Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-28 / 23. szám

2 2015. JANUAR 28., SZERDA KÖRKÉP ,./* r X. BUDAVÁRI m ■ KATA Facebook, vagy amit akartok Lilla, Lili, Molli. Nem vélet­len, hogy a lányom ezeket a neveket adja előszeretettel a babáinak. A „L” lágyságot ad ezeknek a hangsoroknak, az „I” pedig könnyeddé teszi. Gyakran, ha nem elvi ala­pon választunk nevet, nehéz megmondani, hogy egy-egy név miért tetszik, vagy mi­ért érezzük úgy, hogy illik viselőjéhez. Amikor, mond­juk úgy, másodszor kopog­tatott nálunk a gólya, már a várandósság alatt érez­tem, hogy nem egy sarokban megülő, csendes „csomagot” kapunk. Az állandó rúgka- pálás, ficergés azt sejtette, hogy itt bizony egy valódi Bendegúz készülődik, bár a névválasztást erősen titkol­tuk. Aztán úgy is lett, a fiam születésekor sem lacafacá- zott, és ma már igazi nagy- dumás gézengúz. egyre kevesebb gyerek szü­letik Magyarországon, de egyre nő a választási lehe­tőség ezen a téren is. Az egyediséggel nincs baj, vi­szont a megérzések nem biz­tos, hogy működnek egy számunkra teljesen idegen hangzású, és a miénktől ab­szolút eltérő kultúrából szár­mazó név esetén. Az meg végképp érthetetlen, hogy miért akarja valaki, hogy gyerekét Facebooknak vagy Lucifernek hívják. Bár a név­adásra vonatkozó törvények, előírások a gyerek érdekét nem védik, ez utóbb felso­roltak nálunk, szerencsé­re, nem adhatók, és nem hív­hatják a kicsit, akiből egy­szer majd felnőtt is lesz, Ba- bócának sem. Hogy a csalá­di névvel harmonizál-é a ke­resztnév, csak a szülőkön, esetleg a szűkebb környe­zetük rábeszélő képességén múlik. Igaz, például a „Vörös Hajnal”-ra a mai harmincas, negyvenes, ötven pluszos korosztály felkapná a fejét, a fiatalok többsége viszont va­lószínűleg meg sem rezdül- ne egy ilyen név hallatán. Harminc év egy falu élén polgármester Határozott fellépés és jó adag türelem kell hozzá Nem egyszerű aí igények összehangolása, ahol a la­kosság nagy része nyugdíjas és munkanélküli, mond­ta Bondorné Nagy Ibolya, Dalmand polgármestere. Ihárosi Ibolya Harmincadik éve áll Dalmand élén Bondorné Nagy Ibolya. Ta­nácselnökként kezdte, s azóta minden alkalommal megvá­lasztották polgármesternek.- Mi a titka, hogy mindig újravá­lasztották?- Az emberek szeretete és a bizalom, a normál emberi eti­kett betartása. A hallgatás és meghallgatás, a segítés és a tö­rődés. Mivel mindig és minde­nütt a segíteni akarás, egy jobb és szebb jövő megteremtése ve­zérelt, megtaláltam az embe­rekkel a közös hangot.- Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó polgármester­nek?- Amikor én kezdtem a tü­relem, a jóság, a tisztességes, becsületes munka motivált. Szerintem ehhez a hivatáshoz ez, valamint rátermettség, ha­tározott fellépés szükségel­tetik. Egy közösség vezetése nem egyszerű feladat. Fontos az összefogás, a tenni akarás, az igényesség. Úgy gondolom, hogy az a település, ahol sok a fiatal, a dolgozó középkorú, ahol vannak vállalkozók, vál­lalkozások, könnyebb a közös célokat megvalósítani. Arra kell törekedni, hogy a korosz­tályok összefogásával, pályá­zati pénzek segítségével min­denki számára megtaláljuk az előre vezető utat.- Véleménye szerint a megyé­ben sok, vagy kevés a női pol­gármester? Hátrányban vannak a nők?- Az biztos, hogy 1985-ben még kevés nő volt ezen a pá­lyán, de mindig egyenrangú félnek éreztem és érzem ma­gam, a mai napig is többségben lévő férfi kollégáim körében. Nem tudom pontosan hány női településvezető van a megyé­ben, az biztos, hogy több, mint a tanácsrendszerben. A nők a családban központi szerepet töltenek be, háztartás, gyer­„A legnagyobb gond a működéshez szükséges forrás hiánya" Nosztalgikus névjegy, személyes stílusban DOMBÓVÁRON SZÜLETTEM, 1958- ban. Családi állapotom: elvált, van egy 18 éves lányom. Születé­semtől fogva Dalmand települé­sen élek, gyermekkoromat Vörös­egyháza és Újdalmand pusztá­kon töltöttem. A mai napig emlé­kemben él az akkori közösség, az a szeretet és összetartozás, ami gyermekkorom és egy kicsit a felnőtté válás kezdetét jellemez­te. Békében és szeretetben nevel­kedtem, egy olyan közösségben, ahol az emberek tisztelték, be­csülték és segítették egymást, ahol az ember értéknek számí­tott. A Bonyhádi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiz­tem, utána a Dalmandi Községi Tanácshoz kerültem, ahol adó­ügyi előadóként kezdtem 1977. július Tjén. Fiatalon, tele tervek­kel, ambícióval, nagyon örültem a lehetőségnek. A középiskolá­ban is aktív szemező voltam, ezért szívesen vállaltam a felada­tot, amit a tanácsnál el kellett látnom. 1980-ban végeztem el az egységes községi szakvizsgát, 1981-ben az anyakönyvi szak­vizsgát, azóta sok házasságkö­tést és névadót tartottam. Mun­kám során megismerkedtem a falu lakosságával, jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Szerettem az emberekkel foglalkozni, gond­jaik, problémáik megoldásában segíteni. Talán ennek is köszön­hettem, hogy 1985-ben a volt ta­nácselnök nyugdíjazását követő­en tanácselnöknek választottak. Soha nem felejtem el, amint na­gyon fiatalon, remegő lábakkal álltam ki az akkor közel 20 fős tagság elé, megköszönve a bizal­mat. meknevelés, mindezt nehéz összeegyeztetni a 24 órás szol­gálatot igénylő polgármester­séggel, amely ráadásul manap­ság nem igazán elismert fog­lalkozás. A családom megérez­te a munkám hátrányát, amit a mai napig nagyon sajnálok.- Mit tekint a legnagyobb sikeré­nek ezen a rögös pályán?- Azt, hogy máig élvezem az emberek szeretetét, tiszteletét, a bizalmat, amelyet négy éven­te, a választások alkalmával megadnak nekem.- Mit nem sikerült elérni és mi­ért?- A rendszerváltást köve­tően nem sikerült elérni azt, hogy minden embernek legyen munkája és tisztességes meg­élhetése, és ne az önkormány­zatokra kényszerített közfog­lalkoztatásból kelljen megél­niük. Elegendő munkahelyte­remtés lenne a végleges meg­oldás.- Hogyan lehet jól együttműköd­ni a mindenkori képviselő-tes­tülettel?- Egy jó polgármesternek ismernie kell a testület tagja­it. Az együttműködés titka pe­dig a megfelelő kommuniká­ció, a folyamatos tájékoztatás, a bizalom és egymás tisztek­ben tartása.- Mi most a legnagyobb gondja polgármesterként?- A legnagyobb gondunk a működéshez szükséges forrá­sok hiánya. Kormányunk rá­zúdítja a feladatokat az önkor­mányzatokra, ugyanakkor el­vonja a támogatást. Nem iga­zán segíti a munkánkat azzal sem, hogy évek óta nem emelik a köztisztviselők bérét, a pol­gármesterektől pedig bért- és juttatásokat vontak el.- Ha újrakezdené, ismét ezt a pályát választaná?- Nehéz kérdés, hogy mi­lyen pályát választanék, ha új­rakezdhetném. Harminc éve, abban az időben és helyzetben jó döntést hoztam, - úgy gon­dolom - ezt az elmúlt évtize­dek igazolták. Ha viszont most lennék fiatal, nem valószínű, hogy a közszolgálatot válasz­tanám... Idén is Fazekas József készítette a Balassi-kardokat HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-BONYHÁD Hétfőn, a vásárhelyi Szenthá­romság Templomban áldotta meg dr. Kiss-Rigó László me­gyéspüspök azt a két Balas- si-kardot, amelyet a költő név­napján: február 14-én, a fővá­rosban két kiváló költőnek ad elismerésül a kardok jelképez­te díjat létrehozó alapítvány - írja a promenad.hu- A Balassi-kard az európa­iságról szól, hiszen a XVI. szá­zadban volt egy olyan költőnk, Balassi Bálint, aki jó néhány nyelv mellett az ellenség nyel­vét: a törököt is megtanulta, sőt, még török verseket is fordított magyar nyelvre - nyilatkozta a Balassi-kard nemzetközi irodal­mi díj alapítója, Molnár Pál. A cikk felidézi: A Balassi-kar- dot azok a költők kaphatják meg, akik a száz legjobb európai kö­zé tartoznak, s bár ennek empi­rikus mérése nem könnyű, min­denképp a legjobb poéták díja ez az elismerés. Magát a díszkardot a bonyhádi kardkovácsmester, ■ A völgységi kardkovács­mester keze munkáját dicsérő, szép alkotásokat kapják a díjazottak Fazekas József készíti műhelyé­ben 19 éve. Valódi, borotvaélesre fent, végvári szablyák, amelyek hű másolatai a Balassi Menyhért sírjában fellelt, és most a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban lévő harci eszköznek. Minden átadás előtt a kar­dok szentelésen esnek át, ilyen ceremónia már az ország több városában is volt az elmúlt kö­zel két évtized alatt, több alka­lommal Budapesten, majd Esz­tergomban és Gyulán is, egy­szer pedig Bécsben, a Step- hansdomban, azaz a Szent Ist­ván Székesegyházban, két püs­pök és kilencszáz bécsi ma­gyar jelenlétében tartották a szakrális eseményt. A megáldott szablyák visz- szakerülnek Budapestre, hogy február 14-én átadhassák őket az idei díjazottak részére. Az egyik kitüntetett Kiss Anna, József Attila-díjas költőnő, míg a másik egy őszét műfordító, Muzafer Dzaszohov, aki szá­mos magyar költeményt, kö­zöttük Balassi verseit is oszét- ra, a jászok rokonainak nyelvé­re fordította. ■ V. B. Adománnyal támogatják a látássérültek egyesületét Nem volt kihegyezve az aktuálpolitikára léleképítő Szerencsés Károly történész a megbélyegzés hatalmáról beszélt szekszárd Százezer forintos támogatást kapott a látássérül­tek megyei egyesülete. Az ado­mányt a szekszárdi Elektrolit Kft. ajánlotta fel. A cég minden évben összejövetelt rendez dol­gozóinak, az estély közkedvelt része a tombolasorsolás. Immár hagyományosan a tombolasorso­lás bevételét jótékony célra ajánl­ja fel a váhalkozás. Az adományt kapta már a Vöröskereszt, a csa­ládok átmeneti otthona, a hajlék­talanszálló és különböző civil szervezetek. Most pedig a látás­sérültek megyei egyesületének nyújtották át a százezer forintot. Kovács Lászlóné, a látássé­rültek megyei egyesületének elnöke elmondta, nagyon hálá­sak a cég dolgozóinak a segít­ségért, amely sokat jelent szá­mukra. Az különösen örömük­re szolgál, és egyben munkájuk elismerésének tekintik, hogy már másodízben esett rájuk a választás. Egyelőre még nem döntöttek a pénz sorsáról, az el­nökségi ülésen határoznak ar­ról, hogy konkrétan milyen cél­ra fordítják. Választékban nincs hiány, hiszen az egyesület szá­mos szolgáltatást nyújt tagjai­nak. Többek között szociális se­gítségnyújtás, személyi segítő szolgálat, teljes körű ügyinté­zés, speciális informatikai okta­tás, nyári gyermektábor, tanács­adás és hivatalos képviselet áll a tagok rendelkezésére. ■ V. M. szekszárd Örvendetes, hogy nem volt kihegyezve az aktu­álpolitikára, ugyanakkor nem nélkülözte a mai történéseket a hétfői előadás. Dr. Tóth Csaba Attila, a szekszárdi Léleképí­tő sorozat házigazdájának vé­leménye szerint ez egyébként minden alkalomra igaz. Most hétfőn egy történész, Dr. Sze­rencsés Károly volt a vendég. Magyarország megégettetik - A megbélyegzés hatalma az el­múlt száz év során című elő­adása bő egy század történése­it ölelte fel. Az 1800-as évektől, a szabadságharctól a kiegyezé­sen át, az I. világháborúba lépés körülményeit érintve, nem ki­hagyva természetesen a világ- Dr. Szerencsés Károly volt a rendezvény hétfői vendége égést követő békediktátumot, a II. világháborút ész 1950-es éveket, azaz a kommunizmus legkeményebb időszakát sem. Szó esett viszonyunkról az osztrákokkal, a franciákkal, el­hangzott Hitler és Sztálin vagy éppen Benes magyarokat sújtó, rólunk szóló álláspontja. De be­szélt a Mindszenty bíboros kiál­lásáról tartásáról, aki a vérziva­taros időkben sem hagyta el az országot, vagy hallgatott. A 20. századi történelemben járatos egyetemi tanárt, akinek főbb területe a választójog és a vá­lasztások, február másodikán felesége, dr. Földesi Margit tör­ténész követi a Léleképítő soro­zatban. ■ B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents