Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-27 / 22. szám

4 KÖRKÉP 2015. JANUÁR 27., KEDD Akciósán a sérült áru is gazdára lel tesco A pékség a belvárosba költözik, az állatkereskedés nem nyit újat az itteni üzlete helyett Nem bizonyult igaznak az a hír, hogy a közelgő bezárás miatt „brutális” leárazás van a tolnai Tesco áruházban. Se az ajtókon kitóduló tömeg, se roskadásig megrakott ko­csik látványa nem fogadott minket. Némi sorban állás azonban igen, sőt akció is, de teljesen más, mint aminek híre ment. Vida Tünde Nem fogadják tárt karokkal az újságírót a tolnai Tescoban. Sen­kinek sem örömhír, hogy az üz­let néhány nap múlva bezár. Az áruházláncon kívül ez egy sor kisvállalkozást is érint. Az egyik divatüzletben mosolyogva kö­szönt az eladó, amikor megmon­dom, hogy nem vevő, hanem új­ságíró vagyok, elhalványul a mosolya, elveszik a hangjából a kedvesség. Közli, hogy ő alkal­mazott, semmit nem tud. Arra, hogy a szomszédos üzlet már azért nincs-e nyitva, mert bezár­ják a Tescot, kissé mogorva vá­laszt kapok. Majd kinyit, csak ké­sőbb jön a tulaj. Miközben célta­lanul ténfergek, egy hölgy és egy úr érkezik néhány áruval bevá­sárlókocsijukban. Ők készsége­sen beszélnek arról, hogy csak néhány holmi vanTeárazva. Meg is mutatják, hogy az áruháznak melyik részén találom. - Rend­szeresen hoznak újakat, főként műszaki cikkeket, de játékokat, konyhai eszközöket is - mond­ja Katalin. Ő is, Lajos is egyetért abban, nem tetszik az emberek­nek az üzlet bezárása. Különösen azoknak kellemetlen, akiknek a munkahelyük kerül veszélybe, de ők, akik rendszeres vásárlók, eddig helyben tudtak megven­ni mindent, ezentúl, ha ennél az üzletláncnál akarnak vásárolni, Szekszárdra kell utazniuk. Visz­A törzsvásárlók nem örülnek annak, hogy a jövőben utazniuk kell. ha továbbra is ennél az áruházláncnál szeretnének vásárolni szatérünk a kosár tartalmához, mutatják a régóta keresett Szar­vasi Kávéfőzőt, amihez most fél­áron jutottak. Tüsténkedésem feltűnik a biztonsági őröknek is, akikből feltűnően sok van. Egy ártatlan kérdésre adott válasz­ból ki is derül, hogy az akcióval függ össze a megerősített szol­gálat. Egyikük megpróbálja elő­keríteni a boltvezetőt, de hiába hívja a mobilján, foglalt. A vára­kozást kérdezősködéssel teszem hasznossá, így már tudom, hogy a látványpékség a város központ­jába költözik. A tulaj nincs itt, de A Dél-Dunántúlon keveset költünk élelmiszerre A rugalmasság és egyediség a túlélés záloga ÉLELMISZERT LEGNAGYOBB arányban a szupermarketekben és a diszkontokban veszünk; a vásárlási szokások a boltméret tekintetében teljesen stabilak. A hazai élelmiszer-kiskereskede­lemből az üzletméreteket illetően a 401-2500 négyzetméteres ka­tegória hasította ki a legnagyobb szeletet 2013-ban. A szupermar­keteket és diszkontokat is magá­ban foglaló bolttípus az értékben mért forgalomból 36 százalékkal részesedett a 2013 februárja és 2014 januárja közötti időszak­ban. Ez a részarány megegyezik az egy esztendővel korábban re­gisztrálttal - derül ki a fogyasz­tói információkat és ismereteket szolgáltató Nielsen kutatásaiból. Az összkép egyébként regionáli­san is meglepően stabil. Élelmi­szerre a Budapestből és Pest me­gyéből álló Centrum régióban fordítanak a legtöbbet az embe­rek: a teljes költés 33 százaléka ide jut, miközben a lakosságnak csupán 28 százaléka él itt. A leg­kisebb részarányt a Délnyugat régió jegyzi; ide Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megye tar­toznak, amelyekre együttesen a 12 százaléka jutott az országos élelmiszerkiadásoknak. A hipermarketek száma nem változott, a kiskereskedelmi egy­ségek száma némileg csökkent, de egészében véve nőtt a keres­kedelmiforgalom Tolna megyé­ben az elmúlt évben. A nagybe­vásárlásokat továbbra is legszí­vesebben a hipermarketekben intézi a lakosság. Az egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a vasár­napi nyitva tartási tilalom ho­gyan hat majd ezekre az üzle­tekre. A megyei kereskedelmi kamara tapasztalatai alapján a kiskereskedők legnagyobb esély- lyel úgy maradhatnak talpon, ha igyekeznek megfelelni az egyedi vásárlói kívánságoknak, rugalmasak, és vonzó akciókat hirdetnek. Az akciókról szólva általánosan jellemző, hogy a la­kosság kivár, akciókhoz, illetve alkalmakhoz köti a vásárlást. Ha nem is szédületes ütemben, de egyre jobban terjed az inter­netes vásárlás, amelynek szá­mos előnye van, többek között az, hogy a világháló jelentette választék sokszorosa az üzletek­ben elérhetőnek. Nem kell üzle­teket végigjárni, nincs útikölt­ség, zsúfoltság és egyre több ha­zai webáruházban lehet kártyá­val fizetni. (vm) az alkalmazott kedvesen mondja el, bíznak benne, hogy jobb lesz. A kisállatokat és eledelt árusító üzletben már folynak a költözés előkészületei. A tulajdonos azt mondja, nem nyit ehelyett újat, van egy másik, az marad. A be­zárást valójában nem bánja, nem volt túl nagy forgalom. A biztonsági őrökhöz intézet újabb kérdésre is nem a válasz. Nem sikerült elérni az áruház vezetőt. Nem erőltetem, korábbi közléséből tudjuk, úgy sem nyi­latkozhat. Akárcsak a dolgozók. Az áruházban látszólag meg­szokott élet folyik, nincsenek harsogó reklámtáblák, tömött sorok. Kisebb tömörülés csak azon a helyen van, ahova koráb­bi beszélgetőpartnereim irányí­tottak. így nem nehéz felfedezni az akciós áruk számára kijelölt tárlókat, polcokat. Néhányan vá­logatnak, a többség inkább csak időtöltésből. - Látná, amikor ki­hozzák az új árut. Úgy megle­pik, mint a legyek az asztalon felejtett ételt - mondja egy férfi. Beszámol róla, hogy nagyjából óránként hoznak új, főként sé­rült csomagolású árut. Nem rit­ka az sem, hogy maga a termék sérült, vagy hiányos. Egy fér­fi gáztűzhelyet nézeget, 50 szá­zalék kedvezménnyel 42 ezer forint, hiányzik róla a kapcso­ló, azon morfondíroz, hol tudna venni ilyet. Van permetező, épí­tőjáték, edénykészlet, cd, fúró­gép. Az is hiányos. Egy lelemé­nyes vevő fog két dobozt, s azt mondja: a kettőből lehet csinálni egy hiánytalan készletet. S már neki is fog. A többiek turkálgat- nak a már erősen kifosztott asz­talokon, polcokon és a bejárat fe­lé tekintgetnek várva az újabb „kincseket”. Mint megírtuk, a tolnai üz­let az egyike annak a valami­vel több mint tucatnyinak, ame­lyeket a Tesco február 4-től nem üzemeltet. László Mihály életéről írt könyvet 19. század A közéletben aktív személlyel először foglalkozik önálló kötet Bebizonyosodott, hogy a paksiak segítőkészek Kedden 16 órakor lesz Szőts Zoltán könyvének bemutatója bonyhád A bukovinai széke­lyek életét bemutató író, or­szággyűlési képviselő, ta­nár: Dr. László Mihály (1849- 1932) életútjáról szóló kötet je­lent meg Bonyhádon. A köny­vet ma mutatják be a Völgysé- gi Múzeumban. A szerzőjétől, Szőts Zoltántól megtudtuk: a 19. század irodalmi és politi­kai közéletében tevékeny sze­mélyiséggel először foglalko­zik önálló kötet. A Völgységi Múzeum megbí­zott igazgatója kétéves, a Nem­zeti Kulturális Alap támoga­tásával végzett kutatómunká­ját foglalta össze a 356 oldalas könyvben. Szőts Zoltán részle­tezte, László Mihály 1849. au­gusztus 26-án a bukovinai Is- teosegítsen csíki székely és fel­vidéki magyar vegyes házas­ságból született, fiatalon egyi­ke volt azoknak, akit a Szent István Társulat költségén Ma­gyarországon taníttattak. 1869-ben, még joghallgatóként jelent meg első elbeszélése, ké­sőbb írásaiban sokat foglalko­zott a bukovinai népélettel. Cikkeinek hatására a ma­gyar kormány 1875-ben ha­zaküldte a székelyek viszo­nyainak tanulmányozásá­ra, amelyről könyvet írt Kele­ti testvéreink címmel. A kö­tet nyomán telepítettek ha­za 1883-ban 5000 székelyt az Al-Dunához. 1887-ben az Ud­varhely megyei város, Oláh­falu országgyűlési képviselő­je lett, 1892-ben Székelyud­varhely mandátumát nyerte el, 1896-ban ugyanezen város nemzeti párti programmal vá­lasztotta meg. Rövid megsza­kítással, 1918-ig volt ország- gyűlési képviselő, közben 40 évig irányítója volt az Orszá­gos Köznevelési Egyesület, il­letve a magán Középtanodájá­nak is.- Irodalmi munkásságá­nak eredménye volt a széke­lyek Al-Duna mellé telepítése, amelynek gondolatát ő tartot­ta életben a magyar közvéle­ményben. A Csángó-Magyar Egyesület - amelynek titká­ra volt - kezdeményezte az er­délyi telepek létrehozását is. A távlati cél az lett volna, hogy a moldvai csángókat is hazatele­pítsék, de ez nem valósult meg - nyilatkozta a szerző. Tevé­kenysége - folytatta -, az ak­kori nemzetpolitikai törekvé­sek fő áramában volt, ami azt jelentette, hogy a magyarságot tömöríteni kell a soknemzeti­ségűvé vált országban. Megje­gyezte, a sors fintora, hogy a történelmi Magyarország ösz- szeroppanása után az új tele­pek a határokon kívülre ke­rültek. A László Mihály életútja cí­mű, 500 példányban megje­lent könyvet 42 fotó, 10 színes kép, 6 dokumentum illusztrál­ja, közlésre került - a mentora­ként tisztelt - Jókai Mórhoz írt, eddig nem publikált levele; és a szerző száztizenegy művének bibliográfiája is. ■ Vízin B. Minden elképzelést felülmúlt az ASE Kajak-kenu Szakosztályába járó gyerekek szülei által rende­zett jótékonysági bál. Az eddigi szokásoktól eltérően nem a gye­rekeknek, hanem egy volt ke­nusnak gyűjtöttek. Hum József nyáron lovasbalesetet szenve­dett, kerekesszékbe került, jelen­leg egy budapesti rehabilitációs intézményben kezelik. Azért fo­gott össze a szülői munkaközös­ség, hogy őt segítsék az új élet­helyzet kihívásainak leküzdésé­ben. Pupp Ferencné, Szilvia az egyik szervező azt mondta, ma­guk sem hitték volna, hogy üyen lavinát indítanak el. - Bebizonyo­sodott, hogy a paksiak segítőké­szek - fogalmazott. Az önkor­mányzat azzal segített, hogy in­gyen biztosította számukra a ter­met, az M6 Expressz Zenekar in­gyen zenélt, a csámpai Country Road Club egy ajándék-fellépés­sel színesítette az egyébként fer­geteges hangulatú estet. Sokan a belépődíj megfizetése mellett tombolatárgyak felajánlásával, támogatói jegy vásárlásával segí­tették a jó ügyet. Kevés híján egy­millió forint gyűlt össze, amit a szervezők átadnak a Hum csa­ládnak. ■ V. T. A csámpai Country Road Club táncot hozott ajándékba

Next

/
Thumbnails
Contents