Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-30 / 25. szám
2015. JANUAR 30., PENTEK 5 KÖRKÉP A klisétől a kamerás mobiltelefonig fejlődés A hagyományos és a modern fényképezés nem kioltja, hanem kiegyenlíti egymást Úgy három évtizeddel ezelőtt a háztartásoknak csak kis részében volt megtalálható a fényképezőgép. Ma pedig, köszönhetően a kamerás mobiltelefonoknak, gyakorlatilag bárki, bárhol, bármikor fotózhat. Venter Mariann A mai kor emberének természetes, hogy - köszönhetően a technika villámgyors és folyamatos fejlődésének - hatalmas mennyiségű képi információ áll a rendelkezésére. Nem volt ez mindig így, negyven-ötven éve szinte kizárólag az újságokban megjelenő fotók dokumentálták a mindennapokat. Bakó Jenő, lapunk nyugalmazott fotóriportere több mint ötven éve került elődünkhöz, a Tolna Megyei Népújsághoz.- Eredetileg nyomdász voltam, de mindig is érdekelt a fényképezés. A laphoz úgy kerültem, hogy egy éven keresztül minden vasárnap sportot fényképeztem az újságnak, fizetség nélkül. A lap csak a gépet és a filmet adta. A kitartás meghozta a gyümölcsét, így 1962. február 1-én én lettem a Népújság első státuszban lévő fotóriportere. 2007. július 16-ig dolgoztam itt - mondja Bakó Jenő. Akkoriban bonyolult utat jártak be a fotók, mire az újságba kerültek. A fotós elment az eseményre, rendezvényre, elkészítette a képet. Aztán előhívta a filmet, majd különböző vegyszerek igénybevételével lenagyította. A kész képeket összegyűjtötték egy borítékba, autóval elvitték a pécsi nyomdába. Hogy miért oda? Mert akkoriban a szekszárdi nyomdában nem készültek úgynevezett klisék, a képek pedig ezeken kerülhettek be az újságba. Szintén a pécsi nyomdába küldte a képeket a kaposvári megyei lap szerkesztősége, olykor előfordult, hogy a somogyi kliséket Tolnába küldték vissza, és fordítva. A fentiekből látható, hogy a képek egy napos csúszással kerültek az újságba, kivéve, ha valami nagyszabású esemény történt - például megyei pártkongresszus - mert akkor, aki leszállította a fotókat Pécsre, meg is várta a klisék elkészültét, és robogott velük vissza. Később Szekszárdon is lett a nyomdában kliséüzem. A lapban a képek sokáig kizárólag fekete-fehérek voltak. Később a színes filmeket is helyben hívták elő a fotósok, de a labormunkát hivatásos fényképész csinálta egy ideig, aztán a technika fejlődésének köszönhetően már nem készítettek papír alapú képet, szkennelték a filmet.- A fényképezés nem volt olyan egyszerű, mint manapság a digitális gépekkel. Csak akkor tudtuk meg, sikerültek-e, és hogyan sikerültek a fotók, amikor előhívtuk a filmet. A napilap fotózás minden területét kedveltem, de legjobban a sport- és a falusi témákat szerettem - árulta el egykori fotósunk. A papírképek soha nem mennek ki a divatból az utóbbi években a mobiltelefonosfényképezésre helyeződött át a hangsúly. Ugyanakkor még mindig vannak, akik ragaszkodnak a hagyományos, filmes fényképezőgépekhez - mondja Krasznai Zoltán szekszárdi fényképész. - A mostani telefonok „tudása” gyakran megfelel egy kompakt fényképezőgép szintjéhek. Néhány éve voltak olyan jóslatok, hogy egyáltalán nem lesz szükség fotólaborokra, megszűnik a papírképek iránti kereslet, de egy látványos visz- szaesés után ez a tendencia megfordult. Az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha a családi fényképeket nemcsak digitális, hanem papírkép formában is megőrzik. A képeket illetően még mindig vannak dolgok, amelyek otthon nem tudnak olyan minőségben elkészíteni, mint egy profi laborban. Legfőképpen azért, mert nem éri meg az évi 80-100fotó miatt egy professzionális nyomtatót vásárolni. A rendelkezésre álló technikának köszönhetően ma már igény szerint sok mindent el tudunk készíteni az ügyfelek fényképeivel: kollázsokat, vászonképeket, hűtőmágnest, kulcstartót, naptárakat, bögrét, pólót és más ajándéktárgyakat. Az utóbbi időben megfigyelhető még egy érdekes trend. Sokan végeznek el különböző fényképész tanfolyamokat, és utána másodállásban vállalnak fotózást. A múlt század telei Szekszárdon. Akkoriban nem okozott felnnakadást a közlekedésben, ha leesett egy kis hó Futball az 50-es években a szekszárdi Dózsa-pályán Néhány évtizede még nem hókotrók takarították az utakat Területfeltárás. A mai I. Béla Gimnázium ezen a helyen épült meg A Garay tér ma már rendezvényeknek, vásároknak ad helyet A brigádok felvonulása május elsején - sokan nosztalgiával emlékeznek rá A Garay Pince megújult, de ma is a szekszárdi borkultúra otthona így nézett ki a szekszárdi Garay Pince 1962-ben
