Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-28 / 23. szám
2 2015. JANUAR 28., SZERDA KÖRKÉP ,./* r X. BUDAVÁRI m ■ KATA Facebook, vagy amit akartok Lilla, Lili, Molli. Nem véletlen, hogy a lányom ezeket a neveket adja előszeretettel a babáinak. A „L” lágyságot ad ezeknek a hangsoroknak, az „I” pedig könnyeddé teszi. Gyakran, ha nem elvi alapon választunk nevet, nehéz megmondani, hogy egy-egy név miért tetszik, vagy miért érezzük úgy, hogy illik viselőjéhez. Amikor, mondjuk úgy, másodszor kopogtatott nálunk a gólya, már a várandósság alatt éreztem, hogy nem egy sarokban megülő, csendes „csomagot” kapunk. Az állandó rúgka- pálás, ficergés azt sejtette, hogy itt bizony egy valódi Bendegúz készülődik, bár a névválasztást erősen titkoltuk. Aztán úgy is lett, a fiam születésekor sem lacafacá- zott, és ma már igazi nagy- dumás gézengúz. egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, de egyre nő a választási lehetőség ezen a téren is. Az egyediséggel nincs baj, viszont a megérzések nem biztos, hogy működnek egy számunkra teljesen idegen hangzású, és a miénktől abszolút eltérő kultúrából származó név esetén. Az meg végképp érthetetlen, hogy miért akarja valaki, hogy gyerekét Facebooknak vagy Lucifernek hívják. Bár a névadásra vonatkozó törvények, előírások a gyerek érdekét nem védik, ez utóbb felsoroltak nálunk, szerencsére, nem adhatók, és nem hívhatják a kicsit, akiből egyszer majd felnőtt is lesz, Ba- bócának sem. Hogy a családi névvel harmonizál-é a keresztnév, csak a szülőkön, esetleg a szűkebb környezetük rábeszélő képességén múlik. Igaz, például a „Vörös Hajnal”-ra a mai harmincas, negyvenes, ötven pluszos korosztály felkapná a fejét, a fiatalok többsége viszont valószínűleg meg sem rezdül- ne egy ilyen név hallatán. Harminc év egy falu élén polgármester Határozott fellépés és jó adag türelem kell hozzá Nem egyszerű aí igények összehangolása, ahol a lakosság nagy része nyugdíjas és munkanélküli, mondta Bondorné Nagy Ibolya, Dalmand polgármestere. Ihárosi Ibolya Harmincadik éve áll Dalmand élén Bondorné Nagy Ibolya. Tanácselnökként kezdte, s azóta minden alkalommal megválasztották polgármesternek.- Mi a titka, hogy mindig újraválasztották?- Az emberek szeretete és a bizalom, a normál emberi etikett betartása. A hallgatás és meghallgatás, a segítés és a törődés. Mivel mindig és mindenütt a segíteni akarás, egy jobb és szebb jövő megteremtése vezérelt, megtaláltam az emberekkel a közös hangot.- Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó polgármesternek?- Amikor én kezdtem a türelem, a jóság, a tisztességes, becsületes munka motivált. Szerintem ehhez a hivatáshoz ez, valamint rátermettség, határozott fellépés szükségeltetik. Egy közösség vezetése nem egyszerű feladat. Fontos az összefogás, a tenni akarás, az igényesség. Úgy gondolom, hogy az a település, ahol sok a fiatal, a dolgozó középkorú, ahol vannak vállalkozók, vállalkozások, könnyebb a közös célokat megvalósítani. Arra kell törekedni, hogy a korosztályok összefogásával, pályázati pénzek segítségével mindenki számára megtaláljuk az előre vezető utat.- Véleménye szerint a megyében sok, vagy kevés a női polgármester? Hátrányban vannak a nők?- Az biztos, hogy 1985-ben még kevés nő volt ezen a pályán, de mindig egyenrangú félnek éreztem és érzem magam, a mai napig is többségben lévő férfi kollégáim körében. Nem tudom pontosan hány női településvezető van a megyében, az biztos, hogy több, mint a tanácsrendszerben. A nők a családban központi szerepet töltenek be, háztartás, gyer„A legnagyobb gond a működéshez szükséges forrás hiánya" Nosztalgikus névjegy, személyes stílusban DOMBÓVÁRON SZÜLETTEM, 1958- ban. Családi állapotom: elvált, van egy 18 éves lányom. Születésemtől fogva Dalmand településen élek, gyermekkoromat Vörösegyháza és Újdalmand pusztákon töltöttem. A mai napig emlékemben él az akkori közösség, az a szeretet és összetartozás, ami gyermekkorom és egy kicsit a felnőtté válás kezdetét jellemezte. Békében és szeretetben nevelkedtem, egy olyan közösségben, ahol az emberek tisztelték, becsülték és segítették egymást, ahol az ember értéknek számított. A Bonyhádi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, utána a Dalmandi Községi Tanácshoz kerültem, ahol adóügyi előadóként kezdtem 1977. július Tjén. Fiatalon, tele tervekkel, ambícióval, nagyon örültem a lehetőségnek. A középiskolában is aktív szemező voltam, ezért szívesen vállaltam a feladatot, amit a tanácsnál el kellett látnom. 1980-ban végeztem el az egységes községi szakvizsgát, 1981-ben az anyakönyvi szakvizsgát, azóta sok házasságkötést és névadót tartottam. Munkám során megismerkedtem a falu lakosságával, jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Szerettem az emberekkel foglalkozni, gondjaik, problémáik megoldásában segíteni. Talán ennek is köszönhettem, hogy 1985-ben a volt tanácselnök nyugdíjazását követően tanácselnöknek választottak. Soha nem felejtem el, amint nagyon fiatalon, remegő lábakkal álltam ki az akkor közel 20 fős tagság elé, megköszönve a bizalmat. meknevelés, mindezt nehéz összeegyeztetni a 24 órás szolgálatot igénylő polgármesterséggel, amely ráadásul manapság nem igazán elismert foglalkozás. A családom megérezte a munkám hátrányát, amit a mai napig nagyon sajnálok.- Mit tekint a legnagyobb sikerének ezen a rögös pályán?- Azt, hogy máig élvezem az emberek szeretetét, tiszteletét, a bizalmat, amelyet négy évente, a választások alkalmával megadnak nekem.- Mit nem sikerült elérni és miért?- A rendszerváltást követően nem sikerült elérni azt, hogy minden embernek legyen munkája és tisztességes megélhetése, és ne az önkormányzatokra kényszerített közfoglalkoztatásból kelljen megélniük. Elegendő munkahelyteremtés lenne a végleges megoldás.- Hogyan lehet jól együttműködni a mindenkori képviselő-testülettel?- Egy jó polgármesternek ismernie kell a testület tagjait. Az együttműködés titka pedig a megfelelő kommunikáció, a folyamatos tájékoztatás, a bizalom és egymás tisztekben tartása.- Mi most a legnagyobb gondja polgármesterként?- A legnagyobb gondunk a működéshez szükséges források hiánya. Kormányunk rázúdítja a feladatokat az önkormányzatokra, ugyanakkor elvonja a támogatást. Nem igazán segíti a munkánkat azzal sem, hogy évek óta nem emelik a köztisztviselők bérét, a polgármesterektől pedig bért- és juttatásokat vontak el.- Ha újrakezdené, ismét ezt a pályát választaná?- Nehéz kérdés, hogy milyen pályát választanék, ha újrakezdhetném. Harminc éve, abban az időben és helyzetben jó döntést hoztam, - úgy gondolom - ezt az elmúlt évtizedek igazolták. Ha viszont most lennék fiatal, nem valószínű, hogy a közszolgálatot választanám... Idén is Fazekas József készítette a Balassi-kardokat HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-BONYHÁD Hétfőn, a vásárhelyi Szentháromság Templomban áldotta meg dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök azt a két Balas- si-kardot, amelyet a költő névnapján: február 14-én, a fővárosban két kiváló költőnek ad elismerésül a kardok jelképezte díjat létrehozó alapítvány - írja a promenad.hu- A Balassi-kard az európaiságról szól, hiszen a XVI. században volt egy olyan költőnk, Balassi Bálint, aki jó néhány nyelv mellett az ellenség nyelvét: a törököt is megtanulta, sőt, még török verseket is fordított magyar nyelvre - nyilatkozta a Balassi-kard nemzetközi irodalmi díj alapítója, Molnár Pál. A cikk felidézi: A Balassi-kar- dot azok a költők kaphatják meg, akik a száz legjobb európai közé tartoznak, s bár ennek empirikus mérése nem könnyű, mindenképp a legjobb poéták díja ez az elismerés. Magát a díszkardot a bonyhádi kardkovácsmester, ■ A völgységi kardkovácsmester keze munkáját dicsérő, szép alkotásokat kapják a díjazottak Fazekas József készíti műhelyében 19 éve. Valódi, borotvaélesre fent, végvári szablyák, amelyek hű másolatai a Balassi Menyhért sírjában fellelt, és most a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő harci eszköznek. Minden átadás előtt a kardok szentelésen esnek át, ilyen ceremónia már az ország több városában is volt az elmúlt közel két évtized alatt, több alkalommal Budapesten, majd Esztergomban és Gyulán is, egyszer pedig Bécsben, a Step- hansdomban, azaz a Szent István Székesegyházban, két püspök és kilencszáz bécsi magyar jelenlétében tartották a szakrális eseményt. A megáldott szablyák visz- szakerülnek Budapestre, hogy február 14-én átadhassák őket az idei díjazottak részére. Az egyik kitüntetett Kiss Anna, József Attila-díjas költőnő, míg a másik egy őszét műfordító, Muzafer Dzaszohov, aki számos magyar költeményt, közöttük Balassi verseit is oszét- ra, a jászok rokonainak nyelvére fordította. ■ V. B. Adománnyal támogatják a látássérültek egyesületét Nem volt kihegyezve az aktuálpolitikára léleképítő Szerencsés Károly történész a megbélyegzés hatalmáról beszélt szekszárd Százezer forintos támogatást kapott a látássérültek megyei egyesülete. Az adományt a szekszárdi Elektrolit Kft. ajánlotta fel. A cég minden évben összejövetelt rendez dolgozóinak, az estély közkedvelt része a tombolasorsolás. Immár hagyományosan a tombolasorsolás bevételét jótékony célra ajánlja fel a váhalkozás. Az adományt kapta már a Vöröskereszt, a családok átmeneti otthona, a hajléktalanszálló és különböző civil szervezetek. Most pedig a látássérültek megyei egyesületének nyújtották át a százezer forintot. Kovács Lászlóné, a látássérültek megyei egyesületének elnöke elmondta, nagyon hálásak a cég dolgozóinak a segítségért, amely sokat jelent számukra. Az különösen örömükre szolgál, és egyben munkájuk elismerésének tekintik, hogy már másodízben esett rájuk a választás. Egyelőre még nem döntöttek a pénz sorsáról, az elnökségi ülésen határoznak arról, hogy konkrétan milyen célra fordítják. Választékban nincs hiány, hiszen az egyesület számos szolgáltatást nyújt tagjainak. Többek között szociális segítségnyújtás, személyi segítő szolgálat, teljes körű ügyintézés, speciális informatikai oktatás, nyári gyermektábor, tanácsadás és hivatalos képviselet áll a tagok rendelkezésére. ■ V. M. szekszárd Örvendetes, hogy nem volt kihegyezve az aktuálpolitikára, ugyanakkor nem nélkülözte a mai történéseket a hétfői előadás. Dr. Tóth Csaba Attila, a szekszárdi Léleképítő sorozat házigazdájának véleménye szerint ez egyébként minden alkalomra igaz. Most hétfőn egy történész, Dr. Szerencsés Károly volt a vendég. Magyarország megégettetik - A megbélyegzés hatalma az elmúlt száz év során című előadása bő egy század történéseit ölelte fel. Az 1800-as évektől, a szabadságharctól a kiegyezésen át, az I. világháborúba lépés körülményeit érintve, nem kihagyva természetesen a világ- Dr. Szerencsés Károly volt a rendezvény hétfői vendége égést követő békediktátumot, a II. világháborút ész 1950-es éveket, azaz a kommunizmus legkeményebb időszakát sem. Szó esett viszonyunkról az osztrákokkal, a franciákkal, elhangzott Hitler és Sztálin vagy éppen Benes magyarokat sújtó, rólunk szóló álláspontja. De beszélt a Mindszenty bíboros kiállásáról tartásáról, aki a vérzivataros időkben sem hagyta el az országot, vagy hallgatott. A 20. századi történelemben járatos egyetemi tanárt, akinek főbb területe a választójog és a választások, február másodikán felesége, dr. Földesi Margit történész követi a Léleképítő sorozatban. ■ B. K.
