelnek a munkaviszonyuk mellett, vagy bérbe adják azt. Méhészek, állattartók, gyümölcs- és zöldségtermelők közül is sokan váltották ki az őstermelői igazolványukat. Az adóbevallás előtt mindig gondot okoz - mivel a legtöbben saját maguk töltik ki a nyomtatványt -, hogy változtak-e a jogszabályok az előző évihez képest, a bevételt hogyan kell megállapítani, ki választhat átalányadózást, ki érvényesíthet adókedvezményt? A kérdésekre a választ Mó- zsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője adta meg. Mint közölte, a magán- személy az őstermelői tevékenységből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét: 1. Lehetősége van a 10 százalék költség- hányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni; 2. Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett és bizonylattal igazolt kiadás számolható el költségként; 3. A jövedelem átalányban történő meghatározásának módszere. Ha az adóévben kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 ezer forintnál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha azonban a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, úgy az egész bevételt (fizetésével együtt) figyelembe kell vennie. Közelít az adóbevallás időszaka. Méhészek, állattartók, gyümölcs- és zöldségtermelők közül is sokan váltották ki őstermelői igazolványukat a megyében ■ Tételes elszámolás négymillió forintig Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forint) meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogával is. Ebben az esetben a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát kell egészségügyi hozzájárulásként megfizetnie. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok is élhetnek egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön, és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. Őstermelői adókedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kiadott regisztrációs számmal, és bevallásában feltünteti azt. Amennyiben az őstermelő a jövedelem kiszámításakor a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti elszámolást választotta és jövedelme keletkezik, jövedelmének adóját, de legfeljebb 100 ezer forintot őstermelői adókedvezmény címén érvényesíthet. Költségelszámolás kétféle módon Ha az adóévre az adózó nem az átalányadózás módszerét választotta, illetve nem él egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogával, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat. Az első módszer szerint a 10 százalék költséghányad levonásával a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekinteni. A másik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembe vételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Tételes költségelszámolás esetén, ha bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, kistermelői költségátalányt érvényesíthet. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő tételek figyelembevételével megállapított bevétel 40 százaléka számolható el költségként. Ha a tételes költségelszámolás szerinti adózási módot választotta, és jövedelme keletkezett: 16 százalék személyi jövedelem- adó, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Bevallás átalányadózás szerint A mezőgazdasági kistermelő választhatja azt is, hogy jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg. Ezt a szándékát az előző évre vonatkozó éves adóbevallásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet az adóévben elért bevételből kiindulva, a törvényben meghatározott költséghányadok figyelembevételével kell kiszámítani. Eszerint az állat vagy állati termék értékesítéséből származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 16 százalék személyi jövedelemadó kötelezettség terheli, illetve a jövedelem után 15 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni. Átalányadózás esetén nem őstermelői bevételként kell figyelembe venni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály szerint folyósított vissza nem térítendő támogatást. Az átalányadózás szerint adózó kistermelőknél ezeknek a támogatásoknak az összegét az adóbevallásban az összevont adóalapba tartozó más önálló tevékenységből származó bevételként kell bevallani. A bevételt, illetve az abból levonható költséget ebben az esetben is a támogatások elszámolására vonatkozó külön szabályok figyelembevételével kell megállapítani. (Kivétel ez alól a területalapú támogatás, mert az ilyen támogatás az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál bevételnek számít.) Baksainé maradt az elnök a nagycsaládosoknál Negyvenesztendős, de még brummog kiállítás A hatalmas örvös medvét a nagymama saját kezűleg készítette tolna Tisztújító közgyűlést tartott a Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete. A tizennyolc éve alakult tolnai civil szervezet vezetőségébe több új tagot is megválasztottak, a „régiek” közül hárman maradtak, fontos pozíciókban. A legaktívabb helyi civil csapat elnöke továbbra is Baksainé Kenessei Éva, aki már többször, legutóbb a januári, 18. születésnapi összejövetelen jelezte, hogy szívesen átadná a stafétabotot valaki másnak. Erre azonban egyelőre nem került sor. Az elnök lapunknak elmondta: újabb öt évre vállalta a feladatot, ám ha időközben úgymond kinevelődik alkalmas utód, akkor már korábban megtörténhet a fiatalítás, ezen a poszton is. Az egyesület titkárává Széles Andrást választották, aki szintén régi motoros, csakúgy, mint a négy vezetőségi tag egyike, Makó Zoltán. Új viszont a gazdasági vezető, Hochsteigerné Vida Beáta és a többi vezetőségi tag: Szűcs Fatima, Pacskó- né Straubinger Ágnes és Mayer Zsolt. A közgyűlés döntött a tagsági díjról is, ami családonként és évente 5500 forint maradt. Megszavazták a szervezet éves programját, és megbeszélték a most szombaton rendezendő, hagyományos nagycsaládos farsangi bál részleteit is. ■ S. K. Paks Barna, jeges, panda, plüss, pohárra, kisbőröndre festett, ágyneműre nyomott. És még megannyi formában megjelenő macik százai özönlötték el a Napsugár óvoda Eötvös utcai tagóvodájának tornaszobáját. Mivel az intézményben fontosnak tartják, hogy a gyerekek megismerjék a néphagyományokat, mindig foglalkoznak különféle jósló napokkal. Ilyen gyertyaszentelő napja is, amikor mindenki azt figyeli, kijön-e a barlangjából a medve, s meglátja-e árnyékát. Az óvodában egy hetet szenteltek a témának és főszereplőjének, a medvének.- A gyerekek kötődnek a mackókhoz, legtöbbjüknek van. Elő- A paksi Eötvös Utcai Óvodában egy hetet szenteltek a mackóknak szőr azt kértük, hogy mindenki hozza el a kedvencét, utána egy kolléganőnk ötlete nyomán megszületett a kiállítás, ahova már annyit hoztak, amennyit akartak - mesélte Szabadosné Juhász Márta óvodapedagógus. Aktívak voltak a szülők és a kollégák is, így gyűlt össze majdnem félszáz darab, aminek többsége macifigura. A legrégebbi hatvanéves, de akad olyan is, ami negyven esztendős, de még brummog. Különleges darab egy hatalmas örvös medve, egy nagymama saját kezűleg készítette. A gyerekek is egy sor medvés dolgot alkottak, és sok medvés verset, mondókát tanultak, amit készségesen be is mutattak. ■ Vida T. 1 <
